Koloncként kezelik a drogfüggő gyerekeket

Kényszerből gyermekpszichiátrián vagy felnőtt rehabilitációs központokban kezelik a drogfüggő gyerekeket Magyarországon, mert nincsenek speciális gyermekaddiktológiai intézmények. A kábítószer-problémákkal küzdő fiatalok így vagy a kisebb betegeket zavarják, vagy rossz példát tanulnak a felnőtt nehézfiúktól, miközben szenvednek a nem rájuk szabott terápiás módszerektől. Tíz éve tervezik a gyermekaddiktológia fejlesztését, de érdemi előrelépés azóta sem történt, épp csak a javaslatok készültek arra, mit kellene tenni.

Jelenleg Magyarországon szinte egyáltalán nincs olyan hely, ahol speciálisan a korosztályukra szabott segítséget kaphatnának a drogfüggővé vált fiatalkorúak, gyerekek. Közel tíz év telt már el a 2000-ben elfogadott, 2009 végéig tervező nemzeti drogstratégia megalkotása óta, melynek kitűzött céljai között volt a gyermekaddiktológia fejlesztése, érdemi változás mégsem történt. "Az addiktológiai terület változatlanul két legsúlyosabb hiányterülete az addiktológiai problémával küzdő gyermekek és serdülők egészségügyi ellátása, illetve a szakemberhiány" - olvasható a Nemzeti Drog Fókuszpont tavalyi jelentésében.

Nincsenek adatok arról, hány 18 évesnél fiatalabb lehet drogfüggő Magyarországon, de az utóbbi tíz évben egyre fiatalabb korban történik az első kábítószer-használat, és ebből arra lehet következtetni, hogy vannak már 14 év alatti aktív használók is - mondta az [origo]-nak Rácz József, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia vezetője. Az első kipróbálás átlagéletkora 15-16 év, de a szórásban vannak 12-13 évesek gyerekek is.

Marihuána, nyugtatók, néha heroin

A leggyakoribb szer Rácz szerint a marihuána. Főként a lányok körében jellemző különféle gyógyszerek - altatók, nyugtatók - orvosi javaslat nélküli szedése, de ritkán előfordul intravénás heroinhasználat is. A gyerekek drogozásáért elsősorban a kortársak a felelősek, de ezeket a hatásokat mindig megelőzi valamilyen szélsőséges családi helyzet is: elhanyagolás vagy éppen túlgondoskodás - magyarázta a Kék Pont vezetője. "A gyerek a szerhasználattal próbál kimenekülni, de a menekülés ideiglenes szokott lenni: álindividualizációs folyamatnak hívjuk ezt" - tette hozzá.

A drogfüggő fiatalkorúakat most vagy gyermekpszichiátriai osztályon vagy felnőttek rehabilitációs intézeteiben kezelik. "A munkát pszichiáterek végzik, akik a szakmájukat értik, de nem addiktológusok vagy addiktológusok, akik nem gyermekpszichiáterek" - foglalta össze a problémát Spiák Ibolya fideszes országgyűlési képviselő, aki hétfőn "Gyermekaddiktológia gyermekcipőben?" címmel kérte számon a hiányosságokat az egészségügyi tárcán. Rácz József is egyetért azzal, hogy nincs igazán átfedés a két területen, alig van olyan szakember, aki egyaránt értene a gyermekpszichiátriához és az addiktológiához.

Rácz szerint a gyermekpszichiátriák csak "nagy nehezen" veszik fel a drogfüggő fiatalokat, mert általában problémás viselkedésűek, amit nem igazán tűr el egy olyan osztály, ahol tíz éven aluli gyerekek is vannak. A 17-18 évesek már felnőtt pszichiátriára kerülnek, de ez sem szerencsés, mert a náluk 10-15 évvel idősebb pszichiátriai betegek könnyen visszaélnek az életkorukkal - jegyezte meg Rácz.

"Veszélyes a felnőtt nehézfiúk mellé berakni"

A felnőtteket és a fiatalkorúakat rehabilitációs intézetben sem javallott szakmailag együtt kezelni, mert a gyerekek teljesen más módszert igényelnek - mondta az [origo]-nak Victorné Erdős Eszter, a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió ráckeresztúri drogterápiás otthonának vezetője. A felnőtt otthonokban kognitív terápia zajlik, fontos az intellektus és az önkéntesség szerepe, nagyon intenzívek a pszichoterápiás folyamatok. Ráckeresztúron naponta öt, de néha akár hat-hét csoportfoglalkozás is van az egyéni beszélgetéseken túl. "Ezt egy gyerek nem bírja. Unja, rossz neki, nem elég érett hozzá" - mondta az otthon vezetője, aki szerint a gyerekeket áttételesebben, szimbolikusabban kell megközelíteni, mert nem tudják megfogalmazni a problémájukat vagy elfojtják azt. Ráadásul a gyerekeket tanítani is kellene, mivel iskolaköteles korban vannak, de ennek feltételei egy felnőtt otthonban nincsenek meg.

Tovább hátrányként említette Victorné, hogy a gyerekeknél nagyon erős a társak hatása, a modell működése. "Veszélyes a felnőtt nehézfiúk mellé berakni 12 -13 éves deviáns, magatartászavaros gyerekeket, mert rögtön azokat fogják kiválasztani példaképüknek, akik a legszörnyebb állapotban vannak." Ennek ellenére a ráckeresztúri otthonba mégis befogadnak időnként gyerekeket. "Amikor a telefon másik végén egy anyuka zokog, akkor nagyon nehéz nemet mondani" - mondta az intézmény vezetője, aki szerint próbálják a kisebbik rosszat választani.

A Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió tervezte, hogy nyit egy rehabilitációs központot 18 év alattiak számára, de a terv a múlt héten meghiúsult. A Norvég Alap néven ismert programban pályáztak támogatásra a központ alapításához, de a pályázat ötödik fordulójában kiestek. "Most jegeljük ezt" - jegyezte meg lemondóan Victorné. 

"Büntetésként élik meg" - speciális gyermekotthonok

Van még egy harmadik intézménytípus is, ahol kábítószer-problémákkal küzdő fiatalokat rehabilitálnak, de ide csak olyan gyerekek kerülhetnek, akik állami gondozásban nevelkednek. Ezek a speciális gyermekotthonok nem az egészségügyi, hanem a gyermekvédelmi rendszeren belül működnek, és a gyámhivatal hatósági határozata alapján irányítják ide a gyerekeket. Ilyen a Váci Egyházmegye által fenntartott Szegletkő Gyermekotthon, amely 2006 februárjában nyílt meg Alsónémediben egy tanyán, öt-hat kilométerre a lakott környezettől. A 13-18 éveseket fogadó otthon tizenhat férőhelyes, és megnyitása óta szinte mindig teltházzal működik - mondta el a Szegletkő szakmai igazgatója, Pálfay Gellért.

Az otthon speciális szükségletű gyerekeket fogad: a törvény szerint ilyen az, aki súlyos pszichés zavarokkal küzd, antiszociális, disszociális vagy pszichoaktív szerekkel él. Pálfay szerint ezek nehezen választhatók el egymástól: az otthonban élő gyerekek 90 százalékának van szerhasználati problémája. A legáltalánosabb drog köztük is a marihuána, de gyakoriak a diszkódrogok, és akadt a bentlakók között olyan is, aki intravénásan heroint adagolt magának.

A terápia része a tanyasi életforma: munka, önellátás, állatok gondozása. A gyerekek terápiás foglalkozásokon is részt vesznek, tanulnak és sportolnak. A gyerekek két csoportjával öt-öt szakember foglalkozik közvetlenül: nevelőtanárok, felügyelők, gyermekvédelmi asszisztens. Ezen kívül részmunkaidőben dolgozik az intézményben családgondozó, pszichológus, gyerekpszichiáter, gyermekvédelmi ügyintéző, fejlesztőpedagógus.

Pálfay szerint változó, mennyire érhető tetten a gyerekeknél a függőség kialakulása. Van olyan korábbi rendszeres szerhasználó, aki az otthonban képes tartani a teljes absztinenciát, de sokan a házban sem hagyják abba kábítószerezést. Teljes izolációról ugyanis nincs szó, a gyerekeknek joguk van az eltávozásra, érintkeznek a külvilággal - így be tudják szerezni a drogot. A Szegletkő Gyermekotthon alapvetően különbözik a felnőtt rehabilitációs központoktól abban, hogy a gyerekek nem saját elhatározásból, önkéntes alapon vannak itt. "Büntetésként élik meg, nem a gyógyulás lehetőségeként" - magyarázta a szakmai igazgató. "Nem kívánnak együttműködni: az első hónapokban biztosan nem, de van, aki egész benttartózkodása alatt nem" - tette hozzá.

Javaslatcsomag már készült a gyermekaddiktológia fejlesztésére

A gyermekaddiktológia fejlesztéséről szóló javaslat kidolgozásával egy 2007-es kormányhatározat az egészségügyi minisztert bízta meg. A tárca sajtóosztálya az [origo]-val azt közölte, hogy a javaslatokat tavaly az Országos Addiktológiai Centrum elkészítette. Ezek között szerepelnek prevenciós és terápiás programok gyermekotthonban lakó szenvedélybetegek vagy olyan fiatalok számára, akiknél nagy a kockázata annak, hogy drogozni kezdenek. Az addiktológia centrum javasolta, hogy induljanak megelőzési és gondozási programok szenvedélybeteg terhes nőknek és veszélyeztetett csecsemőknek, kisgyerekeknek. A centrum javasolt ezen kívül korai kezelésbe vételi és reintegrációs programokat hátrányos helyzetű, magas szerfogyasztási kockázatú vagy szenvedélybeteg fiataloknak az egészségügyi és munkaügyi ellátórendszer együttműködésével.

A javaslatok közé bekerült a kábítószer-probléma kezeléséhez szükséges képzések tartása is. Ez utóbbit tartja a legsürgetőbb feladatnak az egészségügyi minisztert számon kérő Spiák Ibolya képviselő is, aki szerint például addiktológiai szakvizsgát lehetne ráépíteni a gyermekgyógyászati képzésre. "Sok esetben az egészségügyi tárca fejlesztési lehetőségeit éppen a szakemberek hiánya korlátozza" - ismerte el a problémát az Egészségügyi Minisztérium képviseletében Müller Éva is a kábítószerügyi eseti bizottság márciusi ülésén.

A tárca most azt tervezi, hogy az év második felében megteszik javaslataikat a szükséges fejlesztésekről és azok ütemezéséről, valamint becsléseket készítenek a finanszírozási vonatkozásokra - írta megkeresésünkre a sajtóosztály. Előtte az Országos Addiktológiai Centrum bevonásával áttekintik a kezelési szükségleteket, feltérképezik a már rendelkezésre álló kapacitásokat - intézmények, szakemberek száma - ez utóbbi a sajtóosztály állítása szerint már folyamatban van. A sajtóosztály azt írta, hogy a minisztérium maga is szorgalmazza az ellátás fejlesztését, az szerepel például a "Közös Kincsünk a Gyermek" és a Lelki Egészség Országos Programban is.