Nagy hatalmú volt vezetőkön akadt fenn Sólyom

Nehezen megítélhető és vitatott személy mind Marjai József, mind Fekete János, akiknek - akárcsak Mosonyi Emilnek - március 15-i kitüntetése ellen Sólyom László köztársasági elnök kifogást emelt. A Kádár-korszakban mindketten az ország gazdasági irányításának kulcsszereplői voltak, ugyanakkor fontos szerepük volt a rendszerváltáshoz vezető politikai-gazdasági lépések megtételében.

1990 óta egyetlen olyan alkalom sem volt, amikor a kormány a Kossuth-díj-bizottság által javasoltak listájáról valakit kihúzott volna - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Rádióban kedden reggel sugárzott interjújában a március 15-ei kitüntetések körül kialakult ügy kapcsán. A miniszterelnök ezért mondta azt az államfőnek, hogy nem áll módjában a 16 év alatt kikristályosodott kormányzati döntési magatartást megváltoztatni.

A kormányfő egy hétfő esti tévéműsorban úgy fogalmazott, hogy a kormány nem avatkozik be az állami kitüntetések odaítélésébe: "Képzelje el, mekkora botrány lenne abból, hogyha a kormány saját ízlése alapján beavatkozna ebbe." A miniszterelnök szerint ugyanis a Kossuth- és Széchenyi-díjasokból álló bizottság javaslatát a díjazottakra vonatkozóan "a kormány változatlanul elfogadja".

A hatályos jogszabályok azonban ennél jóval nagyobb szerepet szánnak a kormányzatnak a magas állami kitüntetések odaítélésében, legalábbis a díjazás teljes folyamatát rögzítő jogszabályok szerint.

Széchenyi-díjra azokat lehet ajánlani, akik a tudományok, a kutatás, a műszaki alkotások, a gyógyítás és az oktatás terén "kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményeket" érnek el. A díj adományozását tulajdonképpen bárki kezdeményezheti azoknál, akiknek javaslattételi joguk van, így a kormány tagjainál, az országos köztestületeknél, a már Kossuth-, Széchenyi- és Állami Díjjal rendelkezőknél, valamint a tudományos és művészeti élet területén működő országos szervezetek elnökségeinél.

Ezt követően a beérkezett javaslatokat egy 25 tagú bizottság bírálja el, ez a Kossuth- és Széchenyi-díj-bizottság. Ezt a testületet a kormány hozza létre, elnöke a miniszterelnök, alelnöke pedig a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, és tagjai közt megtalálható a kormányzat részéről az oktatási miniszter és a nemzeti kulturális örökség minisztere is. A Kossuth- és Széchenyi-díj-bizottság munkáját albizottságok is segítik.

Miután a díj adományozására vonatkozó javaslatokat a bizottság értékelte, a kitüntetendő személyekről készít egy ajánlást a kormánynak. Ennek az ajánlásnak az alapján dönt a kormány arról, hogy ki kapja meg a díjat, majd ezt a listát terjesztik utána a köztársasági elnök elé. Végül a Széchenyi-díj ünnepélyes átadására minden évben a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából kerül sor.

A szintén március 15-e alkalmával átadott Magyar Köztársasági Érdemrend (és a Magyar Köztársasági Érdemkereszt is) "a független és demokratikus Magyarország érdekeinek elősegítése, valamint támogatása körül kimagasló érdemeket szerzett magyar és külföldi állampolgároknak adományozható", mégpedig két, külön polgári és katonai tagozattal. A kormányzat szerepe itt sem elhanyagolható, hiszen arra, hogy kik kapják meg ezt az érdemrendet, a miniszterelnök tehet előterjesztést, mégpedig a kormány hozzájárulásával. Ennek alapján a Magyar Köztársasági Érdemrendet a köztársasági elnök adományozza.

A Magyar Köztársasági Érdemrendnek hat fokozata van: nagykereszt a lánccal, nagykereszt, középkereszt a csillaggal, középkereszt, tisztikereszt, lovagkereszt. Az érdemrend adományozásánál a javasolt személy érdemei mellett a közéleti szerepe, életkora és korábbi kitüntetései is befolyásolják, hogy mely fokozatra terjesztik elő.

Gergely Zsófia