31 milliárdért épült a Művészetek Palotája

Csak 31 milliárd forintba került a Művészetek Palotája felépítése - állítja Demján Sándor, a beruházó cég elnöke. Korábban több újságban is az jelent meg, hogy közel 100 milliárdba került az épület. Az eltérő számokra az a magyarázat, hogy a kormány aláírt egy 97,9 milliárdos kötelezettségvállalást az épülettel kapcsolatban. A kulturális tárca és Demján szerint azonban ez egy olyan keretösszeg, amelybe már beleszámolták az épület építése mellett a működtetés és a bérlés költségeit is a következő 30 évre, ameddig az állam bérlője és nem tulajdonosa lesz a Művészetek Palotájának.

A Művészetek Palotáját felépítő Trigránit cégcsoport elnöke, Demján Sándor egy keddi sajtótájékoztatón azt mondta: az építkezés 31 milliárd forintba került, szemben a korábban több újságban is közölt 100 milliárdos összeggel. A cégvezető szerint ráadásul a 31 milliárdos árat annak ellenére tartották, hogy közben a kormány kérésére nagyobb alapterületű lett a palota (37 ezer négyzetméteres helyett 53 ezer négyzetméteres), mint amiről az első szerződések szóltak.

A Trigránit elnöke azt állította, hogy ez a 31 milliárdos összeg egy ilyen épület esetében kifejezetten olcsónak számít, mintegy 15 százalékkal került kevesebbe más, hasonló beruházásoknál.

Demján szerint az építkezés 31,3 milliárd forintba került, az állam, ha most meg akarná venni, majdnem ennyiért, 32,1 milliárdért azonnal meg is vehetné. A kormány azonban ennél jóval nagyobb összegű, 97,9 milliárd forintos kötelezettségvállalásról döntött korábban. Ez azonban Demján szerint nem azt jelenti, hogy hosszú távon ennyibe kerülne a beruházás. Az összeg ugyanis három évtized pénzügyi terheit jelenti, így ebbe már beleszámolták az épület üzemeltetési, karbantartási és felújítási költségeit is, 30 évre előre. Az állam ugyanis ennyi ideig bérli a Művészetek Palotáját, és csak a 30 év letelte után kerül köztulajdonba az az ingatlan. Addig a teljes körű üzemeltetést a magánszféra végzi, annak minden kockázatával együtt - mondta.

Az épület elkészülte előtt az állam többször is módosította a szerződéseket. A kulturális tárca honlapján közzétett szerződésekből az derült ki, hogy ezek a változtatások többletköltséget jelenthettek az államnak. Benedek András, az NKÖM közigazgatási államtitkára az [origo] kérdésére azt mondta, a többszöri szerződésmódosítások egyáltalán nem jártak többletköltséggel. A módosítások azon részei, amelyek plusz kiadással jártak volna, végül nem léptek életbe -- mondta. Az állam eddig egyetlen forintot sem fizetett ki az épületre - tette hozzá az államtitkár.

Korábban azért váltott ki élén érdeklődést, hogy pontosan mennyibe is került a Művészetek Palotája, mert a kulturális tárca nem adott ki minden, a beruházással kapcsolaots szerződést a Magyar Narancs című újságnak. Ezért a Magyar Narancs pert indított. Ezután azonban az NKÖM honlapján mégis közzétette a szerződéseket. Magyarázatot vagy tájékoztatást azonban ekkor sem adott a tárca az [origo]-nak, csak most válaszoltak érdemben.