Magyarország először 1998-ban készített a gyermekek jogairól jelentést az ENSZ gyemekjogi bizottsága számára. A mostani, második jelentés az 1997-2002 közötti időszakot fogja át. A jelentés szerint - amelyet Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszter ismeretett szerdai sajtótájékoztatóján - a legnagyobb hiányosságok a gyermekjólét, az oktatás, a gyermekbántalmazás és a fiatalkorú bűnözés tekintetében fedezhetők fel.
Gyurcsány elmondta: a magyar jogszabályi és intézményi követelmények megfelelnek a nemzetközi elvárásoknak. A fő probléma abban rejlik, hogy ezeket nem ismerik azok, akikért vannak, vagyis a gyermekek nincsenek tisztában alapvető jogaikkal.
2000-ben 264 ezer veszélyeztetett gyermeket tartottak nyilván, vagyis körülbelül minden hetedik gyerek ebbe a kategóriába tartozik. 1990 óta közel százezerrel nőtt a veszélyeztetettek száma. A legtöbb ilyen gyerek az ország elmaradottabb régióiban található. Míg Budapesten ezer gyerekből 41 veszélyeztetett, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 385. A nyilvántartott gyerekek 70 százaléka anyagi okokból tartozik a veszélyeztetettek közé - tartalmazza a jelentés. Gyurcsány szerint problémát jelent e tekintetben az is, hogy a gyermekjóléti szolgálatok nem fedik le az ország egészét, főleg a kistelepüléseken hiányoznak.