"A mangalica ellenálló, nem igényel kényeztetést és pátyolgatást"

2009.02.06. 17:54

Szinte a kipusztulás határáról tért vissza a mangalica, és néhány eseménytelen év után az ezredfordulótól fényes karriert futott be. Vélt és valós élettani erényekkel ruházták fel, de az ősi eredetét bizonygató kijelentések az érzelmekre is hatnak, akárcsak bájos külseje. Az [origo] utánajárt, mi igaz a magyar mezőgazdaság talán legnagyobb sztárjáról.

Az 1990-es évek elején még csak alig kétszáz mangalica futkosott Magyarországon, két fiatal egyetemista azonban meglátta a fantáziát a második világháború óta mellőzött haszonállatban. Megmentését tündöklő felfutás követte, ma már évente ötvenezret vágnak belőle, és nincs olyan ínyenc, aki még ne kóstolta volna.

A mangalica a biohullámot is jól lovagolta meg, a magas zsírtartalma miatt korábban leírt fajtát elkezdték valós vagy vélt pozitív élettani tulajdonságokkal felruházni, ezzel emelve a többi magyar sertésfajta fölé. A zsírban gazdag sertés ma már annyira népszerű, hogy a tenyésztők alig győzik kielégíteni a keresletet. Az [origo] a tenyésztésben és a mangalica körüli kutatásokban járatos embereket kérdezett a sertés körüli legendák valóságtartalmáról.

Őshonos - NEM IGAZ

A régi magyarok elsősorban marhával csillapították éhségüket egészen addig, amíg a 16. században meg nem érkeztek a törökök. Mivel az iszlám vallás tiltotta a disznóhús fogyasztását, rátették kezüket a hazai marhaállományra, a magyarok így kénytelenek voltak áttérni a disznóra: innentől számítjuk a sertéstenyésztés fellendülését.

Disznófélék régóta éltek a környéken, az úgynevezett szalontai sertés már a római birodalom óta szaladgált a Kárpát-medencében. Az 1830-as években a szalontai és a szerb sumadia sertés keresztezéséből lett a mangalica. Legjobb esetben is tehát félig magyar, félig szerb.

Régen négyféle színben pompázott, időközben a fekete kihalt, jelenleg szőke, vörös és fecskehasú létezik, a szőke a legelterjedtebb.

Nagy visszatérő - IGAZ

Miután a mangalicát elsősorban zsírjáért és nem húsáért tartották, ahogy a második világháború után változni kezdtek az étkezési szokások, az állomány is rohamosan csökkenni kezdett. "A mangalica azért halt el, mert meghaladta a kora: az emberek a háború után húst és nem zsírt akartak enni" - mondta az [origo]-nak Zsarnóczay Gabriella, az Országos Húsipari Kutató Intézet igazgatónője.

1991-re már csak 198 darab mangalica alkotta a világ törzsállományát, ekkor azonban Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének (MOE) jelenlegi elnöke akkor még agrármérnök egyetemistaként kapott egy spanyolországi ösztöndíjat. Itt ismerkedett meg Juan Vicente Olmos Liorentével, egy sonkagyár örökösével, jelenlegi üzlettársával, aki a Spanyolországban népszerű serano sonka előállításához keresett jó minőségű alapanyagot, és ahogy Tóth Péter az [origo]-nak mondta, "elképedve állt a magyar mangalica láttán". Ettől a pillanattól számítható a mangalica visszatérése: újraindították a génbankot, 1994-ben megalakult az egyesület.

Eleinte a spanyol sonkavásárlók tartották életben a rendszert, jelenleg 8600 törzskönyvezett mangalicakoca van az országban (lényegében ezek adják a tenyésztéshez az utánpótlást), évente több mint 50 ezer hízót vágnak. Szinte a teljes állomány Magyarországon él, háztáji tenyésztőknél előfordulhat a környező országokban is.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Kicsi a koleszterintartalma - NEM IGAZ

Maga Tóth Péter sem tudja, kinek a szájából hangzott el először az a mondat, hogy a mangalica zsírjának koleszterintartalma kisebb, mint más hagyományos magyarországi sertéseké. Az viszont tény, hogy a kijelentés a 2000 körül kezdődő mangalica-boom idején lett városi legenda, bár még ma is lehet néha hallani.

Az állítás valótlanságát Zsarnóczay Gabriella is megerősítette: szerinte a kutatások alapján pont ugyanannyi a mangalica koleszterintartalma, mint bármely más elterjedt hízósertésé.

A többi fajtánál könnyebben emészthető - NEM IGAZ

Nagyobb a zavar a második legjótékonyabbnak mondott mangalicatulajdonság körül. E szerint az állat húsa több telítetlen zsírsavat tartalmaz, mint a többi hízósertésé. "Telítetlenzsírsav-összetétele 12-15 százalékban magasabb, és emiatt könnyebben emészthető" - mondta Tóth Péter.

Máshogy látja a helyzetet Csapó János vegyész, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora, aki néhány éve publikálta kutatási eredményeit. Csapó János és társai azonos takarmányon tartott mangalica, magyar nagyfehér, dán duroc és holland lapály fajták zsírsavösszetételét és koleszterintartalmát vizsgálták. Csapó az [origo]-nak azt mondta, semmi szignifikáns különbséget nem találtak a fajták között sem zsírsavösszetételben, sem másban. "Miért lenne az egy őshonos fajtánál más, mint a behozottaknál?" - kérdezte Csapó, aki szerint nincs alapja a mangalica speciális génállományával operáló magyarázatoknak sem.

Veresné Bálint Márta diatetikus szerint esetleg értékesebb lehet a mangalica húsa a többi sertésnél, ha helyesen takarmányozzák és biztosítják saját növekedési ütemét, mivel azonban zsírsertés (vagyis kb. 50 százaléka zsír), nem emészthető könnyebben, mint a többi fajta. Zsarnóczay Gabriella a makkoltatást és a len takarmányt ajánlotta, mert ezek nagy mennyiségben tartalmaznak telítetlen zsírsavat.

Négylábú vitamintabletta - INKÁBB IGAZ

A magyarországi disznófajták közti egyenlőség hirdetői sem tagadják egyértelműen, hogy a mangalica vitaminban gazdagabb a többi fajtánál, amit szintén az állattartás módjára vezetnek vissza: "Lehetnek minimális különbségek. Azt például el tudom képzelni, hogy abban a mangalicában több a vitamin, amelyik a mezőn turkálja a csigát" - jegyezte meg Csapó János. Zsarnóczay Gabriella szerint a zsírral átszőtt izomnak magasabb a vitamin- és a vastartalma, de ehhez valóban az kell, hogy az állat ne moslékon éljen és sokat mozogjon.

A Magyar Diatetikusok Országos Szövetsége pár évvel ezelőtt megjelent cikke úgy fogalmaz, hogy figyelemre méltó a mangalica vitamin- és ásványianyag-tartalma: húsa több tiamint, riboflavint, vasat, cinket, rezet és B1-vitamint tartalmaz, mint a hússertésé. A mangalica májának nemcsak az összes, hanem a hemvastartalma is nagyobb, mint az ipari fajtáké - írja a tanulmány.

Ízletesebb - IGAZ

Kiváló pecsenyealap a mangalica. Mivel az íz és az aromaanyagok a zsírban halmozódnak és oldódnak fel - és ebben igazán erős a mangalica a többi Magyarországon fellelhető fajtához képest -, nagyon ízletes lesz tőle a sertés a húsa. A nagy izombeli zsírtartalom és annak finom, egyenletes, márványos eloszlása kedvező élvezeti értéket (ízletes, lédús, porhanyós) és összességében remek steaktulajdonságot ad a mangalica húsának. Márványozott húsából lédús, ízletes pecsenyehúsok, steak jellegű sültek, valamint szalámifélék és érlelt sonka készíthetők.

Prémium termék - IGAZ

A mangalicát a prémiumkategóriás delikátesz termékek, a kaviár és a lazac mellett szokták emlegetni: ára 20-30 százalékkal magasabb, ami a hamisítók figyelmét is felkeltette. A jelenlegi jogszabályok szerint minden olyan termék mangalicának számít, ahol az anyadisznó törzskönyvezett mangalicakoca. Ez ügyben van egy kis súrlódás az ortodox génmegőrzők és a nagyüzemi tenyésztők között, de Tóth Péter szerint a dilemma megoldódni látszik: a kicsi, néhány kocát tartó háztájik maradtak a tiszta vérnél, nagyobb - 100-nál több állatot tartó - üzemméretű cégek kereszteznek. A piacon szerinte mindkettőnek van létjogosultsága.

Magyar Krisztián, az egyik legnagyobb tenyésztő szerint a piacon lévő termékek minősége jelenleg nem egységes, bár törekednek a magas minőségre. Részben ezt hivatott biztosítani a mangalicatenyésztők országos szövetségének logója, amelyet csak a bevizsgált termékekre nyomnak, de további minőségbiztosító szabályokat is terveznek.

Mozgékony - IGAZ

"A mangalica ellenálló, nem igényel kényeztetést és pátyolgatást. A mangalica kétszer annyi idő alatt éri el a vágósúlyt, mint a magyar nagyfehér, szabadtartást igényel, és sokat szaladgál. Abból, amit megeszik, a jó és a rossz dolgoknak is van idejük beépülni, és ezzel a nagyobb vitamintartalma is magyarázható" - mondta Zsarnóczay. A mangalicások egyesülete annyira tiszteletben tartja az állat szabadságvágyát, hogy tagjainak karámos kifutós tartást ír elő.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Divatos - IGAZ

Az állattartók munkálkodásának köszönhetően az utolsó pillanatban megmentett mangalica iránt 2000-2006 között hirtelen nagyon megugrott a tenyésztői érdeklődés, sokan belevágtak a mangalicabizniszbe. A vállalkozói kedvet csak a 2007-es gabonaválság lohasztotta le némiképp.

Veresné Bálint Márta dietetikus leginkább a rohanó élettempóban, az élemiszerekkel szemben megrendült bizalomban látja annak az okát, hogy az emberek a hagyományos állat- és növényfajtákhoz nyúlnak vissza. Fogyasztói oldalról az elmúlt években rohamosan nő a mangalica iránti érdeklődés. "Magyarországon jelenleg minden megszülető mangalicát el lehet adni" - mondta Magyar Krisztián, aki részben a nosztalgikus érzelmekkel, részben az állat egészséges voltával magyarázza a mangalica iránti nagy keresletet. Zsarnóczay Gabriella szerint az utóbbi tíz évben kialakult egy táplálkozástudatos réteg, amely életben tartja a mangalicakultuszt, és persze az export is egyre nő.

Jópofa, szimpatikus - IGAZ

A mangalica bájosan röfög, göndör szőre miatt vicces megjelenésű, érdeklődő, békés és családcentrikus állat: csupa olyan tulajdonsággal bír tehát, amiért a háztájiban ő is lehet kedvenc. Húsipari szempontból nem gazdaságos, mivel kétszer annyi idő alatt nő fel, mint a többi sertés, nagyobb helyet igényel, és kevesebb a húsa. Ősi jellegére való tekintettel az általunk megkérdezettek ezt valamennyien elnézték neki, és megőrzésére szavaztak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK