Újrakezdéssel mentené a turulszobrot az I. kerület

Majd három év után fennmaradási engedéllyel zárná le a budavári önkormányzat a XII. kerületi turulszobor ügyét. Az engedély nélkül felállított szobor így annak ellenére menekülne meg a bontástól, hogy jogerős bírósági ítélet is helybenhagyta a korábbi döntéseket. Az I. kerületi polgármesteri hivatal nem hajlandó megmagyarázni, hogyan írhatja felül a bírói döntést.

Engedély nélkül épült

Pontot tenne a XII. kerületi turulszobor körüli huzavona végére az ügyben eljáró I. kerületi polgármesteri hivatal, miután 190 ezer forintos bírságot rótt ki a hegyvidéki önkormányzatra, de hozzájárult az engedély nélkül épített szobor fennmaradásához. A budavári jegyző döntése azt jelenti, hogy - ha senki nem fellebbezi meg a határozatot - a fideszes XII. kerület nyerte a majdnem három éve tartó presztízscsatát az SZDSZ-MSZP vezetésű fővárosi önkormányzattal szemben.

Könnyen lehet azonban, hogy az I. kerület döntése jogellenes. A közigazgatási eljárásról szóló törvény (Ket.) ugyanis egyértelműen rendelkezik: "Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett - a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által elrendelt új eljárás kivételével - nincs helye új eljárásnak." Márpedig a turul ügyében van jogerős ítélet, amely helyben hagyta a korábbi, bontást elrendelő határozatokat.

A jogerős határozattal lezárt ügyekben is lehet ugyan újrafelvételi eljárást kezdeményezni, de ennek feltétele, hogy olyan tény jusson az ügyfél tudomására, amely már fennállt a döntéskor is (csak a híre nem jutott el az ügyfélhez), illetve amiről feltételezhető, hogy kedvezőbb irányba befolyásolta volna a döntéshozót. A Ket. ugyanakkor kifejezetten tiltja, hogy a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre, vagy jogszabályi változásokra hivatkozva kezdjenek új eljárást.

Az I. kerület múlt pénteken csak annyit közölt, hogy "az építmény városképileg és műszakilag elfogadható, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, az elutasításnak okot adó körülmény időközben megváltozott", ezért engedélyezték az emlékmű fennmaradását. Azt nem részletezték, hogy pontosan milyen körülmények változtak meg. Az [origo] pénteken hiába kereste a budavári polgármesteri hivatalt, senki nem vette fel a telefont. Hétfőn pedig csak annyit mondtak, adatvédelmi korlátok miatt nem nyilatkoznak az ügyről.

Turul-történet

A hegyvidéki turul a hatásköri zűrzavar mellett a magyar politikai megosztottság jelképévé is vált. A szoborhoz ragaszkodó jobboldal szerint ugyanis a turul ősi nemzeti jelkép, a baloldal pedig csak ezért akarja lebontatni. A baloldali pártok - elsősorban az SZDSZ - azonban úgy vélték, a turul szélsőjobboldali szimbólum, aminek felállításával a fideszes kerület a radikálisok felé kacsint.

A XII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete 2005-ben döntött úgy, hogy emlékművet állít a II. világháborúban elesett polgári és katonai áldozatoknak az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán. Mitnyan György, a kerület akkori fideszes polgármestere 2005. március 30-án kért építési engedélyt, de a fővárosi közgyűlés nem járult hozzá az emlékmű felállításához, az augusztusban kiadott engedély csak parkfelújításra, térrendezésre vonatkozott.

Ez nem zavarta a kerületet, amely felállíttatta, és október 22-án felavatta a 4,4 méter szárnyfesztávú, hat méter magas talapzatra emelt, karmaiban kardot tartó turulmadarat. Az emlékmű ellen a kerületi SZDSZ-es képviselők tiltakoztak először, akik attól tartottak, hogy a szobor a neonácik kedvelt találkozóhelye lesz. A képviselők még az avatás előtt a közigazgatási hivatalhoz fordultak, amely megállapította, hogy a szobrot jogellenesen állították fel.

A kerület fennmaradási engedélyt kért, de az eljárásra kijelölt I. kerület (a XII. kerület nem járhatott el a saját ügyében) elutasította azt, mivel hiányzott a fővárosi önkormányzat hozzájárulása. A Turult tehát le kellett volna bontani, de a XII. kerület ezt nem tett meg, ráadásul elfogultságra hivatkozva a közigazgatási hivatal és vezetőjének kizárását kezdeményezte az eljárásból. Ezt a kérelmet az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elutasította.

A másodfokon eljáró közigazgatási hivatal helyben hagyta a bontási határozatot, mire a kerület bírósághoz fordult, és közigazgatási perben vitatta a döntést. A Fővárosi Bíróság idén április 9-én jogerőre emelkedett ítéletében kimondta, hogy a közigazgatási hivatal bontási határozata törvényes. A jogszabályok szerint az ítélet kézhezvételét követő 30 napon belül a szobrot el kellett volna bontani.

Az időközben kerületi polgármesterré választott Pokorni Zoltán áprilisban új javaslattal állt elő. Azt próbálta elérni a fővárosi közgyűlésben, hogy a Turult nyilvánítsák katonai emlékművé, és felajánlotta, hogy a polgári áldozatoknak felállítanak egy külön emlékhelyet. A városházi többség elutasította az ötletet, arra hivatkozva, hogy nem írhatják felül a bírósági döntést. A képviselők azonban végül nem szavaztak, mert Demszky Gábor főpolgármester a Turul-védő tüntetők bekiabálásai miatt berekesztette az ülést. A testület május 29-én szavazott újra, de a többség nem támogatta Pokorni ötletét.