Hetente sztrájkolnának az egészségügyi dolgozók

Október hetedikére egész napos sztrájkot szervez az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. A szervezők így szeretnék elérni, hogy "megfelelő feltételek között, a szakmai szabályok betarthatóságával" dolgozhassanak. A dolgozók több bért és jobb munkakörülményeket követelnek. Ennek elérése érdekében addig ismétlik heti rendszerességgel a sztrájkot, amíg meg nem állapodnak a kormánnyal.

Az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) országos sztrájkbizottsága október 7-ére egész napos sztrájkot hirdet; ha ez nem vezet eredményre, a munkabeszüntetés tovább folytatódik - közölte Ágoston Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának EDDSZ-sztrájkbizottsági elnöke. "Az EDDSZ országos sztrájkbizottsága úgy döntött, hogy október 7-re, reggel 8 órától délután 4-ig közös sztrájkot hirdet az országban, amihez az egészségügyi és szociális ágazatban, de a közszolgáltatás más területén dolgozók is csatlakozhatnak" - mondta.

Ágoston Zsuzsanna szerint a bizottság elhatározta, hogy a sztrájkot mindaddig szervezi és heti rendszerességgel folytatja, amíg a kormánnyal vagy az általa kijelölt tárgyalódelegációval nem jön létre megállapodás. "Ennek megfelelően, ha az október 7-i sztrájk nem jár eredménnyel, október 15-én pénteken, majd 18-án hétfőn és 26-án kedden is beszüntetjük a munkát" - jelentette ki a bizottság elnöke.

"Bár nem a mi kötelezettségünk lenne, de mégis nekünk, munkavállalóknak kell kikényszerítenünk a kormányzati döntéseket azért, hogy megfelelő feltételek között, a szakmai szabályok betarthatóságával gyógyíthassuk, gondozzuk és ápoljuk betegeinket és a gondozásunkra bízottakat" - olvasható a sztrájkbizottság írásos közleményében.

A sztrájk írásbeli indoklása szerint "az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók helyzete napról napra nehezebbé válik, napi megélhetési gondokkal küszködünk, a többségünk eladósodott, egyre kevesebben, egyre fáradtabban látjuk el feladatainkat. (...) Bérköveteléseinkkel (...) nem csak a hálapénz megszüntetését szeretnénk elérni, hanem azt is, hogy megfelelő jövedelem mellett, elegendő és jól képzett, egészségügyi és szociális ágazati dolgozó gyógyítsa, ápolja és gondozza" a ráutaltakat.

Ágoston Zsuzsanna elmondta: a sztrájk alatt nyújtandó szolgáltatásokra az 1994-ben Surján László népjóléti miniszter és Gulyás Judit EDDSZ-elnök által közösen aláírt megállapodása érvényes. "Eszerint a sztrájkot öt nappal előre be kell jelenteni a munkáltatónak és az ÁNTSZ-nek, hogy a minimum ellátást meg tudják szervezni, hiszen a törvény előírja, hogy a sztrájk közvetlenül és súlyosan nem veszélyeztethet életet, egészséget és testi épséget"- közölte Ágoston Zsuzsanna.

Az ország több egészségügyi intézménye csatlakozott júliusban a szegedi új klinika dolgozóihoz, akik azért tettek közzé sztrájkfelhívást, mert szerintük lehetetlen körülmények között folyik a gyógyító munka, és ez a betegellátás színvonalát és biztonságát veszélyezteti. Ágoston Zsuzsanna akkor példaként említette, hogy nincs megoldva a műtőben dolgozók védelme, az altatógépekből szivárog az altatógáz, elszívó berendezések pedig nincsenek, a sugártól védő ólomköpenyekben össze van törve az ólom.

A sztrájkbizottság és a munkáltató az egyeztető tárgyalásokon abban egyetértett, hogy a felvetett problémák nagyobb része nem tartozik az egyetem hatáskörébe. A sztrájkbizottság azonban a saját hatáskörbe sorolható felvetésekre adott munkáltatói válaszok többségét nem tartotta elfogadhatónak, így a tárgyalások nem vezettek eredményre. A bizottság akkor figyelmeztető munkabeszüntetést hirdetett meg, amihez a makói kórház is csatlakozott, és az országban több intézményben kék szalagot viseltek a sztrájkolókkal szolidáris kollégák.