Iratok felolvasásával telt a Gárda-per tárgyalása

Kordonokkal zárta le a rendőrség a Fővárosi Bíróság környékét, mivel hétfőn folyatódott a Magyar Gárda feloszlatására irányuló per. A negyedik tárgyalási nap rendbontás nélkül zajlott. Az ügyet hétfőtől új bíró tárgyalja, így az iratok ismertetésével indult a tárgyalás. Az új bíró kizárt a perből mindenkit, aki megpróbált akár az ügyészség, akár a gárda oldalán résztvenni az eljárásban.

Fokozott rendőrségi jelenlét a tárgyalási napokon

Többórás iratismertetéssel folytatta a Magyar Gárda feloszlatására irányuló per negyedik tárgyalását a Fővárosi Bíróságon hétfőn. A márciusban indult pert hétfőtől új bíró, Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság sajtó- és személyiségi jogi perekben eljáró tanácselnöke tárgyalja. Az előző bíró elfogultságot jelentett be, miután augusztusban ismeretlenek megfenyegették. Az új bíró belépése miatt kellett a keresetet és a korábbi tárgyalások jegyzőkönyveit ismertetni, ráadásul több beavatkozó beadványait is fel kellett olvasni, mert ragaszkodtak hozzá.

Többen - állampolgárok és szervezetek egyaránt - be szerettek volna lépni a perbe a Magyar Gárda oldalán. A bíróság kora délután hozott végzésében azonban kimondta, hogy valamennyi beavatkozási kérelmet elutasítja, a korábban megengedett beavatkozókat pedig kizárja a perből. A bíró szerint ugyanis nincs elfogadható jogi érdek a perbe lépések mellett. Így a perből többek között kizárták az ügyészség oldalán beavatkozó Országos Cigány Önkormányzatot és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, de a Magyar Gárda mellett perbe lépőket is. A végzés ellen többen fellebbezéssel élnek, mások erről később döntenek.

Délutánig nem történt rendbontás a tárgyaláson, amely szigorú biztonsági intézkedések között zajlott. A Fővárosi Bíróság körüli utcákat - a Legfelsőbb Bíróságtól egészen a Nyugati térig - rendőrkordonnal zárták le, az áteresztő pontokat a rendőrség nagy erőkkel biztosította, akárcsak a bíróság épületét. A tárgyaláson megjelentek az egyenruhába öltözött gárdisták, míg néhány társuk az egyik mellékutcában várakozott.

Az első tárgyaláson a nagy számban megjelent gárdisták megakadályozták, hogy cigány szervezetek képviselői, illetve újságírók bejussanak a tárgyalóterembe. Ezt követően a bíróság előzetes regisztrációhoz kötötte a tárgyaláson való részvételt. A gárda tagjai ezért az ezt követő tárgyalási napokon az utcán vonultak fel, ott várták az eljárás végét. Szimpatizánsaik is megjelentek több alkalommal, a gárda feloszlatása ellen demonstrálva.

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatására irányuló polgári per a Fővárosi Bíróságon március 12-én kezdődött. A Fővárosi Főügyészség a szervezet tavaly december 9-én, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy kezdeményezi a gárda feloszlatását. Az ügyészség szerint a Magyar Gárda tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást. A bírósági eljárás megkezdése óta mindkét oldalon számos civil szervezet lépett be a perbe.

A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése. A szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil- és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak.