Tizennégy megyében és a fővárosban akkor is nyereségesek lehetnek az egészségbiztosítási reformmal létrejövő, felerészt magánkézben lévő egészségpénztárak, ha nem csinálnak semmit - derül ki a szakrendelőket tömörítő Medicina 2000 által készített feljegyzésből. Ezekben a megyékben így várhatóan akkor is nyereségesen működnek majd a biztosítók, ha érdemben nem javítanak az egészségügyi ellátó rendszer működésén.
A Medicina 2000 kiszámolta, átlagban mennyi az egy főre jutó egészségügyi kiadás az országban. A 2003-as adatok alapján egy főre átlagosan 40 533 forintot költött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), azaz ennyi pénz jut egy főre, ha az összes éves egészségügyi kiadást elosztjuk a lakosságszámmal. A szervezet ezt az átlagot vetette össze az OEP által ténylegesen kifizetett pénzekkel.
5 milliárddal csábít Pest megye
Budapesten és 14 megyében az egészségbiztosító kevesebbet fizetett a betegek után, mint az országos átlag. A legnyereségesebb Pest megye volt, a számítások szerint itt több mint 5 milliárd forintot lehetne évente megtakarítani.
Veszteséget a számítások szerint csupán öt megye termelne: a legtöbbet Baranya - évente közel 12 milliárd forintot -, valamint Somogy, Zala, Veszprém és Hajdú-Bihar. Pál Miklós, a Medicina 2000 elnökségi tagja szerint ennek oka, hogy a déli megyékben több az olyan nagy kórház, amit nem tudnak megtölteni a betegek, azaz a rendszer nem hatékony. Pest megye például vonzza az ország más részén élőket is, a veszteséges megyékre azonban ez nem jellemző.
A szervezet 2003-as adatokkal számolt, vagyis nem vette figyelembe, hogy április elsejétől közel 16 ezerrel csökkent a kórházi ágyak száma. Pál Miklós szerint azonban ennek hatása csak 1-2 éves időtartamon belül érvényesül majd. Szerint ezt érdemes is lenne kivárni, mert így lehetne reálisan belőni, hogy egy-egy megye mennyire nyereséges, azaz mennyiért érdemes adni azon a licitáláson, ahol a magánbefektetők az ország különböző területeit felosztják majd egymás között. A kórházi ágyak megszüntetése elvileg épp a hatékonyság növelését szolgálta, azaz feltehetően nem ront majd az amúgy is nyereséges megyék helyzetén.
Nem tehetnek zsebre mindent
Akármilyen nyereséges is egy megye, ez még nem jelenti azt, hogy a befektetők milliárdokat kaszálnak majd a jól működő rendszerekkel. Az egészségbiztosítás átalakításáról szóló tervezet ugyanis 2 százalékban maximalizálja a rendszerből kivehető profit mennyiségét. A Medicina 2000 számításai alapján azonban a befektetőnek elég lesz a megfelelő megyét kiválasztania - vagyis a 14-ből és a fővárosból válogatni -, és biztosított lesz számukra a profit.
Az egészségbiztosítási törvény tervezete próbálja kiküszöbölni az egyenlőtlenségeket: a terv szerint a pénztárak nem az ügyfeleik adózáskor befizetett járulékait kapják meg, hanem egy olyan rendszer alapján jutnak pénzhez, ami kiegyenlíti a különböző társadalmi csoportok közötti kockázatot. Erre azért van szükség, mert ha minden biztosított után ugyanakkora összeget fizetne az állam a pénztáraknak, akkor az a pénztár csődbe menne, amelynek túl sok idős ügyfele van. Vagyis a különböző szociális tényezők figyelembe vételével súlyozni kell, hogy az egyes csoportok után mekkora pénzt kapnak a pénztárnak. Ez az úgynevezett fejkvóta.
Pirossal a veszteséges, kékkel a nyeereséges megyék
Bár a fejkvóta lényege az lenne, hogy kiküszöbölje a különböző területeken élők közötti különbségeket, a Medicina 2000 szerint ez sem fog érvényesülni a gyakorlatban. A jelenlegi törvénytervezet szerint ugyanis a fejkvóta számításához csak két tényezőt (nem, kor) vesznek figyelembe. Így ugyanazt az összeget kapja a pénztár a 45 éves alkoholista segédmunkásért és az értelmiségiért - írja a tárcának megküldött anyagban a szervezet. A rendszer jelenlegi formájában tehát nem túl kifinomult.
Képviselői lobbi
Az Egészségügyi Minisztérium a Medicina 2000 felvetéseire érdemben nem kívánt reagálni, a tárcánál mindössze annyit mondtak: tanulmányozzák a javaslatokat. A minisztérium korábban azonban azt mondta az [origo]-nak: a reform után felálló 5 tagú fejkvótabizottság feladata lesz a fejkvóta-képlet összeállítása, vagyis annak meghatározása, hogy az alaptényezőkön felül (nem és kor) mely tényezők, milyen súllyal befolyásolják majd az értéket. A fejkvótabizottság - amely csak javaslatot tesz, a végső döntés a szaktárca hozza meg - a jelenlegi törvényjavaslat értelmében három tagját a kormány, két tagját pedig az egészségbiztosítási pénztárak jelölik majd. A minisztérium eredeti tervezetében még az szerepelt, hogy 2-2 tagot jelöl a kormány és a pénztárak szövetsége.
Annak ellenére, hogy a fejkvóta határozza meg majd, hogy mennyi pénzt kapnak a biztosítók, az [origo] által megkérdezett közgazdászok mégsem arra számítanak, hogy az állam és a pénztárak között alakul ki harc a kvóta meghatározásában. Ehelyett elképzelhetőbbnek tartják, hogy a nyereséges és a veszteséges megyét birtokló pénztárak fognak majd vetélkedni: mindenki igyekszik olyan tényezőket betuszkolni a fejkvóta alá, ami a hozzá tartozó biztosítottakat reprezentálja, tehát több pénzt hozhat a cégnek. Nagy József, a GKI Egészségügykutató munkatársa szerint torzíthatja a fejkvótát a képviselői lobbi is. A kórházreform során is sikerült elérni, hogy több bezárásra ítélt vidéki kórházat megmentsenek, így elképzelhető, hogy kvótát úgy alakítsák, hogy az a nagyobb lobbierővel bíró képviselő választókörzete számára legyen előnyös - közölte Nagy.