A kommunizmus áldozataira emlékezett Sólyom

A kommunizmus áldozatainak emléknapján az emlékezés fontossága mellett a gyülekezési jogról is beszélt Sólyom László köztársasági elnök Csolnán. A megemlékezés végén az államfő koszorút helyezett el a csolnoki bányatábor politikai foglyainak emléktáblájánál.

A kommunizmus áldozataira emlékezett Sólyom László köztársasági elnök vasárnap Csolnokon. "Az emlékezés elégtételt ad az áldozatoknak és erőt ad nekünk" - fogalmazott a köztársasági elnök megemlékező beszédében. Hozzátette: az emlékezésnek túl kell élnie a szereplőket, az eseményeknek a nemzet kollektív emlékezetébe kell beépülniük.

Sólyom szerint akkor tudunk az 1956-os forradalomhoz méltónak maradni, ha "kitartunk amellett, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország és a kommunista rendszer között nincs folyamatosság, nincs átjárás".

A köztársasági elnök azt mondta: vigyázni kell a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságára, nem lehet megengedni ezek csorbítását. "És meg kell követelni, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás tökéletesen jogszerűen működjön" - folytatta.

Sólyom szerint Csolnok lakossága példát adott a jóból, az üldözöttekkel való szolidaritásból. Csolnok négyezer főnyi lakosságának többsége bányamunkás volt az 50-es években. A község a Dorog környéki szénbányászat gazdag lelőhelyeként vált ismertté. Itt működött és maradt fenn legtovább a korszak legnagyobb bánya-munkatábora, a nehéz művelésű IX-es aknán dolgoztatták a közmunkára ítélt politikai foglyokat.

Az Országgyűlés 2000-ben hozott határozata alapján lett február 25. a kommunizmus áldozatainak emléknapja. A megemlékezésen beszédet mondott még Rainer M. János, az 1956-os Intézet Közalapítvány igazgatója és Ernst Ervin, a Politikai Elítéltek Közösségének tagja. A beszédek után az államfő az emlékezés koszorúját elhelyezte a csolnoki bányatábor politikai foglyainak emléktáblájánál.