Alkotmánysértő a népszavazási törvény

Mulasztásos alkotmánysértést követett el az Országgyűlés az Alkotmánybíróság szerint, mivel túl sok bizonytalanságot hagyott a népszavazásról szóló törvényben. Az indoklásból kiderül, hogy a testület  többek közt azt kifogásolja, hogy a törvényben nem szerepel, egy eredményes ügydöntő népszavazás meddig kötelező a törvényhozásra, vagyis: mennyi idő után változtathatja meg a népszavazáson eldöntött kérdésben hozott törvényt.

"Mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést" állapított meg az Alkotmánybíróság (Ab) az országos népszavazásokról és népi kezdeményezésekről szóló törvényben. A törvény ugyanis nem szabályozza, meddig kötelező egy érvényes és eredményes népszavazás az Országgyűlésre, vagyis mennyi idő után módosíthatja vagy helyezheti hatályon kívül a parlament a népszavazás következtében meghozott törvényt.

E miatt a hiányosság miatt elvileg előfordulhatna, hogy egy eredményes népszavazás után a parlament meghozza ugyan a népakarat által kívánt törvényt, de a következő ülésén máris módosítja azt. A másik véglet pedig elvileg az lehetne, hogy a népszavazás eredményét senki, semmilyen módszerrel nem váltotztathatná meg, amivel "örökös klauza" jöhetne létre, ami gyakorlatilag felülírná az alkotmányt is.

Az alkotmánybírósági döntés indoklása szerint "ezek a szabályozási hiányosságok bizonytalanságot teremtenek a választópolgárok számára", akik nem tudhatják, hogy sikertelen népszavazás után mikor lehet újabbat tartani, és bizonytalanságot okoznak az Országgyűlésnek is, mert az "nem tudhatja, hogy egy sikeres népszavazás meddig kötelezi".

A népszavazásról szóló jogszabály korábban azt tartalmazta, hogy a népszavazás eredménye két évig kötelező, de 1998-ban ezt kihagyták a megváltoztatott törvényből. A népszavazásról szóló törvényt 2002 óta több alkotmánybírósági indítványban is támadták, többek között Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke. Szigeti jelen volt a döntés kihirdetésekor, és üdvözölte az eredményt.

Az OVB korábban, a Fidesz népszavazási kezdeményezéseinek elutasításakor többször is hivatkozott a népszavazási törvény hiányosságára, ami szerinte lehetővé tenné, hogy a referendum eredménye burkoltan alkotmányt módosítson. Az Ab idén márciusban egy, az OVB döntését a tandíj ügyében felülvizsgáló határozatában már kimondta, hogy álláspontja szerint a népszavazás nem okozna alkotmánymódosítást, most mégis mulasztásos alkotmánysértésnek minősítette a törvény hiányosságát.

Az Ab ugyanakkor felülbírálta egy korábbi, 1997-es határozatát is: akkor a testület azt mondta ki, hogy nem lehet a népszavazást kizáró ok az, ha az adott kérdésben két éven belül már tartottak népszavazást. Az Ab akkor azt mondta, hogy a kizáró okok az alkotmányban vannak felsorolva, és azok közt időbeli korlátozás nem szerepel. A testület most mégis úgy döntött, hogy ezt a kérdést törvényben lehet és kell szabályozni.

Az Alkotmánybíróság keddi döntésében arra kötelezte az Országgyűlést, hogy az év végéig javítsa ki a hibákat, vagyis "tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének". Egy alkotmánybíró, Trócsányi László különvéleményt is megfogalmazott. Szerinte ezt a kérdést nem lehetne törvényben szabályozni, kizárólag az alkotmányban.