Három kitüntetést kifogásolt Sólyom

Három személy - Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt első elnökhelyettese, Marjai József volt miniszterelnök-helyettes és Mosonyi Emil, a bősi vízlépcső tervezője - kitüntetésével kapcsolatban voltak kifogásai Sólyom László köztársasági elnöknek. Az államfő végül is aláírta a listát, de egyúttal az Alkotmánybírósághoz fordult a kitüntetések odaítéléséről szóló hatáskör tisztázására. Fekete János az [origo]-nak azt mondta, nem érti, mi baja Sólyom Lászlónak az ő kitüntetésével.

Sólyom László vitába szállt a kormánnyal

A köztársasági elnök hétfői közleményében tudatta, hogy szerinte a március 15-én állami kitüntetésben részesülők között szerepelnek olyanok, akiknek a legmagasabb szintű elismerésben részesítése - az alkotmány értékrendje alapján - nem támogatható. Sólyom László hozzátette: hiába próbálta elérni, hogy a kormány, illetve a miniszterelnök módosítsa előterjesztését, nem járt sikerrel.

A közleményből az nem derül ki, hogy kiknek a jelölését nem támogatta az államfő. Az [origo] ugyanakkor úgy tudja, hogy megfelelnek a valóságnak azok a sajtóértesülések, miszerint Sólyom László három személy kitüntetése ellen emelt kifogást. A köztársasági elnök nem ért egyet Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt első elnökhelyettesének, Marjai József volt miniszterelnök-helyettesnek és Mosonyi Emil, a bősi vízlépcső tervezőjének kitüntetésével. (Mindhárom személyről részleteket olvashat cikkünk második oldalán).

Független és demokratikus

Információink szerint az államfő azt kifogásolta, hogy olyan személyekről van szó, akiknek pályafutása a rendszerváltás előtti időszakhoz kötődik, amikor még nem volt demokratikus berendezkedés. A Magyar Köztársasági Érdemrend - értesüléseink szerint Fekete és Marjai részesül ebben - odaítélésére vonatkozó jogszabály szerint egyébként valóban úgy fogalmaz, hogy a díjat olyan személyeknek lehet adni, akik részt vettek "a független és demokratikus Magyarország érdekeinek" elősegítésében és támogatásában.

A három érintett személy közül eddig Fekete Jánost sikerült elérnünk, aki az [origo]-nak azt mondta: "Nem tudom, miért kifogásolja Sólyom László a kitüntetésemet, de ez az ő dolga, én őt nem ismerem, soha nem is dolgoztam vele. Hacsak az nem lehet, hogy baloldali ember voltam, és az is maradtam." Hozzátette: ő kapott egy meghívót, amin az áll, hogy a magyar kormány előterjesztése alapján kitüntetésben részesül, és nem az, hogy ezt még a köztársasági elnök megváltoztathatja.

"Március 15-e a nemzet ünnepe, így az én ünnepem is, és ha a magyar kormány kitüntet és kitart emellett, akkor elmegyek és átveszem"  jelentette ki Fekete. "Ha a köztársasági elnöktől kapnám, akkor meggondolnám, de így mindenképpen ott leszek" - tette hozzá. "Három évtizeden át ugyanabban a szobában ültem és dolgoztam az MNB-ben"- mondta az Magyar Nemzeti Bank egykori elnökhelyettese, hangsúlyozva: az elmúlt negyven évben részt vett az ország felépítésében, mindig megbecsülték a munkáját, ezért is kapta meg az összes létező magyar kitüntetést.

Az AB sürgősséggel jár el

A kitüntetésekkel kapcsolatos jogkör kérdésének tisztázására Sólyom László az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság ugyanis korábbi határozataiban a kinevezési és felmentési előterjesztésekkel kapcsolatban szűkre szabta az államfő mérlegelési lehetőségét, és a határozatok nem foglalkoztak a kitüntetésre vonatkozó köztársasági elnöki hatáskörrel. Így nyitott kérdés maradt, hogy kitüntetési ügyekben milyen mértékben érvényesítheti a köztársasági elnök saját meggyőződését. Erről kellene most döntenie a testületnek, amely jelezte, hogy sürgősséggel fog foglalkozni a beadvánnyal.

Sólyom László közleményében megjegyezte, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig nem lát lehetőséget a kitüntetési előterjesztések aláírásának megtagadására.

Batiz András kormányszóvivő Sólyom László közleményére reagálva az [origo]-nak elmondta, hogy a köztársasági elnök korábban jelezte, hogy vannak fenntartásai bizonyos jelöltekkel kapcsolatban, de a konkrét aggályt nem fogalmazta meg.

A kormányszóvivő közlése szerint a kitüntetésekkel kapcsolatban a kormánynak szűk a mozgástere. Arról, hogy kik kapjanak március 15-én állami kitüntetést, csak formálisan dönt a kormány, gyakorlatban egy jelölőbizottság javaslatához igazodik - mondta Batiz. A testületnek olyan személyek a tagjai, akik már kaptak Széchenyi- vagy Kossuth-díjat. A kormány a jelölőbizottságok ajánlásából a szokásjog szerint el nem vehet, csak hozzátehet újabb neveket - mondta Batiz, megjegyezve, hogy Sólyom Lászlónak nem olyanokkal kapcsolatban volt problémája, akiket a kormány javasolt.

Információink szerint Sólyom kifogásaira az volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök válasza, hogy nem tud mit tenni, a Széchenyi-díjra jelölt Mosonyi esetében ugyanis egyhangú volt a jelölőtestület véleménye, és a másik két személyt is nagy többséggel javasolták.

Volt már rá példa korábban is, hogy a kormány és a hivatalban lévő államfő vitába keveredett hasonló ügyben. 2002 nyarán Medgyessy Péter akkori miniszterelnök akart kitüntetést adni Horn Gyula volt kormányfőnek, az akkori köztársasági elnök, Mádl Ferenc azonban nem támogatta azt. A vita nyomán végül Horn közölte, hogy nem tart igényt az elismerésre.