Bezárják a beoltott állatkerti madarakat

Madárinfleunza elleni vakcinával oltják be az állatkerti szárnyasokat áprilisban. Hullámos papagájok, gödények, tarvarjak és további 115 faj egyedeit próbálják így megóvni attól, hogy megfertőződjenek egy közelükbe tévedő vírushordozó vadmadártól. Az oltás utáni egy hónapban a legtöbb madár ideiglenesen zárt röpdébe költözik.

Két nap alatt 118 madárfaj 862 egyedét oltják be madárinfluenza ellen a Budapesti Állatkertben, hogy az állatok ne fertőződhessenek meg az esetleg arra repülő, beteg vadmadaraktól. Az állatkerti madarak kivételezett helyzetben vannak magas természetvédelmi értéküknek köszönhetően, a veszélyeztetett háziszárnyasok immunizálása ugyanis nem engedélyezett jelenleg Magyarországon, mert az megzavarhatná a kórokozó vírus megjelenésének felismerését.

Eddig ugyan egyetlen európai állatkertben sem betegedett meg szárnyas madárinfluenzában, az oltást Hollandiában, Svájcban, Portugáliában és Belgiumban mégis elvégezték már 2005 végén, további hat országban pedig áprilisban kerül erre sor. Az oltás legyengített H5N2 vírust tartalmazó vakcinával történik, amely védettséget ad a jelenlegi megbetegedéseket okozó H5N1-es vírussal szemben is, de emellett megkülönböztethetővé teszi az oltott madarakat a természetes úton fertőződött társaiktól - derül ki a Budapesti Állatkert sajtóközleményéből.

"Az oltásnak, mint minden állatorvosi beavatkozásnak, van némi kockázata, amely főleg a befogás okozta stressz miatt adódik" - mondta az [origo]-nak Szabon Márta, a Budapesti Állatkert médiareferense. Előfodulhat az is, hogy valamelyik faj vagy egyed allergiás az oltóanyagra, azonban azokban az országokban, ahol már beoltották az állatkerti madarakat, nem fordult elő az oltás miatti elhullás Szabon Márta tudomása szerint.

Az oltás mellett a madarak öt százalékából vért kell venni, és gyűrűzéssel vagy bőr alá ültetett chippel szükséges ellátni az eddig nem jelölt állatokat. Mindezt kedden és szerdán végzik el az Állatkert főállatorvosának, dr. Sós Endrének a vezetésével.

A beoltott madarakat zárt helyen kell tartani a beavatkozást követő négy hétben, hogy ne találkozhassanak vadmadarakkal, és így elkerüljék a felülfertőzés veszélyét. Csak elvétve akadnak olyan fajok, például a tarvarjú, amelyek egyedeit egyáltalán nem láthatják egy ideig a látogatók. A többi madár nem tűnik el a vendégek szeme elől, csak zárt térbe kerül, ahová ablakon keresztül be lehet nézni. Ilyen helyre költöznek például a struccok és a gödények. Az 1300 állatkerti madár egy részét nem fenyegeti veszély, mert belső röpdékban élnek, így ezek az egyedek, köztük a Pálmaház trópusi madarai, kimaradnak a vakcinázásból. A négy hét elteltével az immunizált madarak kapnak még egy emlékeztető oltást, aztán visszaviszik őket eredeti szállásukra.

Nem csak a budapesti madarakat féltik a járványtól. A húsvét utáni héten beoltják a veszprémi állatkert tollas lakóit is, körülbelül 140-150 madarat - tudta meg az [origo] Sigmond Istvántól, az intézmény igazgatójától. A győri és a pécsi állatkertben már szerdán sorra kerülnek a szárnyasok. Győrött egyelőre még nem tudják, hány vakcina kell, mivel a ketrecben szabadon röpködő és szaporodó hullámos papagájok pontos létszáma csak az oltás után derül ki. Pécsett csaknem száz madárnak van szüksége védettségre.

Az oltás mindenhol ugyanúgy történik, mint Budapesten, a feltételeket ugyanis az Állat-egészségügyi Főhatóság szabja meg egységesen. A szükséges mennyiségű vakcina ingyen jár, de az oltással járó munkát az állatkerteknek kell vállalniuk.

Janecskó Kata