Visszatámad az Egymásért alapítvány

Vágólapra másolva!
Feljelentések sorozatával próbálja védeni magát a milliárdos csempészettel összefüggésbe hozott Egymásért Egy-Másért Alapítvány, amelynek képviselője szerint valójában jogértelmezési vitában állnak a vámhatósággal. Simon Ibolya ideiglenes kuratóriumi elnök egyben tagadta, hogy bármiféle kapcsolat lenne a szervezet és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) között, miközben elismerte, hogy neki jelenleg is élő megbízási szerződése van az NBH-val.
Vágólapra másolva!

"A leghatározottabban visszautasítom és kikérem magamnak" - kezdte sajtótájékoztatóját Simon Ibolya, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány jogi képviselője, aki az előzetes letartóztatásban lévő Földesi-Szabó László kuratóriumi elnök posztját is átvette ideiglenesen. Simon ezt követően keményen bírálta mind a szerinte "valótlan vádakat" terjesztő sajtót, mind azt a vám- és pénzügyőrséget (VPOP), amely szerinte indokolatlanul hurcol meg becsületes embereket.

A kuratóriumi elnök közölte, hogy "feljelentések sorozatát tették és teszik meg a jogtipró hadjárat megszüntetése érdekében", ami ellenük folyik. Újságírói kérdésre közölte, hogy már több feljelentést adtak be a Fővárosi Főügyészségre, valamint a Közigazgatási Hivatalhoz a házkutatásokkal és az alapítványnál történt lefoglalásokkal kapcsolatban.

"Itt senki semmiféle bűncselekményt nem követett el" - állította a Földesi-Szabó Lászlót védő Radács Gyula ügyvéd. Radács és Simon a sajtótájékoztatón megjelenő, a Herba-cégcsoportot (amely a hatóságok szerint az alapítvánnyal együtt részt vett a bűncselekményben) képviselő ügyvédekkel együtt többször hangsúlyozták, hogy jogértelmezési vita van az alapítvány képviselői és a nyomozó hatóság között. Miközben a VPOP a behozott áruk áfáját és vámját kéri rajtuk számon, ők az alapítvány vámmentességére hivatkoznak. "Akkor most melyik törvényt alkalmazzuk?" - tette fel a kérdést Simon.

Az ügyvéd másként számol

Miközben a VPOP 1,2 milliárdos csempészet gyanúja miatt helyezett előzetes letartóztatásba a kuratóriumi elnökkel és vámügyintézőkkel együtt összesen hét embert, az ügyvédek kizárták a csempészet lehetőségét. A nyomozó hatóság gyanúja szerint a vámmentességet élvező alapítvány a Távol-Keleten ingyenesen kapott adományait ahelyett, hogy szintén ingyenesen szétosztotta volna a rászorulók között, pénzért értékesítette az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó Herba-csoport. Így ez a VPOP szerint már nem adomány, vagyis az értékesítéssel megkerülték az adó- és vámfizetést.

Az alapítvány és a kereskedelmi cég jogi képviselői ugyanakkor dokumentumokat osztottak szét, amelyek szerintük azt igazolják, hogy a két szereplő között bizományi szerződések léteztek. Ennek az a lényege, hogy a vámmentesen behozott alapítványi árut - legtöbbször ananász- és tonhalkonzerveket - értékesítik jutalék nélkül, majd a pénzt átutalják a jótékonysági szervezetnek. Ha valamit nem sikerül eladni, azt pedig idővel visszaadják az alapítványnak.

Sáros Péter, a Herba cégcsoport meggyanúsított munkatársainak ügyvédje nemmel felelt arra a kérdésre, hogy ezeket a szerződéseket korábban bemutatták-e a vámhatóságnak. Márpedig a VPOP álláspontja az, hogy a hatályos jogszabályok szerint ha nem ingyenesen osztják szét az adományt, és nem alkalmi célú rendezvényen értékesítik, hanem például átruházzák az árut vagy kölcsönadják, akkor az illetékes hatóságokat erről értesíteni kell. Ha olyan szervezetnek adják át az árut, amelyik ugyancsak vámmentességet élvez, akkor a mentesség továbbra is fennáll. Ha nem, akkor az importvámokat meg kell fizetni érte.

Radács Gyula egyébként az 1,2 milliárdos összeget is vitatta. Elmondta, hogy június 1-től - az uniós jogharmonizáció következtében - változnak a csempészetre vonatkozó jogszabályok is, így az az érték is, ami alapján a vámtartozást a hatóságok megállapítják. Számításai szerint ezt követően még ha fizetésre is köteleznék őket, ez az összeg akkor is csak 236 millió forint lenne.

Simon: "A fantáziájukra bízom"

Az alapítvány és az NBH közötti kapcsolatok tisztázására vizsgálatot rendelt el Szilvásy György kancelláriaminiszter. Ennek arra a Magyar Nemzetben megjelent információra is választ kell adnia, hogy a titkosszolgálat munkatársai valóban akadályozták-e a nyomozást az ügyben. Ami tény: az alapítvány kuratóriumában az NBH főosztályvezetőjeként dolgozó Gyarmati György is tag volt még pár napja, míg Simon nyugdíjazásáig volt alkalmazottja az NBH-nak, de a kuratóriumban korábban tag volt az azóta elhunyt Nagy Lajos volt NBH-s főigazgató is.

Simon a vizsgálatra reagálva kijelentette, hogy örül annak, bár "semmiféle kapcsolat nincs az NBH és az alapítvány között". Ugyanakkor zavarba jött arra az újságírói kérdésre, hogy - miközben a vizsgálat még nem zárult le - honnan tudja ezt. Arra a kérdésre pedig, hogy neki van-e jelenleg bármiféle élő megbízási szerződése a szolgálatokkal, igennel felelt.

Az ideiglenes kuratóriumi elnök azokat a sajtóban megjelent információkat is visszautasította, hogy szándékosan hálózta volna be az alapítvány Szilvásy György miniszter két öccsét. Márpedig az [origo] - nak is úgy nyilatkoztak korábban a parlament nemzetbiztonsági bizottságában politizáló képviselők, hogy ez egy elképzelhető verzió. Földesi-Szabó László először Szilvásy Pétert kérte fel az alapítvány nevében egy munkára még 2007 januárjában. Nem sokkal később, február 23-án pedig 6 millió forintos támogatást adott az alapítvány a miniszter István nevű testvére által vezetett BM Központi Kórháznak.

Az esetleges politikai szállal kapcsolatban pedig ezt mondta Simon. "Azzal összefüggésben, hogy miért robbant rendkívüli precízséggel, időzítetten ez a bomba, valamint az ügy politikai vetületeivel összefüggésben nem kívánok nyilatkozni, mindezeket az önök fantáziájára bízom" - közölte az alapítvány vezetője.