A kommunizmus áldozataira emlékezett Sólyom László köztársasági elnök vasárnap Csolnokon. "Az emlékezés elégtételt ad az áldozatoknak és erőt ad nekünk" - fogalmazott a köztársasági elnök megemlékező beszédében. Hozzátette: az emlékezésnek túl kell élnie a szereplőket, az eseményeknek a nemzet kollektív emlékezetébe kell beépülniük.
Sólyom szerint akkor tudunk az 1956-os forradalomhoz méltónak maradni, ha "kitartunk amellett, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország és a kommunista rendszer között nincs folyamatosság, nincs átjárás".
A köztársasági elnök azt mondta: vigyázni kell a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságára, nem lehet megengedni ezek csorbítását. "És meg kell követelni, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás tökéletesen jogszerűen működjön" - folytatta.
Sólyom szerint Csolnok lakossága példát adott a jóból, az üldözöttekkel való szolidaritásból. Csolnok négyezer főnyi lakosságának többsége bányamunkás volt az 50-es években. A község a Dorog környéki szénbányászat gazdag lelőhelyeként vált ismertté. Itt működött és maradt fenn legtovább a korszak legnagyobb bánya-munkatábora, a nehéz művelésű IX-es aknán dolgoztatták a közmunkára ítélt politikai foglyokat.
Az Országgyűlés 2000-ben hozott határozata alapján lett február 25. a kommunizmus áldozatainak emléknapja. A megemlékezésen beszédet mondott még Rainer M. János, az 1956-os Intézet Közalapítvány igazgatója és Ernst Ervin, a Politikai Elítéltek Közösségének tagja. A beszédek után az államfő az emlékezés koszorúját elhelyezte a csolnoki bányatábor politikai foglyainak emléktáblájánál.