Csúnya vége lett a miniszter banki karrierjének

Három bankos állása volt, ebből kettő kapcsán gyanúsított lett, az egyik pénzintézet pedig később tönkre is ment. A májusban miniszteri posztra került Szűcs Erika, az MSZP borsodi veteránja ugyan a kinevezésekor elhessegette a kínos kérdéseket, mégis lenne mit megmagyaráznia. Független vizsgálatok szerint a vezetése alatt több szabálytalanság is történt az állami tulajdonú Rákóczi Banknál. Az ellene folyó nyomozások bizonyíték hiányában zárultak le. Az [origo] utánanézett az ügyeknek, amelyek árnyékot vetnek a miniszter karrierjére.

Szűcs Erika még a vezérigazgatói székben eltöltött utolsó napjaiban is hozott olyan döntést, amelyet nemcsak a későbbi vezetés, hanem az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elődje) is vitatott. Szűcs 1999. január 7-én fordult a felügyelethez, hogy engedélyt kérjen a Rákóczi Banknak dolgozó ügynöki cég szerződésének módosításához, a hatóság azonban ehhez nem járult hozzá, mert a módosításban "a bankot igen hátrányosan érintő kitételek szerepelnek" - olvasható az [origo] birtokába jutott, a felügyelet egyik munkatársa által írt levélben. A Szűcs által kért módosításokat a hatóság ilyen fordulatokkal jellemezte: "a bank kockázatát jelentős mértékben növeli", "kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a bankot", "hátrányos a bankra nézve".

Családi ügy

A Rákóczi Bank új menedzsmentje által felkért ügyvédi iroda beszámolójában szerepel olyan ügy is, amely Szűcs Erikát családilag érinti. A pénzintézet 1997 május végén 17,7 millió forintos hitelt nyújtott egy cégnek, amelynek tagjai között 1997 márciusában még ott volt Szűcs férje, Egry László is - olvasható az [origo] által megtekintett, a Rákóczi Bank igazgatósága számára készített jelentésben. A dokumentum rámutat arra is, hogy Egry ugyan a hitelfolyósításnál már nem volt jelen a cégben, de akkor is volt vele közvetett kapcsolata. Tagja volt ugyanis egy részvénytársaságnak, amelynek tulajdonrésze volt a kölcsönfelvevő cégben. (Mindez az Opten céges adatbázisában található információk szerint megfelel a valóságnak.)

Az ügyvédi beszámoló szerint a cég néhány hét késéssel tudta visszafizetni a hitelt, és akkor is csak úgy, hogy újabb kölcsönt vett fel a Rákóczi Banktól. Ezt a hitelt szintén törlesztette a vállalkozás, sokkal többet azonban nem lehet tudni erről a kölcsönügyletről, a jelentés szerint ugyanis a "hiteldosszié a bankban nem lelhető fel". Nem feltétlenül szabálytalanok azok a hitelek, amelyekben felmerül rokoni kapcsolat, de speciális előírások vonatkoznak rá. Az [origo]-nak ugyanakkor nem sikerült elérnie Egry Lászlót, felesége pedig nem válaszolt az üggyel kapcsolatos kérdésünkre, így nem tudni, hogy mit tettek az esetlegesen felmerült összeférhetetlenség kiküszöbölésére.

Szűcs Erikának eljuttattunk kérdéseket a bankban történt állítólagos szabálytalanságokról is, ő azonban ezekre sem reagált. Érdeklődtünk több munkatársánál, ők azonban kivétel nélkül elhárították megkeresésünket. Az 1996 és 1999 közötti igazgatóság egyik névtelenséget kérő tagja ugyanakkor elismerte, hogy történhettek szabálytalanságok, de egyúttal védelmébe is vette az akkori vezérigazgatót. "Szűcs támaszkodott a beosztottjaira, akik között azonban akadt, akinek annyi kockázati érzékenysége volt, mint egy hathónapos macskakölyöknek. Olyan vállalkozóknak adott hitelt, akiket be sem kellett volna engedni a bankba" - magyarázta forrásunk, hangsúlyozva, hogy a kilencvenes évek közepén még a nagy országos bankoknál sem tobzódtak a képzett bankszakemberek, egy vidéki pénzintézet pedig még nehezebb helyzetben volt.

Bizonyíték hiányában lezárva

A Szűcs távozását követő belső vizsgálatok nyomán rendőrségi eljárások is indultak. A bank új menedzsmentje ismeretlen tettes ellen tett ugyan feljelentést az állítólagos szabálytalanságok miatt, az abban szereplő ügyek azonban az előző vezetés döntéseivel voltak kapcsolatosak. A nyomozás három ügyletre koncentrált - idézte fel az [origo]-nak Martossy György, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség szóvivője. Az első egy vagyonkezelési szerződés volt, amellyel a bank 230 millió forintot rábízott egy értékpapírcégre. A második egy hitelszerződés volt, amelynél a feljelentés szerint egy százmilliós kölcsönt nem az a cég vett fel, amellyel a hitelbírálat során tárgyaltak, hanem egy a kérelmező tulajdonában álló kft. A harmadik egy vitatott átutalás volt, amelyet a bank egyik vezérigazgató-helyettese hajtott végre.

A 2000 júliusában elrendelt nyomozást a megyei rendőr-főkapitányság munkatársai végezték, az ügy jelentősége miatt fokozott ügyészi felügyelet mellett. 2001 februárjában gyanúsítottként hallgatták ki Szűcs Erikát és egyik helyettesét, de aztán áprilisban a rendőrség megszüntette az eljárást. Mindkét gyanúsított ellen, bizonyíték hiányára hivatkozva szűnt meg a nyomozás - mondta kérdésünkre Martossy, akinek beszámolójából az derült ki, hogy a feljelentés három eleme közül a 230 milliós portfoliókezelési szerződés kapcsán merültek fel csak komolyabb kérdőjelek.

Ennek vizsgálatakor az igazságügyi szakértő egyrészt megállapította, hogy Szűcs Erika nem kérte az ügylethez az igazgatóság jóváhagyását, amivel szabálytalanságot követett el. Másrészt a szakértő közölte azt is, hogy ha ezt a 230 milliót banki tevékenységre fordította volna a menedzsment, akkor négymillió forinttal nagyobb hozamot érhetett volna el, ami jelentkezhet vagyoni hátrányként - magyarázta az ügyész, aki szerint a rendőrség végül azzal zárta le a nyomozást, hogy "kétséget kizáró módon azt nem lehetett megállapítani, hogy a Rákóczi Bank vezérigazgatója és helyettese a vagyonkezelési kötelezettségét szándékosan szegte volna meg". Megállapítható volt ugyan vagyoni hátrány, de azt nem tudták bizonyítani, hogy a vezetők szándékosan akartak kárt okozni a banknak, márpedig a hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény - tette hozzá Martossy.

Egy másik rendőrségi ügy

Szűcs Erika miniszteri kinevezésekor többen felemlegették ezt a rendőrségi nyomozást, arról azonban nem esett szó, hogy pár évvel korábban egy másik ügyben is gyanúsítottként hallgatták ki a politikust. 1998 augusztusában tett feljelentést egy magánszemély, aki szerint Szűcs még 1993-ban, a Magyar Hitelbank miskolci fiókjának osztályvezetőjeként szabálytalanul folyósított hiteleket két cégnek - mondta el az [origo]-nak Martossy György. Szűcs Erikát 1999 márciusában hallgatták ki gyanúsítottként, a nyomozást pedig ugyanez év novemberében szüntették meg, ezúttal is bizonyítottság hiányában - közölte kérdésünkre az ügyész.

A Rákóczi Bank által kezdeményezett rendőrségi eljárások sem fújtak ki a már ismertetett üggyel. A pénzintézet vezetése 1999 szeptembere és 2000 márciusa között 18 feljelentést tett több olyan hitelügylet miatt, amelynél az adós nem fizette vissza a pénzt vagy felmerült a hitelezési csalás gyanúja - derül ki az igazgatóság számára készült, az [origo] birtokába jutott összefoglalóból. A feljelentések között akadt vígjátékba illő ügy is. Egy cég felvett 24,7 millió forintnyi hitelt, de elmaradt a törlesztéssel, ezért végrehajtást kezdeményeztek ellene. Az árverésen viszont kiderült, hogy a fedezetként megadott gépek és berendezések eltűntek, és "a zálogul szolgáló szarvasmarhákat és borjakat is csak nagy nehézségek árán, a hegyekben sikerült" megtalálni - olvasható az összefoglalóban, amelyből kiderül, hogy az állatok befogásával sem ért véget a bank vesszőfutása. A tehenekre ugyanis egy másik pénzintézet is bejegyzett jelzálogjogot, de erről persze az ügyfél nem szólt a Rákóczi Banknak.

Az [origo] birtokába jutott irat szerint a 18 feljelentés több mint 600 millió forintnyi hitelt érintett, a nyomozások sorsáról azonban szinte semmi konkrétumot sem lehet tudni. Valószínűsíthető, hogy kevés ügy jutott el a bíróságig, az ügyészség szóvivője ugyanis azt mondta, a nyilvántartásban nem tudott rákeresni ezekre az esetekre, de az ügyészek emlékei alapján nem volt vádemelés egy Rákóczi Bankos hitelügylet miatt sem. Az [origo] beszélt azzal az ügyvéddel, aki a pénzintézet megbízásából készítette a feljelentéseket, és ugyan állítása szerint nem követte végig az eljárásokat, de úgy tudja, hogy az esetek kilencven százalékában a rendőrség megszüntette a nyomozást.

Egy több százmilliós történet vége

Nemcsak a nyomozások haltak el, szép lassan kimúlt a Rákóczi Bank is. 2000-ben szinte teljesen elveszítette jegyzett tőkéjét: áprilisban előbb az egymilliárdról 490 millióra, majd novemberben 20 millióra szállították le. A pénzt az 1998-as, valamint az 1999-re és 2000-re előre jelzett veszteség rendezésére fordították - olvasható a közgyűlési beszámolóban. A tőkeleszállítás egyben a pénzintézeti működés végét is jelentette, és a bank 2000 júniusában átalakult pénzügyi vállalkozássá. Hitelállománya a Magyar Követeléskezelőhöz és a Konzumbankhoz került, azt azonban nem tudni, hogy ezekből mennyi térült meg. A követeléskezelő közölte, hogy üzleti titokra hivatkozva nem adhat semmilyen információt, a Konzumbankot pedig időközben felvásárolta az MKB Bank, amelynél nem sikerült olyan illetékest találni, aki felvilágosítást tudott volna adni a Rákóczi Bank hiteleiről.

Amikor miniszteri jelölése napján az [origo] a Parlament folyosóján kérdezte Szűcs Erikát a pénzintézetről, ő azt állította, a tönkremenetelt az okozta, hogy a későbbi menedzsment meg sem próbálta behajtani a hiteleket, hanem veszteségként írta le azokat. A Szűcsöt váltó Koszticza Kornél akkor az [origo]-nak tagadta ezt, és emlékeztetett arra, hogy nemzetközi könyvvizsgálóval együttműködve döntöttek a hitelek minősítéséről.

Egy névtelenséget kérő, a Rákóczi Bank működését Szűcs és Koszticza idején is jól ismerő forrásunk szerint ugyan "talán jobban is utána lehetett volna menni néhány hitelnek", de az 1999-től tevékenykedő vezetés helyzetét nehezítette az is, hogy akadtak olyan ügyfelek, akik közel álltak a korábbi menedzsmenthez, és ezért nem is akarták törleszteni hiteleiket. "Ez az üzlet bizalmi alapon működik. Az ügyfelek részben azért mennek egy bankhoz, mert bíznak a vezetőjében. A '99-es váltás után érezhető volt, hogy a korábbi kliensek belóbáltak egy kicsit" - magyarázta forrásunk.

A kutatómunka végén az [origo] ismét feltette Szűcs Erikának azt a kérdést, hogy vajon nem érzi-e magát felelősnek a Rákóczi Bank bukásáért. Emellett több konkrét kérdést is eljuttattunk hozzá, de válaszként egy négyoldalas szöveg érkezett, amely csupa kérdő mondatot tartalmazott a bank későbbi vezetésével kapcsolatban, viszont nem válaszolt egyetlen felvetésünkre sem. Jeleztük a sajtóosztálynak, hogy ezt nem tartjuk kielégítő válasznak, de erre még csak nem is reagáltak.