A Fideszt szurkálja a megértést hirdető Gyurcsány

Vágólapra másolva!
Hosszasan tárgyalja az utóbbi hónapok belpolitikai viharaihoz vezető eseményeket Gyurcsány Ferenc a Népszabadság mellékleteként pénteken megjelentetett írásában. A kormányfő víziót és magyarázatot próbál adni a már elindult és a még hátralévő reformokhoz. Miközben kölcsönös megértést hirdet, elemzésében keményen odaszúr a Fidesznek. Az ellenzéki párt frakcióvezetője szerint Gyurcsány nem kezdhet úgy párbeszédet, hogy közben halálra sérti a másik oldalt.
Vágólapra másolva!

"Megmerevedett álláspontok és rögzült politikai szerepek" között szeretne egy lépést tenni a kölcsönös megértés irányába Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök erről a Népszabadságban külön mellékletben megjelentetett terjedelmes cikkében ír. Gyurcsány a "Szembenézés" című írás bevezetőjében azt állítja, régi és új félelmek, rossz politikai ösztönök és hibák "hosszú láncolata" vezettek a tavaly őszi eseményekig. A kormányfő szerint sok apró lépéssel "talán megszakítható a hibák láncolata". A bevezetőben Gyurcsány nem ígéri, hogy elfogulatlanul elemez majd.

Az írásban a kormányfő 23 fejezetben elemzi a helyzetet, a jobb- és a baloldal szembenállásának, a társadalom kiábrándultságának múltbeli sérelmekben, a rendszerváltás sajátosságaiban rejlő gyökereit. Hosszasan taglalja a Fidesz szerinte parlamenti demokráciát sértő tevékenységét. Gyurcsány érvelése szerint a Fidesz mára egy "antiliberális, populista, radikális nemzeti politikai alakulat" lett, és Magyarországon nem jobb- és baloldali váltógazdálkodás folyik, hanem a bal- és jobbközép pártok koalíciója vív egy radikális populista párttal, ami a Fidesz.

Ki hazudik és ki nem?

A kormányfő 1998-tól kezdődően számba veszi a parlamenti választásokat, és az ígeretözönből és a túlköltekezésekből arra a következtetésre jut, hogy a két fő rivális csapdába kergette egymást. Szerinte ez olyan csapda, amelybe csak a későbbi győztes eshet bele: "ha beváltod választási ígéreteidet, akkor felborítod a gazdasági egyensúlyt, ha pedig megszeged, akkor hazudtál". Állítja, hogy a 2002-es nagy kormányzati túlköltekezés java részét a Fidesz-kabinet követte el. Ugyanakkor úgy véli, nem azt kell nézni, hogy mit valósít meg vagy vet el az az erő, amely kormányra kerül, hanem az eredeti választási ígéretek őszinteségének, realitásának fényében kellene eldönteni, ki hazudik és ki nem.

Gyurcsány szerint az elmúlt két választás során a versengő felek hatalomvágya, küldetéstudata legyőzte felelősségérzetüket, de ő és kormánya ki akar lépni ebből a csapdából. Itt ismeri el, hogy az ennek érdekében kifejtett tevékenysége során "ügyetlen, rossz eszközöket" is bevetettek, mint például a balatonőszödi beszéd, amelyet súlyos hibának ítél.

Bliccelésre ösztönző rendszerek

A kormányfő a reformok szükségességét azzal magyarázza, hogy míg a magyar emberek teljesítménye, képessége külföldön sem szégyellni való, addig az alkalmazott, felelősségáthárításra, bliccelésre ösztönző rendszerekkel annál több gond van. Mint írja, ezért szólnak a reformok többek között rendről, teljesítményről, hatékonyságról, minőségről, igazságosságról. A reformok elfogadtatásának nehézségét abban látja, hogy míg a politikai és a gazdasági rendszert sikerült átalakítani, addig a társadalmi kultúra átalakításának szükségességével való szembenézés elmaradt.

Érvelése szerint a jelenlegi globális kapitalizmus támasztotta versenykörülmények között kizárja egymást a gondoskodó állam és az alacsony adószint, és le kell számolni az állampolgárok felelősségét magára vállaló államszervezettel, mert az a szabadságjogokat is korlátozó rendszerek jellemzője. Gyurcsány rövidebben taglalja a közigazgatás, de annál hosszabban a közszolgáltatások - egészégügy, oktatás - reformjának szükségességét, azok módját, okait, előnyeit és a reformfolyamat kiváltotta bizonytalanságokat, érdeksérelmeket.

"Lassú lépések politikája"

Gyurcsány elismeri a reformokat ért egyes kritikák létjogosultságát és hogy a választások után nem ismertette idejében helyzetértékelését és programját, ahogy azt is, nem tettek eleget annak az igénynek, hogy a reformok pontos menetrendjét ismertessék. Érvelése szerint a reformokat folytatni kell, és felvetette a nyugdíj és a közoktatás megújítását, amelyek közül az utóbbit a tanulók nemzetközi összehasonlításban egyre inkább romló teljesítményével, az iskolák közötti színvonalkülönbséggel, a mindennapi életben nehezen hasznosítható tudással indokolja, az előbbit pedig fenntarthatatlanságával.

A reformok érdekében a "lassú lépések politikáját" hirdeti meg írásában Gyurcsány Ferenc, aki szerint nem kellene törődni a pártközi vitákkal, csak a versenyképesség és a nyugdíj dolgával, az országos megegyezés hiányában helyi szintű megállapodásokat, pártok helyett szakmai szervezetekkel való egyezkedést szorgalmaz, ha máshogy nem megy.

Kádár helyett Nagy Imre

Az írásban a kormányfő meghatározza a mai hazai baloldal gyökereit. A baloldal örökségéhez sorolja egyebek mellett 1948-49 liberálisait, a XX. századi polgári, paraszt- és szociáldemokratákat, Kádár János és Nagy Imre személye közül pedig hangsúlyozottan utóbbit állítja követendő példának a baloldal számára. Hitet tesz a globális kapitalizmus mint realitás és a jelenlegi legkisebb rossz mellett, "másként lehet és kell, mást viszont nem lehet csinálni" - írja.

Írása végén a miniszterelnök a kormányzati reformok mellett pártreformot is felvet, az MSZP tagsága és a választók közötti folyamatos kapcsolattartást, a pártszervezet további demokratizálását, ugyanakkor határozottabb vezetését (de nem centralizálását) szorgalmazza. Egyfajta elnökjelölti programot hirdet a közelgő pártkongresszus előtt. Végszavában nyitott, együttműködő Magyarországot kíván, kezdeményező versengést ajánl a miniszterelnök.

"Halálra sértjük a másikat" - a Fidesz reakciója

A Fidesz nem szembenézésnek, hanem mellébeszélésnek tartja a kormányfő elemzését - reagált az írásra Navracsics Tibor frakcióvezető. Szerinte Gyurcsány írása azért sem nevezhető szembenézésnek, mert nem foglakozik azzal, hogyan került Magyarország ilyen nehéz helyzetbe, nem magyarázza meg, miért lassult le a növekedés, miért vezettek be megszorító csomagokat, és azt sem, hogy 4 és fél év szocialista-szabad demokrata kormányzás után miért nincs euró céldátum.

A frakcióvezető kérdésre válaszolva úgy vélte, a miniszterelnök vagy nem gondolta komolyan, hogy ezt a dolgozatot a párbeszéd kezdetének tartja, vagy nem tudja, hogy mit jelent a párbeszéd, illetve, hogy mit követel meg az illem egy párbeszéd kezdetén. "Nem kezdhetünk úgy párbeszédet, hogy halálra sértjük a másikat" - tette hozzá.