Kegyeletbarátabb az új temetkezési törvény

Szigorúbb előírásokat fogalmaz meg a temetkezési vállalatokra nézve a temetkezési törvény módosítása, amit hétfőn fogadott el a parlament. A temetkezési cégeket teljesen kitiltják ezentúl az egészségügyi intézményekből, valamint korlátozzák azt is, hogy a vállalatok mit tüntethetnek fel reklámjaikban.

Ellenszavazat nélkül fogadta el hétfőn az Országgyűlés a temetőkről és a temetésről szóló törvény azon módosításait, amely szigorúbb előírásokat fogalmaz meg a temetkezési vállalatokra nézve. Ennek értelmében kiterjesztik azoknak az egészségügyi intézmények a körét, ahol tilos temetkezési szolgáltatást nyújtani. A jelenlegi törvény is tiltja ugyan, hogy a temetkezési vállalatok irodákkal vagy reklámokkal jelen legyenek az egészségügyi intézményekben, az 1999-es törvényben azonban a felsorolásból kimaradtak a klinikák és az egyetemi oktató intézmények. A módosítások pótolják ezt a hiányosságot. Szigorodnak a temetkezési szolgáltatásokra vonatkozó reklámok is, a hirdetéseken ezentúl csak a cég nevét, elérhetőségét és lógóját lehet feltüntetni. Pontosítják továbbá a temetők fenntartására, üzemeltetésére vonatkozó előírásokat, valamint a temetkezési szolgáltatások körét.

Az [origo] által megkérdezett temetkezési vállalatok összességében támogatják a módosításokat, mivel azok valószínűleg hozzájárulnak a jelenleg meglehetősen alacsony hazai kegyeleti kultúra emeléséhez. A reklámozásra vonatkozó korlátozást kifogásolja viszont a főváros 14 temetőjét üzemeltető Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Rt. igazgatója. Dr. Simóka Kálmánné szerint a korlátozások miatt kevesebb információhoz jut a lakosság, ami azt eredményezi, hogy továbbra is nem hivatalos úton tájékozódnak majd a hozzátartozók. A BTI igazgatója hiányolja, hogy az új rendelkezések nem szigorítják a fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket. Kegyeletsértés esetén továbbra is maradnak az 50-100 ezer forintos bírságok, ami nem jelent nagy visszatartó erőt.

Puskás Béla, a Somogyi Temetkezési Kft ügyvezető igazgatója szerint az új törvény sem küszöböli ki azt a gyakorlatot, hogy sok esetben a temetők üzemeltetési költségeit a temetkezési vállalkozások kénytelenek finanszírozni. Az üzemeltetés költségeit ugyanis a tulajdonosoknak kellene biztositania, pénz hiányában azonban a tulajdonos önkormányzatok és az egyházak erre nem képesek. Így a temetőket üzemeltető vállalkozások arra kényszerülnek, hogy a temetkezési szolgáltatás árbevételéből fedezzék az üzemeltetés költségeit. Ez pedig növeli a temetkezési szogáltatások árait.

A temetkezési szolgáltatások egészségügyi intézményekből történő teljes kiszorítását támogatják a nagyobb temetkezési vállalatok és a kórházak is. Dr. Gerő Gábor, a fővárosi Jahn Ferenc kórház igazgatója szerint a temetkezési vállalatok kórházi jelenléte etikátlan összefonódásokat is lehetővé tett. Előnye volt viszont, hogy legalább szakmai ellenőrzés alatt tartotta a magánvállalkozókat. A kisebb cégek továbbra a kórházak közelében fogják a kuncsaftokat, de mindenféle szakmai kontroll nélkül - tette hozzá Gerő. A törvény szerint ugyanis az egészségügyi intézmények 200 méteres körzetén túl már működhet temetkezési vállalat.