Csak kevesen sztrájkolnak a Magyar Postánál

A 11 ezerből csak alig száz kézbesítő nem vette fel a munkát kedden a Magyar Postánál - állítja a cég szóvivője. A szakszervezet szerint többen sztrájkolnak, de nem tudták megmondani hányan és meddig nem dolgoznak. Az érdekképviselet 100 ezer forintot követel minden postásnak az ingatlanok eladásából.

Kevesebb mint száz kézbesítő nem vette fel a munkát kedden reggel a 11 ezerből a Magyar Postánál. A munkabeszüntetésnek nincs országos támogatottsága, s nincs fennakadás a szolgáltatásokban sem - mondta az MTI-nek Tomecskó Tamás, a cég szóvivője. Tomecskó szerint Budapesten a tízet sem éri el a sztrájkolók száma, Nyugat-Magyarországon valamivel többen mint tízen nem vették fel a munkát, míg Kelet-Magyarországon néhány tucatnyian. A sztrájk leginkább Szegedet érinti, ahol emiatt egy-egy kézbesítőnek nagyobb területet kell ellátnia.

Tusz Ferenc, a sztrájkot szervező szakszervezet elnöke ezzel szemben azt állítja: a szóvivő pontatlan, több mint százan nem vették fel a munkát kedden reggel. A munkabeszüntetés eredményéről várhatóan késő délután nyilatkoznak, akkor, amikor összesítették a számokat. Tusz egyelőre azt sem mondta meg, hogy meddig tart a sztrájk.

A Magyar Postánál működő Kézbesítők Szakszervezete december 22-től határozatlan ideig sztrájkot hirdetett azért, hogy minden dolgozó egyszeri 100 ezer forintot kapjon a társaság által értékesített ingatlanok bevételéből. A szakszervezet szerint elsősorban az üdülők és a budapesti Krisztina körúti Postapalota, valamint a Szugló utcai székház elidegenítéséből származó bevételből kell részesíteni a dolgozókat.

A Magyar Posta Zrt.-nél a napokban született meg a 2010. évi bérmegállapodás, amit Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója jelentett be. Akkor a vezérigazgató azt mondta: a megállapodást a Kézbesítők Szakszervezete ugyan nem írta alá, de a jövő évi béremelésért ők sem sztrájkolhatnak, mert a reprezentatív szakszervezetek aláírásával érvényes a jövő évi bérmegállapodás.

Szűts szerint a Kézbesítők Szakszervezetének követelése téves felfogás, mert a jóléti ingatlanok eladásából 508 millió forint bevétel származott, miközben 590 millió forintot fordítottak jóléti ingatlanok felújítására. A székházak eladásából befolyó bevételből pedig - a tulajdonos döntése értelmében - a postai liberalizációra való felkészülést segítő beruházásokat kell finanszírozni.