Jogi képzésre költenének legtöbbet a diákok

A jogi pályára készülők hajlandók a legtöbbet áldozni a tanulmányaikra - derül ki egy felmérésből, melyet középiskolások körében végeztek. A legtöbb diák minél kevesebbet szeretne fizetni tanulmányaiért, csupán 30 százalékuk áldozna félévenként 220 ezer forintnál magasabb összeget.

A középiskolás diákok fele, ha választhatna, nem adná be költségtérítéses képzésre felsőoktatási jelentkezési lapját - derült ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) kutatásából. A diákok 70 százaléka a kutatásban szereplő legkisebb összeget - 220 ezer forintot félévente - jelölte meg mint maximálisan elfogadható tandíjat. Ez az összeg megegyezik egy átlagos egyetem költségtérítéses szakának féléves árával. A felmérésben részt vevő diákoknak csupán 30 százaléka lenne hajlandó 220 ezer forintnál többet fizetni félévente.

A jogi pályára készülők hajlandók a legtöbbet áldozni a tanulmányaikra. 46 százalékuk fizetne a megjelölt határnál is többet. Összességében a jogi, az agrár és az orvosi pályára készülők nyúlnának mélyen a zsebükbe a jövőjükért, szemben például azokkal, akik bölcsészkarra vagy egészségügyi főiskolára, esetleg természettudományi karra vágynak.

A diákok a pénzükért cserébe európai színvonalú oktatási környezetet és elismert oktatókat várnak el. A magyar felsőoktatás rendszerében ugyanakkor nem igazodnak el, nem tudják, mi a különbség a bachelor- és a masterképzés között.