Hatvan háborúmentes évet törnénk meg jófiúságból

Büszkén jelentette Afganisztánban a honvédelmi miniszter, hogy jövőre az eddigieknél is több katonát küldünk az országba. Elképzelhető, hogy az egyik csapat tagjai éles harcokban is részt vesznek majd, amire a második világháború óta nem volt példa. Az erősítést minden parlamenti párt támogatja, a nyomás ugyanis erős: a NATO nagykutyái ilyen vállalásokon mérik fel a kis szövetségesek megbízhatóságát, de az USA még a vízummentességet is belengette egyszer az áldozatokat vállalni kész országok előtt.

Afganisztánba induló katonák

Jelentősen emelkedhet jövőre a magyar katonai szerepvállalás Afganisztánban - mondta hétfőn, a közép-ázsiai országban tett látogatásán Szekeres Imre honvédelmi miniszter. Magyarország többek közt egy 12-14 fős különleges felderítő egységet küld jövő tavasszal a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) kötelékébe, ami azt jelentheti, hogy a második világháború befejezése óta először vehetnek részt magyar katonák éles harcokban (máshol békefenntartói, újjáépítő vagy rendészeti feladatokat végeznek a magyar egységek).

Az afganisztáni katonai szerepvállalást Magyarországon teljes politikai konszenzus övezte 2003-ban, amikor egy 160 fős magyar csoport Kabulba küldéséről született döntés. Hasonló egyetértés volt abban is, hogy 2006-ban a Magyar Honvédség átvette a hollandoktól a Baglan tartományban működő tartományi újjáépítési csoport (PRT) irányítását, több mint 200 fővel. Az [origo]-nak nyilatkozó ellenzéki politikusok szerint az egyetértés alapja, hogy - szemben az iraki háborúval - az afganisztáni misszió ENSZ-felhatalmazással, a NATO keretében zajlik.

A tervek szerint idén ősszel magyar légiirányítók (40-45 fő) veszik át a kabuli repülőtér vezetését, jövőre pedig körülbelül ötven katonát küldünk két csoportban az afgán hadsereg kiképzésére, amelyek közül az egyik a déli - tehát veszélyesebb - Uruzgan tartományban teljesít szolgálatot. Szóba került az is, hogy Magyarország két szállító- és két harci helikoptert is Afganisztánba küldene, de ehhez még meg kell oldani a gépek modernizációját.

Terrorizmus és heroin

"Részei vagyunk egy szövetségnek, teljesítenünk kell a kötelezettségeinket" - magyarázta a magyar szerepvállalást Keleti György volt miniszter, a honvédelmi bizottság MSZP-s tagja. Afganisztánba a NATO valamennyi tagállama küldött csapatokat (még a hadsereggel nem rendelkező Izland is küldött tíz fegyverest), és részt vesz az akcióban több, a szövetségen kívüli ország is. Jaap de Hoop Scheffer főtitkár szerint a NATO-nak azért különösen fontos az afgán küldetés, mert a közép-ázsiai ország "a terrorizmus elleni harc frontvonala". Szerinte, ha az afgán hegyek közt nem állítják meg a fundamentalista iszlám terroristákat, annak következményeit előbb-utóbb Európa nagyvárosaiban is tapasztalhatják.

Magyarország számára nem annyira a közvetlen terrorfenyegetés ad okot az afganisztáni jelenlétre - magyrázta Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója, aki szerint a nemzetközi biztonságot azok az "ön- és  közveszélyes államok" jelentik, amelyek a biztonság és a közrend minimumát sem tudják fenntartani a területükön. A magyar kormánynak is érdeke, hogy stabil állam működjön Afganisztánban, hiszen a polgárháborús időkben nagyon sok menekült érkezett Magyarországra, az amerikai beavatkozás óta pedig menekültek helyett az illegális ópium- és fegyverkereskedelem egyik központja lett az ország - indokolta több forrásunk a beavatkozás fontosságát. Igaz ugyanakkor, hogy például az afgán lázadás egyik legfontosabb anyagi támogatását jelentő máktermesztést a szövetségesek nem tudták eddig érezhetően visszaszorítani.

Magyar katona Afganisztánban

Afganisztánban régóta létszámhiánnyal küzdenek az ISAF-erők, amit csak hosszas viták után, az áprilisi bukaresti csúcstalálkozón sikerült enyhíteni. Több ország is jelentős csapaterősítést jelentett be (a legnagyobb, mintegy ezerfős kontingenst Franciaország küldi), illetve több álam is feloldotta a harcérintkezés tilalmát, vagyis katonáik elvileg az éles harcokban is részt vehetnek. Az afganisztáni problémák nyomán sokan már a szövetség válságáról beszéltek, hiszen az erőfeszítésektől vonakodó tagállamok épp a kölcsönös szolidaritás elvét kérdőjelezték meg.

A Balkántól a Hindukusig

Az általános csapaterősítésből Magyarország sem vonhatja ki magát - mondták az [origo] által megkérdezett kormánypárti és ellenzéki képviselők. A parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke, Németh Zsolt csak két kikötést említett: az afganisztáni misszió nem mehet a jelenleg 470 fős koszovói szerepvállalás kárára, és nem vonhat el anyagi forrásokat a honvédség más feladataitól. Koszovó azért is kiemelten fontos Magyarország számára, mert valószínű, hogy a szerb kisebbséget ért esetleges albán támadások végső soron megkeserítenék a vajdasági magyarok életét is.

Az előző kormány 2004-ben ezer főben maximálta a külföldi missziókban részt vevő katonák számát. A korlátozásnak két oka van: egyrészt ez a létszám is meghaladja a Magyar Honvédség állományának 5 százalékát, másrészt a külföldi szerepvállalások komoly terhet jelentenek az egyre szűkösebb védelmi költségvetésnek (magyarok nagyobb számban Boszniában, Koszovóban, Cipruson és Afganisztánban teljesítenek szolgálatot). Szekeres Imre szerint az afganisztáni erősítés nem jelenti azt, hogy túllépnék a meghatározott keretet, mert a pluszfeladatokat nem egyszerre, hanem időben némileg elcsúsztatva hajtják végre.

Magyar katonák vízvezetéket építenek Baglanban

A nagyobb szerepvállalás - és különösen a különleges műveleti egység bevetése - ugyanakkor nagyobb kockázatot is jelent, vagyis egyre nagyobb a valószínűsége, hogy súlyosan megsérülnek vagy meghalnak magyar katonák. Erre a felvetésre az [origo]-nak minden politikai oldalról azt mondták, hogy tisztában vannak a kockázatokkal, de az Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonák profik, akik önként jelentkeztek a feladatra. A Fidesz egyik, névtelenséget kérő háttérembere pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a felelősség a teljes politikai elité, hiszen a kormány minden lépésről tájékoztatta az ellenzéket.

Presztízs, versenyfutás

A régóta futó, viszonylag nagy létszámú külföldi missziók szakmailag és preszíízsszempontból is jót tettek a Magyar Honvédségnek - vélik egyöntetűen az [origo] forrásai. Magyarországon ma már legalább háromezer olyan katona van, aki járt külföldön, részt vett éles feladatok végrehajtásában és együttműködött más országok fegyveres erőivel. A békefenntartó akciók ráadásul nem csak a haderő, de az egész ország presztízsét növelhetik.

Ez rá is fér Magyarországra, amely számos bírálatot kapott azért, amiért védelmi költségvetése meg sem közelíti az észak-atlanti szövetségben elvárt szintet: a GDP 2 százaléka helyett mindössze 1,1 százalékot költünk erre a célra. A legmesszebb Liam Fox brit konzervatív képviselő ment, aki 2007 elején azt mondta, fel kellene függeszteni Magyarország NATO-tagságát. Fox csak akkor enyhült meg, amikor tavaly szeptemberben részt vett a Bercsényi László Zászlóalj bemutatóján. Ebből az egységből kerülnek ki a jövőre éles bevetésre induló katonák is.

"Katonai téren az Egyesült Államok politikai vezetői (...) nemzetközi béketámogató műveletekben való szerepvállalásán keresztül mérik le a magyar-amerikai jó kapcsolatok iránti elkötelezettséget" - írja a Fidesz nemrégiben megjelent külpolitikai programja. Az ellenzék is úgy ítéli meg - akárcsak a kormány -, hogy Magyarország nemzetközi tekintélyéhez nagyban hozzájárulnak ezek a küldetések, ezáltal javíthatják az ország érdekérvényesítő képességét is.

Román harcjárművek Afganisztánban

Csakhogy amíg 2006-ban példaértékű volt a baglani PRT vezetésének felvállalása, ez ma már nem számít különlegességnek, mert más közép- és kelet-európai államok is jelentősen növelték részvételüket: Csehország szintén vezet PRT-t, az alig kétmilliós Észtország 120 katonát vezényelt a déli Helmand tartományba, Románia 645 katonát állomásoztat a déli Kvalat tartományban, közülük 39-en egy különleges egység tagjai (a románok eddig 5 katonát vesztettek). Szlovákia pedig április végén jelentette be, hogy négyszeresére, 250-280 főre emeli afganisztáni csapatai létszámát a déli Uruzgán tartományban.

Vízum és helikopter

A presztízs növelésén túl a keleti tagállamok egy sor konkrét előnyt is remélnek attól, hogy szerepet vállalnak a külföldi missziókban. Az Egyesült Államokban például egy időben komolyan felmerült, hogy vízummentességet adjanak azoknak az államoknak, amelyek egy bizonyos létszámnál nagyobb erővel vesznek részt az iraki műveletekben. A nyugati szövetségesek repülőgépekkel segítették a román, fregattokkal és helikopterekkel a lengyel haderőt.

Magyarország számára siker, hogy a NATO a pápai repülőteret jelölte meg a közös C-17-es szállítógépflotta bázisaként, ami komoly befektetést és több száz munkahelyet jelent. Szekeres pedig április 1-jén a parlament külügyi bizottsága előtt azt mondta, az amerikai kormány javaslatot terjesztett a kongresszus elé, hogy az USA "jelentős műszaki, technikai és pénzügyi támogatással segítse" a magyar szerepvállalást. A miniszter nem részletezte, milyen eszközökről lenne szó, csak azt mondta, azok "nagymértékben növelik a műveleti képességet".

A honvédségnek kapóra jöhet az is, hogy a szövetségesek Afganisztánban komoly helikopterhiánnyal küzdenek. A magyarok is csatlakoztak a kezdeményezéshez, hogy a NATO hozzon létre egy közös alapot, amelyből a helikoptereiket modernizálhatnák a tagországok, később pedig esetleg újakra cserélhetnék őket. Magyarország első körben - ha létrejön az alap - két harci és két szállító helikoptert újítana fel, majd ezeket egy fél évre fel is ajánlanánk az ISAF kötelékébe.