Jön a darázscsúcs - mit tegyünk?

Az utóbbi évek egyhe telei miatt több darázskolónia van az országban, mint korábban, ezek ráadásul ősz elején elérik a csúcslétszámukat. Az utóbbi egy-két évben mind gyakrabban riasztják a katasztrófavédelmet vagy a tűzoltókat a darazsak vagy a méhek miatt a lakosok.

Egyre jobban félünk a méhektől és a darazsaktól - állítja az egyik megyei katasztrófavédelmi igazgató, aki azért akart névtelenül nyilatkozni, mert szerinte ahányszor méh- vagy darázscsípés okozta allergiás reakciókról vagy fulladásról számolnak be a hírek, ugrásszerűen megnő a darazsak elleni riasztások száma.

Júliusban ketten haltak meg Komárom megyében darázscsípés következtében. Először egy tűzoltóparancsnok, aki nem tudta magáról, hogy allergiás. Nem sokkal rá egy 21 éves fiú halt meg, aki tudta ugyan, hogy allergiás, ezért vitt magával kálciumot az erdőbe, de hiába vitték kórházba, meghalt. Somogy megyében a múlt hétvégén négyszer riasztották a tűzoltókat méh- vagy darászraj miatt. Gálosfán például táborozó gyerekekre támadtak darazsak, de senkinél nem okoztak a csípések komolyabb panaszt.

A mentőket az elmúlt hetekben kétszer riasztották, először egy erdőben csípett meg egy darázs egy férfit, akinél nehézlégzés jelentkezett. Kihívta a mentőket, de nem tudta megmondani, hol van pontosan, így egy mentőautó és egy helikopter is keresni kezdte. Végül még idejében megtalálták és ellátták. Kaposváron pedig hat embert csíptek össze a darazsak.

"Maga a csípés nem több, mint régen volt, viszont egyre több bejelentés érkezik, hogy valahová méhek vagy darazsak költöztek be és irtsuk ki" - közölte az igazgató. Mivel a tűzoltóknak minden veszélyhelyzethez ki kell vonulniuk, távolról pedig nem tudják megítélni, hogy a darazsak valóban veszélybe sodortak-e embereket, ezért minden esetben kivonulnak, miközben a katasztrófavédelmi igazgató szerint az esetek nagy részében a lakók is megoldhatták volna a problémát.

"Már nem olyan öntevékenyek az emberek. Ha 3-4 méh vagy darázs elkezd építkezni, az nem feltétlenül életveszélyes helyzet, oda elég a kemotox is. Mi minden esetben kivonulunk, és ha már ott vagyunk, hiába nem kellenénk, csak elpusztítjuk a darazsakat, aztán legközelebb megint csak minket hívnak" - közölte a katasztrófavédelmi igazgató. Ők sem méhszakértők, de védőruhájuk és kesztyűjük eleve van, az utóbbi években pedig beszereztek pár méhészmaszkot is, hogy védekezni tudjanak a csípések ellen. Ha pedig egy egész méhcsalád szétrepül, akkor a befogásukhoz ők is méhészeket hívnak. Egy-egy ilyen kivonulás, az igazgató szerint legkevesebb százezer forintjukba kerül.

Még több lesz a darázs

"Túldimenzionálják az emberek a problémát" - közölte az igazgató, és ezzel egyetért Bíró Márton somogyi méhész is. Szerinte most csak azért lehet kicsivel több darázs, mert az utóbbi két tél enyhe volt, és a hibernálódott darazsak nagy része nem pusztult el, mint a kemény telek alatt.

"Nekem is vannak darázscsapdáim a méhek mellett, de nem állítom, hogy olyan nagyon sokkal több darázs lenne, viszont hamarosan elérik a csúcslétszámukat" - mondta Bíró. A darazsak között ugyanis tavasszal egy anya kezd fialni, és kora ősszel éri el a kolónia a csúcslétszámot. Van olyan darászfajta is, amelyik a földben telel, és a sok parlagon heverő területen el tud szaporodni. Régen szántáskor kiforgatták őket a földből vagy a legelő állatok eltaposták őket, most viszont senki se háborgatja ezeket a darázskolóniákat.

A méhek ezzel szemben családban telelnek át, a szaporodás csúcsa pedig májusban, akácvirágzáskor van, ilyenkor is rajzanak ki. Később esetleg hársvirágzáskor még van rajzás, de az ősz közeledtével ez egyre kevésbé jellemző - mondta a méhész.

Bíró szerint az is probléma, hogy egyre többen költöznek a városból a peremterületekre, kertes házba vagy vidékre, a városi emberek pedig nem tudnak mit kezdeni a méhekkel és a darazsakkal. "Méhek nélkül nem lenne beporzás, nem lenne se virág, se gyümölcs. Szükségünk van rájuk, mégis sokan félnek tőlük" - mondta a méhész, hozzátéve, hogy sokan nem ismerik a szükséges óvintézkedéseket se.

Példaként említette, hogy túlérett gyümölcsöt nem lehet csak úgy leszedni a fáról, se a földről felemelni, mert bármikor lehet benne méh vagy darázs, a rovarokat ugyanis vonzza a gyümölcscukor. Ezért minden esetben óvatosan át kell vizsgálni a gyümölcsöket. "A gyerekek meg gyakran piszkálják ezeket a rovarokat, de ez régen is így volt, mi is versenyeztünk, hogy ki tud gyorsabban elfutni a darazsak elől, aztán az nyert, akin kevesebb csípés volt. Ma már azonban sokan meg se tudják különböztetni egymástól a méhet és a darazsat" - tette hozzá.

A kálcium csak az enyhe tünetekre jó

Arról nincs statisztika, hogy a csípéses esetek száma nőtt-e, mert a mentők nem regisztrálják eszerint a hívásokat. Viszont egyre több az allergiás ember, és ezzel együtt egyre többen lehetnek allergiások a méh- vagy darázscsípésre is, ezért jobb az óvatosság. Bíró például ezt a saját családjában is tapasztalta, 60 év körüli felesége például nemrég lett allergiás a propoliszra, miközben mindig is méhek mellett dolgozott. "Én is tartok a méhek közelében kálciuminjekciót, hogy ha valakit megcsípnek a rovarok, tudjak segíteni. Az emberek sokszor bepánikolnak a csípéstől, egy kis dagadástól is máris allergiát kiáltanak" - mondta.

Szerinte sokszor az is segítene, ha valaki a szomszédjának szólna, ha megijed a méhektől, darazsaktól, mert lehet, hogy a szomszédnak van rovarirtója. Ha valaki méhrajt talál, akkor a fiatal méhészek örülnek is, ha hívják őket, mert egy-egy raj 5-6 ezer forintba kerül, amit ilyenkor ingyen begyűjthetnek. "Majrésak lettünk" - állapította meg Bíró. Hozzátette: elég egy kemény tél, és újra "helyreáll a rend".

Mi történik a csípés után?

A legtöbb embernél csípés után bőrpír jelentkezik, ez 2-3 nap alatt elmúlik. Aki túlérzékeny a csípéskor a szervezetbe kerülő méreganyagra, annál heves reakciók jelentkeznek, ami kétféle lehet - mondta Győrfi Pál, a mentősök szóvivője. Vagy nehéz légzés lép fel, mert vizenyős duzzanat keletkezik a gégében, vagy összeomlik a vérkeringés, mert a vérnyomás teljesen lecsökken - ez az úgynevezett anafilaxiás reakció. Halált csak ritkán okoz a rovarcsípés.

Enyhe esetekben segít a kálcium pezsgőtabletta vagy injekció formájában, a súlyos eseteknél viszont azonnali orvosi beavatkozásra van szükség - tette hozzá Győrfi. Az allergiásoknak jó, ha mindig magukkal viszik az ellenszert, az adrenalin-injekciót, amit csak orvos írhat fel. Az első csípésre mindig enyhébben reagál a szervezet, és a további csípéseknél jelentkezik egyre erősebb reakció. Akinek az első csípésre hevesebben, rosszulléttel, erősebb bőrirritációval reagál a szervezete, annak érdemes allergiatesztet végeztetnie.