Gyurcsány bonyolult feladványa, avagy ki lesz az utód?

Vágólapra másolva!
Vállalja valaki az MSZP kopott garnitúrájából? Esetleg hoznak egy válságmenedzsert a Reformszövetség környékéről? Egyelőre még találgatások is alig vannak az új miniszterelnök személyéről, az ideális jelölt megtalálását pedig számos tényező nehezíti. Az [origo] számba vette az utódkeresés forgatókönyveit.
Vágólapra másolva!

Két hete van az MSZP-nek arra, hogy megtalálja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök utódját. Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető szerint a párton belüli és a párton kívüli miniszterelnök-jelöltre is van forgatókönyve a pártnak, de neveket egylőre nem mondott.

A párton belül

Az egyik kézenfekvő megoldás, ha a párton belül találnak utódot a miniszterelnöki posztra. Karsai József parlamenti képviselő már rögtön Gyurcsány bejelentése után közölte, hogy szerinte Kiss Péter kancelláriaminiszter és Gráf József agrárminiszter lenne alkalmas a feladatra. Utóbbi azonban már kijelentette, hogy ő nem vállalná, "mert ehhez jobb szakember kell".

A párton belüli megoldás ellen szól, hogy az elmúlt években nem jelentek meg új arcok, illetve ha fel is tűntek, nem erősödtek meg kellően egy ilyen feladathoz. A párt elnökségében nagyrészt ugyanazok az emberek vannak, akik már tíz évvel ezelőtt is meghatározó szerepet játszottak a pártban, és ha nem is az első vonalban, de tevékenyen részt vettek az utóbbi évek kormányzásában. Így nehéz lenne őket eladni úgy, mint egy újfajta politika képviselőjét.

A Karsai által emlegetett Kiss Péter például már szóba került 2004-ben, Medgyessy bukásakor is, de akkor épp Gyurcsány Ferenc győzte le. Kiss a kudarc ellenére is aktív részese volt az utóbbi öt év kormányzásának: előbb munkaügyi miniszterként, majd a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjeként.

A honvédelmi miniszteri posztot betöltő Szekeres Imre szintén a párt meghatározó emberei közé tartozik, viszont ellene is ugyanaz szól, mint Kiss Péter ellen. Már a Horn-kormány idején is aktívak voltak mindketten, ráadásul eddig egyikük sem tűnt fel a nagy válságkezelő szerepében. Ez elmondható a jelenlegi a pécsi polgármesteri választással elfoglalt Szili Katalin házelnökről is, mellette azonban szólhat az, hogy ő egyértelmű ellensúlyt képzett Gyurcsánnyal szemben a párton belül az elmúlt években.

Az utód párton belüli kiválasztása ellen szól az is, hogy a feladat vállalása politikai öngyilkosság lehet. Ha sikerül megúszni előre hozott választások nélkül, akkor is csak alig egy éve lenne az új miniszterelnöknek az ország talpra állítására. A legtöbb elemző szerint évek óta halogatott, fájdalmas reformokat kellene végrehajtani, ezt ráadásul tetézi a globális gazdasági válság, márpedig a kettő együtt kifoghat a legtehetségesebb vezetőn is. A miniszterelnökséggel együtt jár tehát egy olyan kudarc kockázata, amely könnyen derékba törheti egy politikus karrierjét.

A párton kívül

A bizonytalan politikai helyzetben adódik az a megoldás is, hogy a szocialisták kívülről hozzanak miniszterelnököt. Elméletileg szóba kerülhet, hogy egy másik pártból kérjenek fel valakit, miután a szocialisták önmagukban nem is rendelkeznek elegendő szavazattal a parlamentben ahhoz, hogy sikeresen lebonyolítsanak egy konstruktív bizalmatlansági indítványt.

A Fidesszel és a vele szövetséges KDNP-vel meglévő mély ellenségeskedés miatt ez a két párt eleve kiesik, így marad az MDF és az SZDSZ. Egyelőre azonban egyik párt vezetője sem jelezte miniszterelnöki ambícióját, bár a demokrata fórum épp másfél hete jelentette be, hogy Bokros Lajost szeretné kormányfőnek.

Ez beleillik abba a forgatókönyvbe, hogy egy pártokhoz kevésbé kötődő szakembert kérjenek fel a miniszterelnökségre. Az 1995-ös stabilizációs programot végrehajtó Bokros jelezte is, hogy hajlandó lenne elvállalni egy válságkormány vezetését, az MSZP-kongresszuson a Magyar Rádió által megkérdezett küldöttek azonban azt mondták, nem látnák szívesen a poszton. A korábban az SZDSZ-szel is együttműködő Bokrost most már talán a liberálisok sem erőltetnék, egy SZDSZ-es politikus legalábbis az [origo] munkatársának megjegyezte, hogy a közgazdász az MDF-es kavarással "elintézte magát".

Az új miniszterelnök kiválasztásában kulcsszerepet játszhat az SZDSZ, amely egyre fogyatkozó támogatottsága ellenére már többször is nélkülözhetetlen partnernek bizonyult a szocialisták számára. Az SZDSZ az utóbbi hetekben teljes mellszélességgel kiállt a Reformszövetség válságkezelő csomagja mellett, amelynek végrehajtására "egy hiteles személyiséget" tartanak alkalmasnak. Konkrét nevet nem említettek.

A másik kis parlamenti párt, az MDF által is támogatott Reformszövetség tavaly novemberben alakult meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselt kilenc munkaadói szervezet vezetői, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, és a Magyar Tudományos Akadémia volt és jelenlegi elnökeinek részvételével. A szövetség részéről az utóbbi hónapokban leginkább Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Demján Sándor üzletember, a vállalkozók érdekképviseletének vezetője, valamint két egykori miniszter, Békesi László (Bokros elődje a Horn-kormányban a pénzügyminiszteri poszton) és Chikán Attila (az Orbán-kormány első gazdasági minisztere) exponálta magát. Ők sem jelezték azonban, hogy miniszterelnöki ambícióik lennének.

Bajnai, a felemás megoldás

Van egy olyan lehetőség is az MSZP előtt, amellyel ötvözni tudná a két forgatókönyvet. A gazdasági miniszteri posztot betöltő Bajnai Gordon már többször megkapta azt a kérdést, hogy vállalná-e a miniszterelnökséget, és már korábban is felröppentek bizonytalan sajtóértesülések arról, hogy vannak a szocialisták között olyanok, akik őt akarják kormányfőnek. Bajnai elhárította ezeket a kérdéseket, és nem adta jelét annak, hogy miniszterelnöki tervei lennének. Őt épp Gyurcsány hívta be a kormányba 2006-ban, előtte csúcsvezetőként dolgozott az üzleti szférában, így nem kötődik szorosan a párthoz, menedzselési képességeit pedig egykori üzlettársai közül sokan dicsérték.

Lehetetlen küldetés

Az MSZP számára nem egyszerű a feladat, bármelyik megoldást is választja. Olyan miniszterelnököt kellene találnia, aki egyrészt bírja a szocialisták támogatását, de akit elfogad legalább az SZDSZ vagy az MDF is. Ráadásul, ha Gyurcsány Ferenc útmutatását követik, akkor olyan embert kell jelölniük, aki folytatja a valójában el sem kezdett reformokat, és kezeli a válságot, ezek az intézkedések azonban sokszor épp a szocialisták ellenkezésén buktak meg. Azokat a reformokat például, amelyeket az SZDSZ és az MDF - sok más elemzővel, közgazdásszal együtt - szorgalmaz, a szocialisták arra hivatkozva söpörték le az asztalról, hogy a fájdalmas lépéseket a lakosság nem bírná elviselni.