Több szennyező gázért perel a kormány

Túl szigorúnak ítéli a kormány az Európai Bizottság döntését, amely jelentősen csökkentette a Magyarország által kibocsátható szén-dioxid mennyiségét. A kormány szerint a bizottság rosszul számol és túllépi a hatáskörét. A környezetvédők szerint azonban csak visszavágta azt, amit a kormány szándékosan túlbecsült.

Az Európai Bíróságon akar a kormány jogot szerezni arra, hogy Magyarország több üvegházhatású gázt - első sorban szén-dioxidot - bocsáthasson ki, mint amennyit az Európai Bizottság (EB) jóváhagyott. Az EB áprilisban úgy döntött, csak akkor hagyja jóvá a magyar Nemzeti Kiosztási Tervet, ha a kormány által kért 30,7 millió tonnáról 26,9 millió tonnára csökken az éves szén-dioxid kibocsátása.

A kiosztási tervnek azt kell meghatároznia, hogy az ipari üzemek (Magyarországon 229 ilyen létesítmény található) éves szinten mennyi szén-dioxidot bocsáthatnak ki. Az ezen felüli kibocsátás csak akkor lehetséges, ha az üzem egy másik, fel nem használt kvótával rendelkező üzemtől vagy államtól vásárol jogot a szennyezésre. Egy tonna szén-dioxid kibocsátása körülbelül 23 euróba kerül az európai energiatőzsdén (EEX).

A kormány a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium javaslatára úgy döntött, bírósághoz fordul, mert álláspontja szerint az EB túllépte a hatáskörét és nem megfelelő számítási modellekre alapozta döntését. Szlovákia, Csehország, és Lengyelország egyébként már korábban megtámadta a saját kiosztási tervével kapcsolatos bizottsági döntéseket. Mivel egy európai bírósági eljárás évekig is eltart, attól függetlenül a kormánynak ki kell dolgoznia a módosított kiosztási tervet.

Környezetvédő szervezetek már akkor bírálták a kormányt, amikor - féléves csúszással, a bizottság háromszori figyelmeztetése után - januárban elkészült a kiosztási terv. A klímavédelemmel foglalkozó civil szervezetek szerint ugyanis a kormány túlbecsülte az ipar számára szükséges szénd-dioxid keretet, amivel 20 milliárd forint extraprofithoz juttatta a cégeket, hiszen nem kellett kvótát vásárolniuk, illetve a fel nem használt mennyiséget eladhatták.

Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára akkor azt mondta az [origo]-nak, hogy a tárca két tűz közé került: új szennyezők jelentek meg, amelyeknek kvótára van szükségük, és az előrejelzések szerint nőni fog az ország energiaigénye is, tehát növekedni fog a kibocsátás. Közben igyekezett a minisztérium a klímavédelmi szempontoknak is megfelelni, az eredeti, őszi javaslathoz képest 112 ezer tonnával csökkentette a kibocsátható mennyiséget.

Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 1990-hez képest, és 20 százalékra növeli a megújuló erőforrások arányát a teljes energia-felhasználásban. Egyes kelet-európai államok - köztük Lengyelország, Csehország és Magyarország - azonban ellenezték a tervet. Így kompromisszum született, hogy a 20 százalékos célt a közösség egészének kell elérnie, nem minden tagállamnak egyenként.

Bota Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlati programvezetője szerint a bizottság körülbelül azzal a tíz százalékkal vágta meg a magyar tervet, amiről korábban ők is azt mondták: szükségleteken felüli kvóta. Bota ugyanakkor azt monda, a feleknek le kellene ülniük és megbeszélni, mi okozza az eltéréseket a számítások közt.

Az [origo] szerette volna megtudni a környezetvédelmi és a gazdasági tárcától is, hogy miért döntött a kormány a pereskedés mellett, illetve hogy kinek a konkrét gazdasági érdekeit sérti az EB döntése, de pénteken már egyik minisztériumban sem találtak illetékest, aki nyilatkozhatott volna.