Erdélyből üzen majd haza Sólyom

Nemcsak a március 15-i zászlófelvonáson nem vesz részt, az ünnepi beszédet sem Magyarországon mondja el Sólyom László. Főtanácsadója szerint az államfő a romániai magyarság ünneplésében is részt kíván venni, így a távollétével nem a magyar politikusoknak üzen. A románok egy része ugyanakkor nem szívesen emlékszik 1848-49-re.

Sólyom László nem mond beszédet március 15-én este, bár ott lesz a Művészetek Palotájában rendezett koncerten - mondta az [origo]-nak Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője. A köztársasági elnök ünnepi beszéde még romániai körútján, március 14-én este hangzik majd el a kolozsvári Állami Magyar Operában, ami úgy válik a nemzeti ünnep részévé, hogy a Duna Televízió élőben közvetíti - tette hozzá Sólyom tanácsadója.

Az [origo] kérdésére Kumin azt válaszolta, hogy Sólyom nem akart a magyar politikusoknak üzenni azzal, hogy külföldre utazott. Az államfő ugyanis nem vonja ki magát teljesen az ünneplésből, mivel délután már részt vesz a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán, csak a délelőtti zászlófelvonáson nem lesz jelen. (Ahogy az korábban írtuk, bár Sólyom helyettesítésével kapcsolatban voltak viták, az ünneplés elkezdésére Gyurcsány Ferenc adhat majd engedélyt.)

Kumin Ferenc szerint az a lényeg, hogy az erdélyi magyarság is méltó módon kívánja megünnepelni március 15-ét, és Sólyom László a hazai ünnep mellett ebben is részt kíván venni nem hivatalos romániai látogatásán. "Az államfő sem szakadhat viszont kétfelé, így az tűnt reális kompromisszumnak, ha Sólyom László csak a délutáni, fontosabb rendezvényekre jön vissza Magyarországra."

Amíg tehát itthon megkezdődik a hivatalos ünnepség, addig a köztársasági elnök Romániában vesz részt különböző rendezvényeken. Ennek részeként csütörtök délelőtt a nagyváradi Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnál átadja a gyermekek környezetvédelmi rajzpályázatának díjait, majd a Partiumi Keresztény Egyetemen Tőkés László református püspökkel együtt mond beszédet.

Sólyom még március 14-én este találkozik Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével is, együtt köszöntik az ünneplőket, és átadnak kitüntetéseket. Az államfő ekkor fogja elmondani hivatalos ünnepi beszédét is. Kumin Ferenc szerint nincs politikai üzenet abban, hogy Sólyom László nem itthon mondja el köszöntőjét; a köztársasági elnök egyszerűen csak az erdélyi magyarság vezetőivel kívánt találkozni, és tenni egy gesztust a határon túli magyarok felé.

Némi feszültséget ugyanakkor kelthet Romániában, hogy helyi nacionalista szervezetek nem tartják pozitív történelmi eseménynek az 1848-49-es harcokat. A Fehéregyháza mellett Petőfi emlékét őrző Ispán-kútra ismeretlenek trágár feliratokat festettek (az emlékművet Sólyom kedden látogatja meg). Januárban pedig a marosvásárhelyi törvényszék helyben hagyott egy indítványt, hogy egy utcát ne nevezhessenek el Kossuth Lajosról. Az indoklás szerint Kossuth az 1848-1849-es események során 220 román falu mintegy 40 ezer román lakosát mészároltatta le, és a bírónő szerint ezzel az emberiség ellen követett el merényleteket.

Kumin Ferenc szerint azonban nem kell attól tartani, hogy Sólyom Lászlónak a forradalomról megemlékező látogatása ellenséges érzelmeket kelt Romániában. A főosztályvezető azt is előrebocsátotta, hogy a kolozsvári ünnepi beszéd sem fog alkalmat adni a vendéglátóinak az aggodalomra.

Jacobi Viktória