Márciusban lesz államfő-jelölt

Márciusban nevezi meg az MSZP vezetősége, hogy kit akar köztársasági elnöknek, és áprilisban válhat hivatalossá az illető jelölése. Az új elnök júniusra tervezett megválasztásához az SZDSZ támogatása is kell majd. A szocialisták azt állítják, hogy még nem is gondolkoznak azon, hogy ki legyen az új államfő.

Mádl Ferenc köztársasági elnöki megbízatása augusztus 3-án lejár, az utódját legkésőbb 30 nappal előtte kell megválasztania az Országgyűlésnek. Az MSZP azt szeretné, ha már június elején, 6-án vagy 7-én döntene a parlament az új államfőről. Az elnök megválasztásához első körben kétharmados többség kell, amivel a kormánypártok nem rendelkeznek, viszont harmadszorra elég az egyszerű többség is. Így ha a koalíciós pártoknak sikerül megegyezniük az új elnök személyében, akkor az ellenzék támogatása nélkül is beiktathatják az új elnököt, akinek mandátuma 2010-ig szól majd.

Mádl Ferenc

Mindenképpen új elnök lesz, mert Mádl Ferenc nem vállal újabb ciklust, és a baloldal egyébként sem akarja, hogy folytassa elnöki tevékenységét. "Még ráérünk ezzel foglalkozni, most fontosabb dolgok vannak soron" - mondta az MSZP egyik elnökségi tagja arról, hogy vannak-e már jelöltek. Állítása szerint még lista sincs a lehetséges nevekről. Március végén dönt majd a párt elnöksége majd a választmánya a párt jelöltjéről. Az MSZP áprilisi kongresszusára egy név marad a terv szerint, aki akkor válik a párt jelöltjévé, ha a küldöttek is megszavazzák támogatását.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy az ellenzéknek lesz-e saját jelöltje az idei választáskor. Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke azt mondta, hogy a Fidesz hajlandó lenne támogatni olyan baloldali jelöltet, aki nem viselt soha párttisztséget. Ugyanakkor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arról beszélt, hogy nem feltétlenül látja szükségét, hogy egyeztessenek az ellenzékkel a jelöltállításkor.

Már több név is megjelent a sajtóban, a lehetséges jelöltekről: Bárándy Péter volt igazságügyminiszter, Szili Katalin az Országgyűlés elnöke, Glatz Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke és Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter is. Az MSZP elnökségének egyik tagja szerint a találgatások mögött nem kiszivárogtatások, hanem próbálkozások lehetnek "Így lehet tesztelni egy-egy nevet, hogyan fogadná őket a közvélemény, mik a reakciók. Ha maga most rákérdezne valakire, akkor holnap a legváratlanabb helyeken lehetne visszaolvasni a nevét, mint lehetséges jelöltét, csak azért, mert megkérdezte, hogy lehet-e köztársasági elnök belőle."

Hivatalosan a parlamenti képviselők jelölhetnek köztársasági elnököt, ötven képviselő aláírása kell a jelöltté váláshoz. Titkos szavazáson választják meg ezután az államfőt. Ha kétszer egymás után egyik jelölt sem kapja meg a kétharmados támogatást, akkor harmadjára az egyszerű többség dönt. A harmadik fordulóban már legfeljebb azon két jelölt közül lehet választani, akik a legjobban szerepeltek a második fordulóban.

Többször felmerült már a közvetlen elnökválasztás ötlete az elmúlt években. 1990-ben Göncz Árpád megválasztása hónapokat késett, mert az MSZP népszavazást kezdeményezett arról, hogy ne az Országgyűlés válasszon elnököt. Az 1990 júniusi népszavazás érvénytelen volt, alig 14 százalék szavazott, így augusztusban az Országgyűlés dönthetett Göncz megválasztásáról. Az 1995-ös elnökválasztás előtt a Kisgazdapárt próbált kampányolni a közvetlen választás mellett, de az elvi nyilatkozatokon túl ennek nem lett következménye. 2004 elején Medgyessy Péter miniszterelnök állt elő a közvetlen választás ötletével, de saját pártja sem támogatta javaslatát, így idén is a parlament kezében marad a döntés.