Elbukott Sólyom főbírójelöltje a parlamentben

Vágólapra másolva!
Nem kapott elegendő szavazatot a parlamentben Havasiné Orbán Mária, akit a köztársasági elnök a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára jelölt. A titkos szavazáson a 355 leadott érvényes szavazatból 203-an szavaztak Havasiné jelölése mellett. Előzetesen az MSZP kivételével mindegyik parlamenti párt jelezte, hogy támogatja az államfő jelöltjét. Sólyom jelezte, hogy újra fogja jelölni a tisztségre Havasinét.
Vágólapra másolva!

Titkos szavazást tartottak hétfőn délután a parlamentben Havasiné Orbán Máriáról, akit Sólyom László köztársasági elnök jelölt a Legfelsőbb Bíróság élére. A jelölt nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást. A 355 leadott érvényes szavazatból 203-an szavaztak mellette és 152-en ellene.

Sólyom a szavazást követően a parlamentben közölte, hogy újrajelöli a tisztségre Havasinét. Szerinte az elutasítás megmagyarázhatatlan, felelőtlen és kártékony döntés. Az államfő emlékeztetett arra, hogy jelöltjének programját a legfőbb bírói fórum, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is jóváhagyta.

Sólyom László kijelentette: azok az érvek, amelyek az MSZP részéről elhangzottak, szégyellni valóak. Szerinte alkotmányellenes gondolkodásmód az, hogy a szocialista párt amellett, hogy elismerte a jelölt szakmai múltját és programját, a tudományos munkát és a nyelvtudást kéri rajta számon. Mint mondta, nincs olyan jogszabály, amely ilyen feltételeket tartalmazna, a jogszabály hatéves bírósági gyakorlatot írna elő ehhez a tisztséghez, nem pedig harmincéveset.

Sólyom László Havasiné és a Fidesz szóvivőjének rokoni kapcsolatára utalva közölte: "tűrhetetlen arra hivatkozni, hogy az illetőnek valamilyen távoli rokona a Fidesznél dolgozik". Hozzátette: nincsen jobb- vagy baloldali bíró, bíró van, aki a törvénynek és a lelkiismeretének van alávetve. Havasiné Orbán Mária a szavazást követően azt mondta: bírói tevékenységének soha nem volt politika színezete és soha nem is lesz.

Az MSZP-frakció szerint az államfőnek nem dolga a független mandátummal rendelkező országgyűlési képviselők szavazatának minősítése, képviselők és frakciók sértegetése - közölte Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője hétfőn az MTI-vel, miután az Országgyűlés nem választotta meg a Legfelsőbb Bíróság elnökjelöltjét.

Az alkotmány szerint a köztársasági elnök kizárólagos joga a jelölés, az Országgyűlésé pedig a döntés - olvasható a kormánypárti képviselő közleményében. Lendvai Ildikó szerint amennyiben Sólyom László köztársasági elnök újra a parlament elé terjeszti jelöltjét, a szocialista frakció, ahogy most is tette, felelősen mérlegelni fogja érveit.

Sólyom László köztársasági elnök előző jelöltjét, Baka Andrást még májusban utasította el a parlament. Az államfő ezt követően Havasiné Orbán Máriát, a Győri Ítélőtábla elnökét jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének. A jelölt egy hete az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) ülésén megkapta a többség támogatását, a parlamentben azonban kétharmados többségre van szüksége.

A szavazást megelőző nyilatkozatok szerint Havasiné maga mögött tudja az ellenzék támogatását. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője már múlt pénteken bejelentette, hogy a frakció vezetése a jelölt támogatását javasolja a képviselőcsoportnak. A KDNP részéről szintén hasonló nyilatkozatot tettek pénteken.

Az SZDSZ ugyancsak közölte, hogy megszavazza Sólyom jelöltjét, és hétfőn Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője is bejelentette, hogy támogatják a jelöltet.

Az MSZP viszont nem foglalt állást. Kovács Tibor frakcióvezető-helyettes a képviselőcsoport hétfői ülése után azt mondta, a jelöltről folytatott szakmai vita után úgy döntöttek, hogy lelkiismereti szavazást rendelnek el, vagyis minden szocialista képviselő maga dönti el, támogatja-e Havasinét vagy sem.

Havasiné az OIT múltheti meghallgatásán finoman kritizálta a korábbi bírói vezetést és az ítélkezés színvonalát is, magát pedig a főbírói posztra alkalmas, autonóm személyiségnek nevezte, aki a bírói hivatásnak szentelte az életét. A meghallgatáson azt is megígérte, hogy kompromisszumkész lesz, bár néhányan "konfrontatív alkatnak" nyilvánították.

Az elutasításban szerepet játszhat, hogy több politikus jelezte, nem tartja elfogadhatónak azt a gyakorlatot, hogy a köztársasági elnök nem egyeztet a pártokkal, mielőtt különböző kinevezésekre javaslatot tesz. Ennek a tiltakozásnak az eredménye az is, hogy csak sokadszori próbálkozásra sikerült betölteni az ombudsmani posztokat.