Vágólapra másolva!
A minisztériumok gyakran kihagyják a civil szervezeteket készülő jogszabályaik véleményezéséből, illetve nem teszik széles körben megismerhetővé a tervezeteket - állítja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet. A TASZ szerint a tárcák általában arra hivatkoznak, hogy ezek belső előkészítő anyagok, amik nem nyilvánosak, bár egy alkotmánybírósági határozat ezt az érvelést alkotmányellenesnek minősítette. Az [origo] tett egy próbát, mi is megjártuk egy konkrét belügyi tervezet kapcsán.
Vágólapra másolva!

A Belügyminisztériumnak több ponton módosítania kell a személy- és vagyonőrök munkáját szabályozó törvényt, ugyanis az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította a jogszabály csomagok átvizsgálását szabályozó részét. A tárcának úgy kell a törvény módosításáról szóló javaslatát a kormány elő terjeszteni, hogy az Országgyűlés december 31-ig módosítani tudja a jogszabályt. Akkor ugyanis az Ab döntése értelmében megszűnik a kifogásolt szakasz.

Bár a határidőig alig 3 hónap van hátra, a tervezett módosításokról alig lehet valamit tudni. A nem kifejezetten szakmai szervezetekhez szinte egyáltalán nem jutott el az emberek nagy többségét érintő jogszabály módosítására vonatkozó tervezet - állítja a Társaság a Szabadságjogokért (TASz) nevű jogvédő szervezet.

Földes Ádám, a TASZ munkatársa szerint általános gyakorlat, hogy a minisztériumok kihagyják a jogszabályok előkészítéséből a civil és jogvédő szervezeteket. Földes szerint a legáltalánosabb érvelés, hogy belső, szakmai előkészítő anyagról van szó, amit a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmében nem kötelező nyilvánosságra hozni. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság év eleji határozata ezt a gyakorlatot alkotmányellenesnek minősítette.

A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény kifogásolt bekezdése szerint "ha törvény másként nem rendelkezik, a belső használatra készült, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adat a kezelését követő húsz éven belül nem nyilvános". Az Ab szerint azonban a szabályozás nem megfelelő, mivel nem lehet tudni, hogy mi minősíthető ilyen adatnak és ez indokolatlanul korlátozhatja a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alkotmányos alapjogát.

Borai Ákos, a Belügyminisztérium szakértője azt elismerte, hogy a TASZ nem kapta meg a készülő jogszabály tervezetét, ugyanakkor azt mondta, nem igaz, hogy nem vitatták meg a vagyonőrökről szóló törvényt civil szervezetekkel. Borai szerint ez a törvény volt az egyeztetések "mintapéldája", a készülő koncepciót rengeteg szakmai szervezettel véleményeztették.

Az [origo] szerette volna megismerni a készülő jogszabályt, hogy megtudjuk, milyen módosításokat tervez a tárca a csomagok átvizsgálásának engedélyezésénél. Mivel a tervezet az interneten nem érhető el, Borai kérésünkre egy hat oldalas anyagot küldött, amely a törvény módosításának tartalmi elemeit foglalja össze, konkrét szövegtervezet azonban nem olvasható a vázlatos anyagban. A minisztériumi szakértő ezen kívül azt javasolta, ha további kérdéseink vannak, akkor keressük meg telefonon, amit a hiányos anyag olvasása után megpróbáltunk, de kedden már nem tudtuk elérni.

Ezután derült ki, hogy a minisztériumnak valóban kész elképzelései vannak a törvény módosítására. Az erről szóló tervezetet azonban az [origo] nem kaphatta meg és a tárca a TASZ-hoz is csak azt követően jutatta el, hogy hétfőn a probléma okáról és az egyeztetés elmaradásáról érdeklődtünk a minisztériumnál. A TASZ-nak megküldött tervezet a "Nem nyilvános" megjelölést kapta, épp az Ab által kifogásolt törvényre hivatkozva.

A "gyanús" vásárlók csomagját ellenőrizhetik majd

A minisztérium tervezete szerint a vagyonőröknek a jövőben akkor lesz lehetőségük átvizsgálni a csomagokat az áruházakban, ha valószínűsíthető, hogy a vásárló valamilyen jogsértő cselekményből származó vagy bűncselekmény végrehajtására szánt tárgyat rejteget és azt nem adja át felszólításra - mondta az [origo]-nak a TASZ munkatársa. A tervezet szerint tehát a jövőben is nyugodtan átkutathatják az őrök az áruházi vásárlók táskáját. Ehhez mindössze annyi kell, hogy a vásárló gyanús legyen.

Az Ab arra hivatkozva nyilvánította alkotmányellenesnek a csomagátvizsgálásról szóló törvényhelyet, hogy az nem szabályozta pontosan a csomagba betekintő őr titoktartási és adatkezelési kötelezettségeit. Ennek érdekében az új tervezet több adatvédelmi szigorítást bevezet. Előírja például, hogy a rögzített személyes adatokat felhasználás után törölni kell, azt ugyanakkor például lehetővé teszi, hogy a vagyonőr megbízóját tájékoztassa egy harmadik személy adatairól is.

Az új tervezet értelmében ugyanakkor a videofelvételek felhasználásánál és tárolásánál a vagyonőröket jóval szélesebb jogkör illetné meg még a rendőröknél is. Az alapelv, hogy a felvételeket legkésőbb 5 munkanap elteltével törölni kell, azonban a tervezet kivételt tesz néhány szervezettel. A bankokban, hitelintézetekben vagy közönség számára nyilvános magánterületeken dolgozó vagyonőrök 60 napig megtarthatják a felvételeket, de a tervezet arra is lehetőséget ad, hogy csak a vagyonőr és megbízója közti szerződés felbontásakor, azaz akár évekkel később semmisítsék meg azokat.

Ennél még az utcai felvételeket készítő rendőröket is jóval szűkebb hatáskör illeti meg. A felvételek tárolását szabályozó 2001-es ORFK utasítás szerint ugyanis a rendőri intézkedéssel összefüggésbe nem hozható vagy a büntetőeljárás szempontjából érdektelen felvételeket haladéktalanul meg kell semmisíteni. A szabályozás kimondja ezen kívül azt is, hogy "alkotmányellenes, ezért tilos a felvételek előre meg nem határozott cél elérése érdekében, későbbi esetleges felhasználásra - készletező jelleggel - történő gyűjtése". A vagyonőrökről szóló törvénytervezet erre lehetőséget ad.

Sáling Gergő