Téves jogértelmezés miatt nem léptek fel a rasszisták ellen

Egy alkotmánybírósági határozat téves értelmezése miatt nem léptek fel 11 éven keresztül a rasszista, gyűlölködő kijelentésekkel szemben a hatóságok - mondta az [origo]-nak a határozat előadó alkotmánybírója. Szabó András tapasztalatai alapján kételkedik abban, hogy a hétfőn elfogadott szigorítás ellenére lenne merszük a hatóságoknak eljárniuk a "gyűlölködőkkel szemben". A fővárosi főügyész szerint az üldözhetőség határainak kitágulásával több eljárás indulhat és fejeződhet be sikeresen.

A nyilvánosság előtti "gyűlöletre izgatás" vagy "erőszakos cselekményre való felhívás" (valamely nemzet, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen) bűncselekménynek számít a hétfőn elfogadott törvénymódosítás szerint, és ezért három év szabadságvesztés is kiszabható, amennyiben hatályba lép. Eddig csak a "gyűlöletre uszítást" büntette a törvény: ez alapján viszont elmarasztaló ítélet szinte nem is született, hiába volt számos nagy felháborodást kiváltó rasszista kijelentés a közelmúltban. Az uszítás és az izgatás között a fő különbség az, hogy az uszító tevőlegességre is felszólít, az izgató pedig csak gyűlölködik.

Idézet az 1992/30 AB-határozatból

"A véleménynyilvánítás és sajtószabadság körében az emberek meghatározott csoportjai elleni gyűlöletkeltés alkotmányos védelemben részesítése feloldhatatlan ellentmondásban lenne az Alkotmányban kifejezésre jutó politikai berendezkedéssel és értékrenddel."

"A bíróságok és az ügyészségek egy 1992-es alkotmánybírósági határozatra hivatkozva utasították el mindazon ügyeket, amikor a 'gyűlöletre uszítás' szóba kerülhetett volna" - mondta Szabó András egykori alkotmánybíró, aki annak idején ennek az ügynek az előadó bírája volt. "Sajnos tévesen értelmezték a határozatot, számos esetben lehetett volna elmarasztaló határozatot hozni" - állítja a jogtudós. "A határozat nem azt mondta, hogy a gyűlöletre uszítás csak akkor állapítható meg, ha a köznyugalom megzavarásának veszélye azonnali és világos, hanem azt, hogy az uszításnál azért állapítható meg a köznyugalom megzavarása, mert magas intenzitású és egyéni jogokat tömegesen fenyeget, ezért a veszély azonnali és világos" - érvelt Szabó András, aki szerint ezért nem kell a veszély jellegét mérlegelniük a bíróságoknak. A volt alkotmánybíró szerint az "azonnali és világos" jelzők zavarhatták meg a jogalkalmazókat, amelyet ő nem is akart betenni a szövegbe, de mint elmondta, az Alkotmánybíróság elnökének tanácsadója akkortájt tért vissza Amerikából, és egy ottani jogeset kapcsán találónak érezte a "clear and present danger" kifejezés beillesztését, és ha zárójelben és fordítás nélkül is, de bekerült.

Szabó: A MIÉP elnöksége is uszított

Szabó András konkrét példát is említett a határozat téves értelmezésére, amikor a hatóságok szerinte teljesen rossz helyen keresték emiatt az uszítókat. A MIÉP két évvel ezelőtt egy elnökségi határozatban sötét, nemzetellenesnek tranzakciónak nevezte az FTC eladását a Fotexnek. A határozatban volt még zsidózás, illetve a Fradi eltűnésének rémképét is lefestették, valamint felhívták híveiket, hogy fejezzék ki gyászukat a csapat tönkretétele miatt, és tiltakozzanak. Néhány nappal később antiszemita jelszavak, randalírozás, bábuégetés zajlott a pályánál, a hatóságok pedig a szurkolók között keresték az uszítókat sikertelenül. "Valójában a MIÉP-nél kellett volna keresni az uszítókat, mivel az oknak és az okozatnak nem kell feltétlenül azonnalinak lennie az Ab-határozat szerint sem" - vélte a volt alkotmánybíró. Egy MIÉP-es alelnök egy sajtótájékoztatón tett antiszemita kijelentéseket a Fradi eladásával kapcsolatban, az ügyészség vizsgálatot is indított, végül azonban nem indítottak nyomozást ellene. Egy ügyész a törvénymódosítás kapcsán példaként hozta fel ezt az esetet, hogy ha akkor az a szabályozás lett volna érvényben, amelyet hétfőn fogadtak el, akkor az ügyészség vádat emelhetett volna ellene.

Az alkotmánybírósági határozat indoklása annak megállapítását követelte meg a jogalkalmazóktól, hogy az uszítás alkalmas legyen a gyűlölet felkeltésére - mondta Szabó András, aki szerint ennek értelmében a "gyűlöletre uszítás" felcserélése "gyűlöletre izgatásra" csupán az egyik szinonima helyett egy másik alkalmazását jelenti.

A jogtudós egyet ért azzal, hogy büntessék azt is, ha valaki nagy nyilvánosság előtt valaki(ke)t nemzeti, faji, vallási hovatartozása miatt becsmérel vagy megaláz, ám szkeptikus abban, hogy ezt megfelelően alkalmazni fogják-e majd. "Nem nagyon hiszem, hogy a mai ügyészség felvállalja, hogy vádat emeljen ilyen esetekben" - jelentette ki az egykori alkotmánybíró, aki mindezt a tapasztalataira hivatkozva mondta.

A főügyész szerint több gyűlölködőt lehet majd üldözni

A gyűlöletbeszéd szankcionálásával kitágulnak a jelenlegi közösség elleni izgatás üldözhetőség határai - mondta Sódor István fővárosi főügyész, aki szerint ennél fogva több büntetőeljárás indulhat majd. A főügyész közölte, hogy bár a törvénymódosítás pontos szövegét még nem ismeri, de azt helyesnek tartja, hogy amit a közvélemény büntetendőnek minősít, azt a szigorítás révén a törvény azzá teszi. A főügyész szerint számtalan olyan régi ügy volt, amelyekben a jelenleg hatályos törvény alapján nem emeltek vádat, vagy nem született jogerős elítélő határozat, az új szabályozás szerint - ha az elkövetés idején a most elfogadott törvénymódosítás lett volna hatályban - azonban megállt volna a bíróság előtt.

Időnként szükség lehet az egyébként csak végső eszközként használandó büntetőjogra, hogy a rasszista, gyűlölködő hangnemet visszaszorítsuk - jelentette ki Magyar György ügyvéd, aki hozzátette, hogy mindeközben nem sérülhetnek az alkotmányos alapelvek. A büntetőjogász egyet ért a szigorítással, mert szerinte nem szabad hagyni, hogy eszkalálódjon a helyzet. "Kellenek a szankciók, hogy visszatartsák az embereket a jogsértésektől" - mondta az ügyvéd, aki szerint elképzelhető, hogy eleinte sok büntetőeljárás indul.

Kozák Dániel