A budapesti férfiakat zavarja a női főnök

Tízből négy férfit zavarná, ha nő lenne a főnöke, állítja egy országos reprezentatív közvélemény-kutatás. Továbbra is tartja magát az az előítélet, hogy az anyaság és a munkavállalás nem egyeztethető össze és hogy a karrier záloga a jó megjelenés.

A magyar társadalom még mindig erős előítéletekkel viseltetik a dolgozó, különösen a vezető munkakört betöltő nőkkel szemben. A férfi és női megkérdezettek 63 százaléka fontos szempontnak tartja egy nő karrierjére nézve a megjelenést. Mindössze 14 százalékuk gondolja úgy, hogy ez csak kicsi, vagy semekkora szerepet sem játszik a karrierben.

Arra a kérdésre, hogy mennyire zavarná, ha munkahelyén egy női főnöktől kapna utasításokat, a megkérdezettek 76 százaléka válaszolta azt, hogy egyáltalán nem, 23 százalékukat viszont azt mondta, kifejezetten zavarná. Nagy különbség volt a női és férfi válaszadók között: tízből négy férfi ugyanis azt felelte, hogy zavarná egy ilyen helyzet, míg tízből kilenc nőnek ez egyáltalán nem jelentene gondot. Ebben a tekintetben Budapest a leginkább előítéletes. Minél kisebb településről származik ugyanis a megkérdezett, annál valószínűbb, hogy egyáltalán nem zavarná őket, ha női főnökük lenne.

A nemek közötti bérkülönbségek kérdésében a válaszadók csaknem fele nagy jelentősséget tulajdonít annak, hogy a nők kevesebbet keresnek férfi kollégáiknál. Tizenhat százalék ezt nem tartja fontosnak, a megkérdezettek egyharmada szerint a kérdés nem lényegtelen, de csak kicsit fontos.

Karrier vagy család

A megkérdezettek több mint fele szerint nőként nehezebb vezető szerepbe kerülni, mint férfiként. A probléma megítélésében jelentős különbség mutatkozott a nemek között: a férfiak 46, a nők 61 százaléka ért egyet azzal, hogy a nőket hátrányok érik a munkahelyeken.

A kutatás két szempontból is vizsgálta az anyaság és a családalapítás, illetve a munkaerő-piaci érvényesülés kapcsolatát. A válaszadók 62 százaléka szerint a gyermekvállalás után munkába visszatérő nők rosszabb munkaerőnek számítanak, mint gyermekvállalás előtt, és csak 7 százalékuk gondolja úgy, hogy jót tesz a kihagyás. A kisebb településeken élők és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők pesszimistábban látják ezt a kérdést, mint az iskolázottak.

A megkérdezettek többsége szerint a munkavállalás és az anyaság csak nagy áldozatokkal vagy egyáltalán nem egyeztethető össze. A megkérdezettek valamivel több mint fele szerint valamelyik területen jelentős áldozatot kell hozni.

Az reprezentatív országos kutatás ezer fő megkérdezésével készült 2008 októberében. Az adatfelvételt a TÁRKI, az elemzést és értékelést a HUMÁN RENT Európa Csoport végezte.