A Szent Anna-tótól Bálványosvárig

2006.09.25. 13:58

A vulkanikus eredetű Csomád hegy lábánál található Tusnádfürdő Erdély és a Kárpátok egyik legszebb üdülőtelepe és gyógyfürdőhelye, nemzetközi hírű látványossága.

Városi rangját gyógyvízforrásainak köszönheti. Nem messze tőle megtekinthetjük Délkelet-Európa egyetlen épen maradt vulkáni krátertavát, a Szent-Anna tavat és a Mohos-tőzeglápot.

Csíkszeredától 30 km-re, gyönyörű természeti környezetben, az Olt folyó völgyében fekszik Tusnádfürdő, a Monarchia egykori elegáns fürdőhelye. 150 éves múltja alatt hol sokaktól látogatott fürdőzőhely, hol elhagyatott, halálra ítélt helyiség volt. Többször is a tűz áldozata lett, de régi virágkorának nem vesztek teljesen nyomai.

Az Európa-hírű gyógyfürdő és üdülőtelep 1968-ban emelkedett városi rangra. Ma az Alcsíki-medence egyetlen, Románia legkisebb városa. A 70-es években kiemelt beruházásokkal építették szinte teljesen újjá az 1845-ben alapított fürdőtelepet, amely azonban eredeti báját részben elveszítette. A rendszerváltás után jelentősen hanyatlásnak indult úgy a forgalom, mint a karbantartás szempontjából.

Jelenleg - a magánvállalkozásoknak köszönhetően - ismét a túlélésért küzd a település. A jövő tervei között európai színtű turizmus kialakítása, olimpiai versenyekre alkalmas medence építése, a Csukás-tó és a mellette lévő melegfürdő felújítása is szerepel. Ez utóbbi részben már meg is történt, 2005. június 19-én nyitva meg kapuit a látogatók számára. A fürdőkön kívül a város gyógykezelésekkel csalogatja a nagyrészt román és külföldi nyugdíjasokat, de  a túrázni vágyó fiatalok sem hagyják ki "Erdély gyöngyszemét", ha útjuk arra vezet.

Gyógyvizek

Tusnádfürdő (és más székelyföldi fürdőhelyek) egyik fő vonzerejét a mofetták jelentik. A mofetta nem más, mint vulkáni utóműködésként jelentkező gázkiömlés, melynek bizonyos összetevői (többségben kéngáz) a bőrön át a test véráramába jutva gyógyító hatást fejthetnek ki.

Tusnádfürdő 44 borvízforrása közül jelenleg csak hatot hasznosítanak. A források a vasas, nátrium-karbonátos és szén-dioxidos borvizek családjához tartoznak. Ismertebb az Apor-, Ilona-, Vörösvíz-, Mikes-, Szent Anna- és Rudi-forrás. Ezek közül négy ivókúrákra is alkalmas, és érrendszeri zavarok, gyomorbetegségek, reumatikus bántalmak gyógyításában segítenek.

A Szent Anna sétányon található szabadtéri strand közepes méretű, hideg ásványvizes medencét kínál, de csak a nyári hónapokban élvezheti a látogató. A fürdőkezelés érrendszeri bántalmak, perifériás érbántalmak, neurohormonális zavarok, húgyhólyag- és idegrendszeri megbetegedések gyógyítására javallott.

Az üdülőtelepen gyógykezelő központ működik a poliklinika pavilonjában, ahol medencében vagy kádfürdőben naponta kb. 800 beteget részesíthetnek széngázas melegfürdőben, parafinpakolásban, gyógytornában, elektro- és hidroterápiában.
 
1882-1893 között az Olt vizéből hozták létre a Csukás-tavat, körülötte pedig szabadidőközpontot rendeztek be, nyáron különböző szórakozási lehetőségeket, télen pedig gyorskorcsolya-versenypályát kínálva. 1928-ban strandot építettek, de ezután már nemigen fordítottak figyelmet a karbantartásra. A tó eliszaposodott, "békák paradicsomává" változva, a mellette levő Sólyom Étterem bezárt, és átmenetileg minden feledésbe merült. A hely most kezd ébredezni: az Erdélyben utazó megtekintheti és örvendhet a gyönyörű látványnak, élvezheti a csónakázást.

Tusnádfürdő másik vonzereje az onnan kiinduló túrákban áll. A városból öt jelzett turistaösvény indul a környék nevezetességeihez: a Ludmilla kilátóhoz és Apor-bástyához, a Vártetőhöz, a Sólyomkőre, a Szent Anna-tóhoz és a Nagy Piliskére.
 
A Szent Anna-tó

A leghíresebb túra a Szent Anna-tóhoz és Mohos-tőzegláphoz vezető út. E két természeti ritkaság a Nagy Csomád hegy ikerkráterében alakult ki, a tenger szintje felett 950 m magasságban.

"Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava... Habja tiszta, mint a kristály, sem belőle, sem bele víz nem folyik, és nincs benne egy hal, egy kígyó, egy béka vagy kagyló sehol: lakatlan az, ámbár iható, mint a forrásvíz." (Jókai Mór)

A majdnem teljesen szabályos kör alakú tavat cserrel és bükkel fedett hegyek gyűrűje öleli, míg a tó partján hatalmas fenyők varázsolják sötétzölddé a víz tükrét. Kiterjedése 22 hektár, kerülete 1737 méter, átlagmélysége 4 méter, az asszimetrikus tölcsér legmélyebb pontja 11 méter.  Forrása nincs, vizének utánpótlása hóolvadás és esőzések formájában történik. Vizének csökkent ásványisó-tartalma van (0,002 gr/l). A tó közepe a legmélyebb és leghidegebb, évente több haláleset is előfordul az elővigyázatlan fürdözők sorából.

A tó melletti domboldalon van a Szent Anna-kápolna, melynek helyén már korábban is álltak kápolnák. Itt minden vasárnap 17 órakor misét tartanak, és minden év júliusának végén megrendezik az Anna-napi búcsút. Az ezt megelőző héten AnnArt címmel Élő Művészeti Fesztivált szerveznek, vasárnap pedig a tó partján könnyűzenei fesztivált tartanak romániai és magyarországi együttesek fellépésével.

A tó legendája

A legenda szerint a Szent Anna-tó helyén egykor magas hegy volt, melynek tetejében hatalmas vár állott. Ettől egyórányira, a Büdös barlang felett szintén vár állott, s mindkettőben egy-egy kevély, szertelen testvér lakott, aki egymást nem szerette, a föld népét sanyargatta, fosztogatta kincseinek gazdagodása érdekében. Egyszer a büdösi vár urához vendég érkezett, méghozzá hatlovas hintón, melynek arany, ezüst, gyémánt kellékei és a sárkánynál is tüzesebb lovai nagyon ínyére keltek a gazdának. Mivel semmi pénzért ezeket nem kaphatta meg, szerencsejátékon nyerte el őket, miközben a nagy úri vendég "virágos kedvre derült" a sok bortól, mely úgy folyt a lakomán "mint az Olt vize".

Nyomban testvéréhez hajtott bemutatóra, aki messze nem akart alulmaradni, így ígéretet tett, hogy ő majd különb 12 lovas fogattal fogja viszonozni a látogatást. Ennek megvalósítása  hosszú tűnődés után úgy történt, hogy a vidék legszebb 12 leányát fogta be hintója elé, akik közül az első és legszebb Anna volt. Ez a lány átkot mondott az úr fejére, amikor az ostorral vért serkentett belőlük. "Verjen meg az egek Ura! Süllyedj a föld alá, ártatlanok megölő gyilkosa!"- szívből jövő feljajdulásra elfeketedett az ég, villámlott, dörgött, ég s föld megindult, s a vár hirtelen összeomlott, alább és alább sülyedt, mígnem víz alá borult. S ezek után a lecsendesedett tó színén 12 szép hattyú úszkált, s távolabb egy sárkány vergődött a tó forgatagában. Partra úszva a hattyúk lányokká változtak, s ki-ki visszament a falujába, míg Anna ott maradt, kápolnát építtetett, ahol csendes imádkozással töltötte életét. Halála után róla nevezték el a tavat Szent Anna tavának, mivel Annát még életében szentté avatták.

A Nagy Csomád hegy másik kráterében terpeszkedő Mohosi-tőzegláp átmérője 800 méter. Egykori vízfelülete négyszer nagyobb volt a Szent Anna-tóénál, jelenleg azonban elmocsarasodott magashegyi láp formája van. Területén több nyílt tószem és számos növényritkaság látható: tarka tőzegmoha, kereklevelű harmatfű, mámorka, lizinka, vörös áfonya stb.

A környezetvédelem érdekében épített keskeny fahídon bejárható a láp egy része, valamint az egyik tószem is megtekinthető. Az iszap vastagsága kb. 10 méter, amely huzamosabb esőzések esetén felszívja a vizet, és az ingoványos talaj vészesen elnyelheti a beletévedt élőlényeket.

Bálványosfürdő

A Szent Anna-tótól vezető letérőtől 7 kilométerre (gyalogtúrával a sárga kereszttel jelölt ösvényen 2 órai menetidő), Tusnád és Kézdivásárhely között meglátogathatjuk Bálványosfürdőt - a Tusnádfürdőnél jóval elszigeteltebb, székely főnemesi Apor család ősi birtokát. A 900 éves múlttal, számtalan gyógyforrással, kiépített mofettával, gyógyfürdőkkel, buffogóval, madártemetővel, a híres Büdös-barlanggal és nem utolsó sorban legendás várral csalogató magashegyi fürdő- és üdülőhelyet a Bodoki-hegység, a Csomád-hegytömb és a Torjai-hegység találkozásánál találjuk.

A helység kiváló kirándulási lehetőségeket nyújt, de túl ezen inkább a termálvizes gyógykúrákról nevezetes. Jelenleg a Best Western szálloda nyújtva Székelyföld legmodernebb és legízlésesebb gyógykezelő bázisát és orvosi szolgáltatását.

A Torjai-büdösbarlang

A szálloda mellett induló kék vagy piros ponttal jelzett turistaútvonalon körülbelül fél óra alatt a Torjai-büdösbarlanghoz érünk. Európa legnagyobb mofettája tulajdonképpen néhány méter mélységü üreg, melynek kén-hidrogénből, szén-dioxidból és más gázokból álló gázkeveréke belélegezve halált okozhat, bőrön át felszívódva azonban vérkeringési zavarokat gyógyíthat. Falain sárga kénkicsapódás látszik, gyertyával ellenőrizni lehet az oxigénszint változását (félelmetes jelenség megtapasztalni a láng kialvását kb. térdmagasságban). Normálisan a sárga vonal kezdeténél lejjebb nincs élet, de óvatosan kell mozogni, mert felkavarható és belélegezhető a mérgező gáz. A hatalmas mennyiségű szén-dioxid gáz kiömlésével megelőzi a nápolyi Kutya-barlangot. A 20. század elején ezzel működtették az első szénsavsűrítő gyárat.

A Büdös-hegy oldalában több kisebb-nagyobb kénbánya-üreg található: a Medve-barlang, a sótól fehér falú Timsós-barlang és a nagyobb méretű Gyilkos-barlang. Utóbbinak közelében van a Madártemető, ami nem más, mint egy szén-dioxiddal telített, beszakadt kénbánya-tárna mélyedése. Így máris érthető, miért hullanak alá az alacsonyan repülő madarak - s nemcsak madarak, de az arra tévedt más állatok holtteste sem hiányzik a gödörből.

Továbbhaladva, a Büdös-hegy és a Köztető közötti hegynyeregben a Buffogó-láphoz érünk, amely nem annyira nagy, mint a Mohosi, de különösebb és sejtelmesebb látvány ez a savanyúvizekben gazdag ingóláp. A vulkáni utóműködés során kiáramló gáztól pezsgő nyílt vízfelületeket tekinthetünk meg a süppedő, puha talajon, nem kis veszélyek, de annál nagyobb örömök árán. A védetté nyilvánított területen felismerhetjük a ritka maradványnövényeket: a tőzegrozmaringot, a mámorkát, a keskenylevelű gyapjúsást, a kereklevelű harmatfüvet, a szibériai hamuvirágot és néhány ritka mohafajt.

Bálványosvár

Bálványosvár romjaihoz a Liga-pusztán át a Köz-bércre, majd a vár élére hágó Vár útján körülbelül 1 óra alatt lehet eljutni a sárga ponttal jelölt ösvényeken. A vár építése a 11. századra tehető, központi öregtornyából még ma is áll egy 20 méter magas fal. Neve a várban élők bálványimádására utal: a pogány hitű Apor családot csak IV. Béla király tudta keresztény hitre téríteni.

Ehhez kapcsolódik a várhoz fűződő legenda is, miszerint tündérek építették egy nap alatt játékból, s odaajándékozták Apor vitéznek s embereinek, akik örök pogányságot ígértek a vár lerombolhatatlansága ellenében. Már meg is halt Apor, amikor a vár ugyanolyan erősen állt - a tündérek hűek lévén ígéretükhöz, megvédték az ég haragjától, a gonosz emberek szándékától. Egyik fia Apornak egyszer lement a faluba, s meglátott egy szépséges lányt, akibe nyomban szerelmes lett. Ez a lány a keresztény Mike Andrásné lánya, Ilona volt, akit nem vehetett feleségül, míg nem mond le merev Krisztus-tagadásáról. Ezért elhatározta, hogy bátyjai segítségével ellopja a lányt és a bevehetetlen várba viszi, ahol majd tenyerén fogja hordozni és senki vissza nem veheti. Mikéné nem hagyta annyiban, mert hatalmas sereggel indult a vár ellen, de ő sem járt nagyobb sikerrel, közelébe sem fért a várnak. Eközben a szépséges Ilona éjjel-nappal sírt, könyörögve az Apor fiúnak, hogy térjen meg. S mivel nagyon szerette, és nem tudta elnézni a lány szomorúságát, megígérte, hogy gyereküket keresztvízre tartják. Ekkor megbékélt Mikéné, de megharagudtak a tündérek. Egyszerre csak megindult a föld és kezdett roskadozni a vár. S ekkor Ilona imádkozni kezdett, Jézustól kérve a menekülést, majd Apor is csatlakozott, míg imájuk meghallgatásra talált és életben maradtak. Ekkor visszamentek mind Torjára, s még aznap megkeresztelkedtek.