Használta az NBH az Egy-másért alapítványt

2008.01.29. 11:53

Korrupt vámosok után kutakodva használhatta az NBH az Egymásért Alapítványt - derül ki a milliárdos vámcsalással vádolt szervezet és a titkosszolgálat kapcsolatát vizsgáló bizottság jelentéséből. A szokatlan módon konszenzussal elfogadott jelentés szerint a kapcsolat nem volt szabályszerű, de a részleteket nem sikerült kideríteni, az a szolgálatokat felügyelő miniszter feladata lesz.

Kilenc igennel, egy tartózkodás mellett elfogadta jelentését az Egymásért, Egy-másért Alapítvány működésének nemzetbiztonsági kockázatát vizsgáló parlamenti bizottság. A jelentés megállapította, hogy bár az alapítvány nem volt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) fedőszerve, de operatív tevékenységhez felhasználták. A jelentésből kiderülnek bizonyos részletek, de a továbbra is homályban marad, pontosan milyen tevékenységet végeztek az NBH munkatársai a milliárdos vámcsalással gyanúsított alapítványnál.

Az alapítvány létrehozásának ötlete Nagy Lajos, az NBH első (2006 áprilisában elhunyt) főigazgatójának ötlete volt. Az alapítást és a működtetést "rendszerváltás előtti kapcsolatait" Jakubinyi Róbert és Földesi-Szabó László végezte. Földesi-Szabó és Jakubinyi kapcsolata korábbi: a volt rendőrtiszt jelentést készített a csalás miatt börtönben ülő Jakubinyi kegyelmi kérvényének pozitív elbírálása érdekében, amelyben "operatív érdekekre" hivatkozott.

A vizsgálóbizottság előtt Galambos Lajos, az NBH korábbi főigazgatója (jelenleg az alapítvány kurátora) azt mondta, a hivatal egyik stratégiai célja "bizonyos ázsiai gazdasági törekvések feltárása, illetve az ehhez kapcsolódó vámszabályok kijátszásának megismerése" volt. Az NBH azt feltételezte, hogy egyes vámos dolgozók és vezetők is segíthetik a bűnözőket.

Galambos azt mondta, Nagy Lajos, ajánlotta fel az alapítvány kapcsolati rendszerét. A főigazgató szerint az alapítvány vezetőitől kapott információk "nagyszámúak", "egyértelműen pozitívak" és "rendkívül kényesek" voltak. Ezt követően az NBH bizonyos műveleteket az alapítvány segítségével próbált leplezni, és szerződést is kötött a szervezettel, amelynek 27 millió forintot utalt át.

A volt főigazgató szerint a hivatal által beszerzett információk visszajuthattak az érintettekhez. Gyarmati György volt titkosszolgálati főosztályvezető, az alapítvány kurátora a bizottság előtt azt mondta, a VPOP és az NBH közt e miatt megromlott a viszony, és a vámosok az alapítvány elleni büntetőeljárással próbálták megtorolni sérelmeiket.

"Az alapítvány vezetői titkosszolgálatosdit játszottak" - mondta az ülés után Demeter Ervin, a testület fideszes elnöke. A jelentés szerint a hivatal "nem kellő szakmai alapossággal és körültekintéssel járt el", amikor együttműködött az alapítvánnyal. Ennek részleteit azonban nem sikerült tisztázni. Többek közt azért sem, mert Laborc Sándor, az NBH főigazgatója titokvédelemre hivatkozva nem küldte el a bizottságnak a kért iratokat, illetve nem engedte el a meghallgatásra a hivatal munkatársát, aki kapcsolatot tartott az alapítvánnyal.

A bizottságban kompromisszum alakult ki arról, hogy nem jártak sikerrel az alapítvány vezetőinek azok a kísérletei, amelyek politikai kapcsolatok kiépítésére irányultak. Az alapítvány vezetői 2006 végén, a Vám és Pénzügyőrség vizsgálatának megindulása után kezdtek el kapcsolatokat keresni a politika felé: támogatták a szolgálat közben elhunyt rendőrök családjait, és a BM Kórházat is, amelyet Szilvásy György titokminiszter testvére, Szilvásy István vezetett. Munkát ajánlottak a miniszter másik testvérének, Szilvásy Péter grafológusnak is.

A bizottság négy ajánlást fogalmazott meg. Felkérik a Vám és Pénzügyőrség parancsnokát, hogy vizsgálja meg, jogszerűen járt-e el az Észak-Pest Térségi Vámhivatal, amikor 175 esetben vámmentesen kezelte az alapítvány és a Herba Rt. szállítmányait. A pénzügyminisztertől azt várják, tekintse át, összhangban van-e a kialakult vámkezelési gyakorlat a hatályos jogszabályokkal.

A testület arra kéri a pénzügyminisztert és a titkosszolgálatokat felügyelő minisztert, hogy közös jelentésben tisztázzák, a VPOP és az NBH együttműködésének zavarait. A a titokminiszternek pedig azt javasolják, indítson vizsgálatot annak kiderítésére, hogy célszerű és eredményes volt-e az NBH és az alapítvány együttműködése.

KAPCSOLÓDÓ CIKK