Nem akarnak plázát a Várbazárból

Nem tetszik az I. kerületi önkormányzatnak a régóta omladozó Várbazár plázává és mélygarázzsá alakítása, ezért most a befektetőkkel megkötött előszerződés felbontását kezdeményezi. A kerület azt szeretné, ha az állam újítaná fel az épületet.

Forrás: [origo]

Csütörtöki képviselő-testületi ülésén úgy döntött az I. kerület, mégsem támogatja a Várbazár befektetők általi hasznosítását, csak állami irányítású és állami forrásból megvalósított felújítást tart elfogadhatónak - jelentette be Nagy Gábor Tamás, az I. kerület fideszes polgármestere.

2002 végén a műemlék épület kezelője, a Budai Várgondnokság Kht. írt ki pályázatot a hasznosításra, és ennek nyomán megkötötték az előszerződést a nyertes, kanadai-angol tulajdonú Foundation Kft-vel. A cég a benyújtott tervek szerint mélygarázst, üzleteket, éttermeket, konferenciatermet, kávézókat akart építeni. Az első terveiket nem fogadták el, az átdolgozott változatot idén augusztusban nyújtották be. Egy másik tervváltozat még építési engedélyt is kapott a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól. Az előkészített szerződés aláírását másodszor halasztotta el a Budai Várgondnokság Kht. - vagyis a munkálatok még mindig nem kezdődhetnek meg. A kerület pedig tegnap arra az álláspontra helyezkedett, hogy az államnak kell felújítania az egyre rosszabb állapotban lévő Várbazárt. Igaz, nincs vétójoguk az ügyben, a kht. többségi tulajdonosa a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.

A felújítási költségek az évek során egyre nőnek, a polgármester szerint 4-6 milliárdból valósulhatna meg a beruházás. A Foundation Kft. a kibővítést és a felújítást 12 milliárd forintból oldaná meg. A Várbazár körüli harcba még az eddig nem szereplő főváros is beszállhat. Kupper András, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője az [origo]-nak elmondta, szerinte a fővárosnak is érdeke, hogy az állammal közösen mielőbb forrást találjanak a felújításra, hiszen Budapest pályázott a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre. Kupper szerint ez kényszerítő erő lehet a főváros számára, hogy a romos épülettel 2010-ig kezdeni kellene valamit.

Czuk Dóra, a Városháza sajtófőnöke azt mondta, amíg nem ismerik részletesen az elképzeléseket, nem tudnak találgatásokba bocsátkozni vagy nyilatkozni az ügyben.

Eddig sem mentek jól a Várbazár ügyei

Ma fémrudak, deszkák, huzalok tartják össze a Várbazár falait és oszlopait, a belső részt mindenütt törmelék borítja. 1996-ban a World Monuments Watch a világ száz legveszélyeztetettebb épületének listájára tette a Várbazárt, amely a világörökség részeként kiemelt műemléknek számít. Huszonöt éve megállítás nélkül pusztul az épület, amelyet 1981-ben zártak be. Addig működött itt az Ifjúsági Park, de egy leomló korlát halálos balesetet okozott.

Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben épült meg a királyi palota alatt a Várkert Bazár, ahol üzletházat nyitottak. Az itteni üzletek azonban gyorsan tönkrementek, mivel a városi élet központja a pesti oldal maradt. Az épületbe előbb múzeum, majd művészek költöztek. A második világháborúig nem változott a Várbazár sorsa, akkor azonban súlyosan megrongálódott. Az 1950-es években részben felújították, de tönkrement a szellőzőrendszer és vizesedni kezdett az épület. Ezután költözött ide az Ifjúsági Park, bezárása után pedig műtermek és lakások maradtak itt. A művészek és a lakók mára kiköltöztek, többen csak hosszas pereskedés után.