A Nyugatihoz költözik a kormány

Hivatalosan is eldőlt, hogy a Nyugati pályaudvar mögötti területen épül fel az új kormányzati negyed. A kormány százmilliárdos bevételt remél a belvárosi paloták eladásából, és legalább évi tízmilliárdos megtakarítást az új épületek miatt. Az ellenzék szerint ugyanakkor luxusnegyed épül. A Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Trigránit már jelezte, beszállna a beruházásba.

"Jobb színvonalon és olcsóbban"

Döntött a kormány, a Nyugati pályaudvar mögötti területen építik fel az új kormányzati negyedet - jelentette be Szilvásy György kancelláriaminiszter a balatonőszödi kormányülés után. Az előzetes tervek szerint a beruházás költsége mintegy 50 milliárd forint lesz, a tervezés bő egy évet vesz igénybe, az átadás 2009-re várható.

Verók István, Terézváros MSZP-s polgármestere az MTI-nek a döntést követően azt mondta, a kerület lakói többletszolgáltatásokat nyernek a kormányzati negyeddel. Múzeum és könyvtár épül, a parkolókat pedig kedvezményesen használhatják. A forgalom növekedésétől a polgármester nem tart, mivel szerinte akik ott fognak dolgozni, azok többsége eddig is átment a VI. kerületen. A kerületi önkormányzat a MÁV-val közösen nyújtott be pályázatot a nyugati mögötti terület hasznosítására.

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság korábban ezt a területet, valamint a Déli pályaudvart és Ferencváros Duna-parti részét ajánlotta a kormány figyelmébe, de a Nyugati mellett lobbizott a Fővárosi Önkormányzat is. Demszky Gábor főpolgármester a döntés bejeletésekor azt mondta, a 29 hektáros beruházással új városközpont épül, aminek meghatározó eleme lesz a kormányzati negyed.

A fővárosi közgyűlés többsége csütörtökön döntött úgy, arra kéri a kormányt, hogy a Nyugatit válassza, mondván, hogy az ott megépülő kormányzati negyed olyan városrehabilitációs folyamatot segíthet elő, amelyre a fővárosnak nincs pénze. A jobboldali ellenzék elsietettnek minősítette a kormányzati negyed tervét, és azt hangsúlyozták, komoly gazdaságossági számítások nélkül nem szabad belevágni egy ilyen nagyságrendű beruházásba. A bejelentés után Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője azt mondta, elfogadhatatlan, hogy a kormány luxusnegyedet épít, miközben megszorításokról dönt.

A Nyugati mellett szól, hogy a terület nagyobb része, 29 hektár az állam, vagy a MÁV tulajdonában van, tehát telekre nem kell külön költeni. Ehhez kapcsolódik további 9 hektár, amely a TriGránit tulajdonában van. Nyúl Sándor a TriGránit operatív vezérigazgatója arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a vasúti vágányok lefedésével sétáló utcát, szórakoztató negyedet és kiemelkedő minőségű lakásokat is terveznek a maguk területén.

Az új negyedet az elképzelések szerint magántőkéből építenék fel, az irodákat a kormány bérelné vagy lízingelné, de még így is évi tízmilliárdos megtakarítással számolnak. A következő lépés a tervpályázat kiírása lesz. Nyúl Sándor bejelentette, korábbról vannak terveik, amelyeket a pályázaton nyertes önkormányzat is felhasznált a dokumentációjában. A TriGránit a Finta Stúdióval részt fog venni a koncepció kialakításában, és az ezt követő beruházói pályázaton is indulni kívánnak. Mint mondta, több referenciájuk van arra, hogy egy ekkora projektet egy év alatt fel tudnak építeni.

Bár az új kormányzati negyed kialakítása a rendszerváltás óta napirenden van, a tavaszi választások után, májusban fogalmazódott meg, hogy a minisztériumoknak ki kellene költözniük a Lipótvárosból, hogy "jobb színvonalon és olcsóbban" működhessenek. Az előzetes becslések szerint a belvárosi épületek eladásával 70-100 milliárd forint bevételre tehetne szert az állam, de más szervek kiköltöztetésével akár 250 milliárdhoz is juthatna. A régi épületek közül egyedül a Földművelésügyi Minisztérium maradna a kormány kezében, ide költöztetnék a Miniszterelnöki Hivatalt és még egy kisebb tárcát.

Az építész- és az ingatlanfejlesztő szakmát megmozgató pályázatra 27 ajánlat érkezett, végül a KVI a Nyugati pályaudvar melletti területet, a Déli pályaudvar rekonstrukciójával, a vágányok lefedésével nyerhető területet, illetve a Lágymányosi híd pesti hídfőjétől délre, a Kvassay-híd felé eső, Duna Cityként emlegetett fejlesztési területet választotta ki. Az eredményhirdetésen Aczél Gábor, a Magyar Építészkamara elnökségi tagja, a bírálóbizottság szakmai alelnöke azt mondta, a terület presztízse és városfejlesztő hatása, valamint a megvalósíthatóság volt az elbírálás fő szempontja.