Nem írta alá Mádl az új felsőoktatási törvényt

Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá az új felsőoktatási törvényt. Mádl véleményezésre az Alkotmánybírósághoz küldte az új törvényt, mert szerinte a törvény több pontja is ellentétes az alkotmánnyal.  

Mádl Ferenc köztársasági elnök kedden véleményezésre az Alkotmánybírósághoz küldte az új felsőoktatási törvényt, mivel álláspontja szerint a törvény több pontja is ellentétes az alkotmánnyal. "A köztársasági elnök szerint a törvény egyes szabályai ellentétesek a tudományos élet szabadságával, melyet az alkotmány kiemelten fontos alapjogként biztosít. A törvény ugyanis több olyan kérdést az újonnan létrehozandó irányító testületek hatáskörébe utal, mely a felsőoktatási intézményeken belül a tudomány kérdéseit közvetlenül érinti" - áll a közleményben.

A tudományos élet szabadsága ezzel szemben olyan felsőoktatási intézmények létrehozását követeli meg, amelyben a tudomány művelőinek közössége autonóm módon dönthet a tudománnyal, ezen belül különösen a kutatással összefüggő kérdésekben. A tudomány művelői kifejezetten ki vannak zárva az irányító testületek működéséből, az irányító testületek tehát nem valósítják meg a felsőoktatási intézmények tudományos autonómiáját. Ezért az államfő szerint alkotmányellenes az irányító testület felruházása bizonyos, a tudomány művelését közvetlenül érintő hatáskörökkel.

Az államfő alkotmányellenesnek találta azokat a szabályokat is, amelyek a kormányt hatalmazzák fel azoknak a tudományágaknak a meghatározására, amelyeken doktori képzés folyhat. Mádl Ferenc szerint a tudományágak meghatározása e tekintetben olyan tudományos kérdés, amelyben csak a tudomány művelői jogosultak dönteni. Az ő hozzájárulásuk nélkül ilyen tárgyban jogszabály nem alkotható.

A köztársasági elnök kifogásolta azt is, hogy a törvény az oktatási miniszter bizonyos fenntartói döntéseivel szemben nem biztosítja a bírósághoz fordulás jogát a felsőoktatási intézmények számára. Így a felsőoktatási intézmények autonómiáját és a tudomány művelését érintő döntésekkel szemben bírói jogvédelem nélkül maradnak az intézmények. Ez ellentétes az alkotmánynak a bírósághoz fordulás jogát biztosító rendelkezéseivel és a tudományos élet szabadságával - tartalmazza a közlemény.

Végül a jogbiztonságot sértőnek és így alkotmányellenesnek találta az államfő, hogy a törvény alapján a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény alkalmazhatóságának végső időpontja nem állapítható meg. A jogalkalmazónak kellene a régi és az új felsőoktatási törvény szabályai között a pontos viszonyt megállapítani, és ennek alapján eldönteni, hogy a jelenleg hatályos törvény egyes rendelkezései alkalmazhatóak-e még. Ez elemi módon sérti a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonságot, ami azért is aggályos, mert több tízezer érintett helyzetének szabályozása válik bizonytalanná.

Pénteken a Professzorok Batthyány Köre, az Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért és a Védegylet szintén azt kérte az államfőtől, hogy ne írja alá az új felsőoktatási törvényt, hanem kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

A törvényt május 23-án fogadta el a parlament, 195 igen és 132 nem szavazattal.