"Egy szó sem esett a szakmáról" - elnökválasztási kudarcok az MTV-nél

2009.02.27. 9:13

Pontosan egy éve nincs elnöke a Magyar Televíziónak. Eddig négyszer próbálkoztak hiába az elnökválasztással a pártdelegáltak és a civil kurátorok. Az [origo] által megkérdezett, korábbi jelöltek szerint mindenki a pártdelegáltaknál próbálkozik, őket győzködi arról, hogy támogassák jelöltségét, de többen az elméletileg a civil szférát képviselő küldöttekért sem tennék tűzbe a kezüket. Alkalmatlanság, utálkozás és hiábavaló alkuk - megnéztük, hogy mi áll a sorozatos kudarcok hátterében.

Tavaly március óta nincs elnöke a 2009-ben 29.5 milliárd forint közpénzt elköltő Magyar Televíziónak (MTV). Az elmúlt évben négyszer próbáltak elnököt választani a pártok által delegáltak és a civil kurátorok - sikertelenül. Az elnöki széket megcélzók most hétfő délután két óráig adhatják le pályázatukat, szerdán és csütörtökön hallgatja meg őket a pártdelegáltakból álló, 14 tagú kuratóriumi elnökség, amely kétharmados többséggel jelölhet valakit a 21 civil szervezet képviselőivel kiegészített 35 fős nagykuratórium elé. Itt szintén kétharmados többség kell ahhoz, hogy végül elnök legyen valakiből. 

Egymást okolják a pártok

Az 1996-os, sok szempontból teljesen elavult médiatörvény, a pártok által a kuratóriumba ültetett emberekre ruházta az elnökválasztás feladatát, amivel úgy tűnik, képtelenek megbirkózni. Vagy nem tudnak megállapodni egy közösen támogatható jelöltről, vagy ha van is jelöltjük, a politikától nem teljesen független civilek tesznek keresztbe. Szabó László fideszes pártdelegált szerint mégis helye van a politikának az MTV életében.  "Az évi több tízmilliárd adóforintot elköltő köztévé ellenőrzésében helye van a pártok által megválasztott döntéshozóknak: egy többpárti demokráciában ez így van. Márpedig a magyarok, hál' istennek, ezt a közjogi formát választották a rendszerváltoztatáskor" - fogalmazott.

Elnökjelöltekkel, kuratóriumi tagokkal folytatott háttérbeszélgetéseinken az derült ki, hogy mindenki mást okol az elmúlt egy év kudarccal végződött elnökválasztásaiért. Még Rudi Zoltán ült az elnöki székben, amikor a kuratórium 2008 februárjában az első sikertelen elnökválasztást tartotta, amikor három jelölt próbálkozott. Májusban hat, októberben már 13 elnökjelölt közül voltak képtelenek vezetőt állítani a nagykuratórium tagjai, januárban pedig már 15 jelölt volt, mindhiába.

Szabó szerint a szocialisták "soha nem akartak megegyezni, érdemben nem ültek le velünk, hogy barátaim, mi X-et akarjuk, beszéljük meg, hogy ti mit szeretnétek. Mindig mindent erőből akartak véghezvinni" - fogalmazott a fideszes elnökségi tag. Czeglédi László MSZP-s kuratóriumi elnök szerint a konszenzus hiánya mellett viszont a rossz szabályozás is szerepet játszik az állandó kudarcokban. "Több mint 30 embert kell meggyőzni, és most a társadalmi környezet is nehezíti a megállapodást" - fogalmazott. Az elnök korábban azt javasolta a patthelyzet elkerülése érdekében, hogy ha kétszer nem sikerül elnököt választania a nagykuratóriumnak, akkor az oszlassa fel magát.

Egy névtelenséget kérő, korábbi elnökjelölt szerint azonban a választási hajlandóság nem pártok szerint oszlik meg. Nem sokkal az előtt a választás előtt, amikor ő is indult, véletlenül összefutott a Fidesz egyik vezetőjével. A politikus ekkor, állítása szerint odasúgta neki, hogy pártjának nem érdeke az elnökválasztás, és addig nem is fognak hozzájárulni senkinek a megválasztásához, amíg nem kerülnek hatalomra.

Jelöltek lobbizása a pártoknál

A politikai befolyással a jelöltek többsége tisztában van, több forrásunk is azt állította, sok mindent megtett, hogy beállítsa maga mögé a pártokat. A volt elnökjelöltek egy kivételével elismerték, hogy megkeresték a pártok embereit, és lobbiztak is maguk mellett. Az egyetlen jelöltről pedig, aki tagadta, hogy lobbizott volna a pártoknál, a kuratórium egyik pártdelegáltja állította azt az [origo]-nak, hogy segített neki megírni a pályázatát.

"Amikor jelölt lettem, felhívtam őket, hogy személyesen bemutatkozhassak nekik. Persze már mind tudták, hogy ki vagyok, és miért akarok velük találkozni" - közölte egy volt jelölt. Elmondása szerint a döbbenetes az volt ezekben a beszélgetésekben, hogy "egy szó sem esett egyiknél sem a szakmáról. Egyikük sem kérdezte meg, hogy hány közszolgálati csatornát akarok, kiket tekintek célcsoportnak, milyen műsorstruktúrában gondolkodom, egyáltalán min változtatnék." Arról viszont mindannyian beszéltek - állította -, hogy "ugye tudom, hogy X ember jó nekik azon a pozíción és, hogy ő jó lenne továbbra is ott" - közölte a korábbi elnökjelölt. A beszélgetés végén szerinte kivétel nélkül az összes pártdelegált azt mondta neki, hogy támogathatónak gondolja a pályázatát és a személyét. "Eközben az ember pontosan tudja, hogy ez a mondat az égvilágon semmit nem jelent".

A jelölt végül párttámogatás nélkül maradt, akárcsak Lévai Balázs tévés, korábbi jelölt. "Az egyik nagy párt fontos embere azt mondta, hogy nem vagyok megbízható a számukra, egyszerűen azért, mert nem vagyok az ő emberük. Sőt, valójában nem tudnak besorolni egyik oldalhoz sem, ami még rosszabb, mert így teljesen kiszámíthatatlan vagyok. Persze, tette hozzá a politikus, azért jó srácnak és jó tévésnek tartanak. Mit lehet erre mondani? Köszönöm, majd beírom az életrajzomba."

"Megkértük őket" - pártdelegáltak a civilekről

Az elmúlt egy évben négyből eddig egyszer - idén januárban - jutottak odáig a pártdelegáltak, hogy valakit kétharmados többséggel a civilekkel kibővített nagykuratórium elé tudtak állítani. Több forrásunk azt állította azonban, hogy a nagykuratórium előtt nem a civil kurázsi, hanem a fideszes pártakarat állta útját Sztaricskai Tamásnak.

A nagykuratóriumba úgy kerülnek be a delegáltak, hogy a jelentkező civil szervezetek közül sorsolnak ki 21-et. A médiatörvény szerint pártoktól független embereknek kell a nagykuratóriumban ülni, de több forrásunk is azt állította, hogy a 21 ember nem egészen 21 civil szervezetet képvisel. A Fidesz jött rá elsőként - még évekkel ezelőtt -, hogy ha minél több hozzá közeli szervezetet "irányít be a kalapba", akkor több kerülhet be sorsolás útján a nagykuratóriumba. Többen evidenciaként beszéltek arról, hogy ma már ezt csinálja az MSZP is. "Nem titok, a hozzánk közel álló szervezeteket megkérjük, hogy regisztrálják magukat" - fogalmazott az [origo] kérdésére Szabó László. "Vannak jobboldali és baloldali elkötelezettek a civilek között, valamint ingadozó középutasok és futóbolondok is" - mondta Kozák Márton, SZDSZ-es elnökségi tag.

"Utáljuk őket" - civilek a pártokról

Három közel azonos erőcsoport van a civilek között: a két nagy párt szimpatizánsai, valamint a valóban függetlenek. Őket egy-egy voksolás előtt így-úgy megpróbálják meggyőzni a pártok arról, hogy miként szavazzanak. Egy névtelenséget kérő kuratóriumi elnökségi tag azt állította, "az én telefonomban benne van az összes civil telefonszáma, és egyetlen kivétellel tudom, hogy a 21 ember hogyan szavazott a Sztaricskaira" - fogalmazott, miközben a mobilját mutatta. Czeglédi szerint a helyzet nem meglepő, ugyanis "ha nem valós civil szervezetek jelennek meg a nagykuratóriumban, akkor ki vannak szolgáltatva pénzzel és pozícióval a pártoknak, és ez nem jó". A fideszes Szabó szerint azonban ennyire nem rossz a helyzet. "Az én eszközeim kimerülnek abban, hogy a kuratórium ülésein meggyőzően próbálok érvelni az igazam mellett" - közölte.

Az általunk megkérdezett civil delegáltak mind tagadták, hogy a pártok mozgatnák őket, azt viszont elismerték, hogy megpróbálják befolyásolni őket. "Pedig higgye el, utálják a civil kurátorok a pártokat, és egyre jobban utáljuk őket" - fogalmazott egyikük. A legtöbb civilt - amint azt az [origo]-nak továbbküldött e-mailek igazolják - mindkét pártoldal képviselői megkeresték levélben is, de a lényeg a személyes győzködés.

A civilek szerepét árnyalja, hogy januárban ők gáncsolták el a 14 tagú kuratóriumi elnökség MSZP-s, SZDSZ-es és MDF-es delegáltjai által támogatott jelöltet. Sztaricskai személyében egy olyan ember kapott tőlük kétharmados támogatást, akinek semmi köze nem volt korábban a televíziózáshoz, kommunikációs vezető volt az egyik mobilcégnél.

Csőbe húzták Sztaricskait

Több forrásunk azt állította, hogy Sztaricskai pályázata nem csak rövid volt, hanem pocsék is. De nem emiatt bukott el, és nem is amiatt, hogy a kuratóriumi elnökség előtti meghallgatásán sem szerepelt fényesen, ahol a fideszes Szabó László - több, névtelenséget kérő forrásunk szerint - csőbe húzta egy kérdésével. Megkérdezte tőle, hogy milyen arányban töltené fel az m1 évi 80 ezer műsorpercét belső és külső gyártású műsorokkal. Sztaricskai konkrétumokat kevésbé tartalmazó válasza után úgy reagált a fideszes elnökségi tag, hogy az m1-nek valójában nem is 80 ezer, hanem 480 ezer műsorperce van egy évben.

Ennek ellenére az elnökség kétharmada továbbengedte Sztaricskait. "Mi azért támogattuk, mert a legfontosabb a bizonytalanság megszüntetése" - mondta az SZDSZ által delegált Kozák Márton. Forrásaink egybehangzó véleménye szerint ezt követően egyértelműen az MSZP "bénázta el" a volt menedzser megválasztását.

A szavazás előtt a jelöltnek prezentálnia kell a civilek előtt, akik kérdezhetnek is. Szánalmasra sikerült az aktus - mondta több forrásunk. Állításuk szerint Czeglédi László elnök akkor mutatta be Sztaricskait, amikor a jelölt még ott sem állt a kurátorok előtt, egy másik forrásunk szerint "úgy húzta elő őt valahonnan, mint egy kutyát". Sztaricskai egyáltalán nem volt meggyőző - mondta több kuratóriumi tag -, ráadásul Czeglédi "lekezelő volt a civilekkel, 10 perc után már nem is hagyta, hogy kérdezzenek" - fogalmazott egy jelenlévő, aki maga is szavazott.

Czeglédi úgy viselkedett - állították többen -, mint aki tutira biztos benne, hogy megszavazzák a jelöltjét, de ez ellenszenves lehetett néhány ingadozó civil kurátornak. Végül - többek szerint az MSZP-sek nagy meglepetésére - a szükséges 23 helyett csak 18 szavazatot kapott a jelölt. Megkérdeztük Czeglédi Lászlót is arról, hogy szerinte miért bukott el Sztaricskai, de nem kívánt erre válaszolni, mondván, épp egy választási forduló előtt állnak.

Ismét Sztaricskaival próbálkozhat az MSZP

Pár nap múlva újra nekifut a kuratórium, hogy elnököt válasszon: a jövő heti meghallgatások után március 11-én döntenek. Szabó érdekesnek gondolja, hogy a szocialisták a jelenlegi nagykuratóriummal még egyszer nekifutnak ennek, hiszen az elmúlt négy alkalommal hiába próbálkoztak, nem tudtak senkiből elnököt csinálni. Czeglédi szerint azonban "70 százalék az esélye" annak, hogy most lesz elnök. Egyrészt az optimizmusával, másrészt azzal indokolta ezt, hogy "be kell látni minden érdekeltnek, szükség van az új vezetőre."

Információink szerint az új elnökválasztási fordulóban a régi nevek próbálkoznak majd, nem valószínű, hogy új jelölt indul a posztért. A péntek délutáni határidőig az induláshoz szükséges pályázati csomagot tizenketten vették fel. Úgy tudjuk, az MSZP újra Sztaricskai Tamást támogatja.

Az új törvény tovább növelné a pártbefolyást

A fideszes kurátor szerint inkább meg kellett volna várni az új médiatörvényt. Ez viszont szintén csak kétharmados többséggel mehet át az országgyűlésen. Az ötpárti egyezetetéseken hónapok óta csiszolgatott, leendő jogszabálynak a harmadik változata hever a pártok asztalán. Szabó szerint a törvény jelenlegi verziója elfogadható számukra.

Az új jogszabály sok mindenen változtatna, de a politika felügyeletét meghagyná a közszolgálati televízió felett. A jövőben vezérigazgatónak hívnák az MTV vezetőjét, ennél lényegesebb azonban, hogy könnyebben elmozdítható lenne posztjáról. A közmédiumok vezetői felett a Tulajdonosi Vagyonkezelő Tanács (TVT) gyakorolná a munkáltatói jogokat, a vezérigazgatónak évenként kellene beszámolnia. Amennyiben ez az öttagú, pártdelegáltakból álló tanács úgy döntene kétharmados aránnyal (vagyis MSZP-Fidesz együttműködésben), hogy nem fogadja el a beszámolót, úgy bármikor elmozdíthatnák a vezetőt.

De nem csak eltávolítani, megválasztani is könnyebben tudnák az új vezérigazgatót a tervezett jogszabály szerint, akit gyakorlatilag egy hét alatt kiválaszthatnának. Ami nem változik tehát, a pártok vezetőinek végrehajtói ülnének majd a köztévét felügyelő testületben, akik gyakorlatilag kényük-kedvük szerint cserélgethetnék a vezetőket. Majtényi László ORTT-elnök szerint pontosan ez a legnagyobb baj a leendő médiatörvénnyel, amely szerinte "nem hogy meghagyja, hanem fokozza a politika befolyását a közmédiumok felett".

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK