Nem találják a megtisztulás útját a pártok

Nem tetszik az MSZP és a Fidesz politikusának sem az átláthatóbb kampányfinanszírozási rendszerről szóló javaslat több pontja. Az egyik a kis pártokért, a másik a pártok támogatóinak lelepleződése miatt aggódik. Vannak saját javaslataik is, csak éppen a kampány megtisztításához képtelenek közelebb kerülni.

Fidesz-plakát az EP-kampányban

A két nemzetközi jogvédő szervezet magyarországi vezetői csütörtökön jelentették be: ismét elővennék az átláthatóbb kampányfinanszírozásról szóló, 2006 óta többször is tárgyalt javaslatot, hogy már a 2010-es választásokon az új rendszert lehessen használni. Javaslatuk alapvetően Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKKI) korábbi tervezetén alapul, de nem foglalkozik a pártfinanszírozással, csak a kampányra fókuszál (a két szervezet javaslatáról részletesen itt olvashat).

"Rájöttünk arra, hogy ha ezt egyben próbáljuk kezelni, akkor pont ott tartunk, mint eddig" - mondta az [origo]-nak Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, hogy miért hagyták későbbre a pártfinanszírozás kérdését. A Fidesz és az MSZP elvileg egyetért azzal a javaslattal, hogy a jövőben az összes kampánnyal kapcsolatos költést egy nyilvános, az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) vezetett kampányszámláról bonyolítsák, de abban már vita van, hogy mennyi, és milyen forrásból származó pénzzel töltsék fel ezt a számlát.

Mennyit?

A jelenlegi, 1997 óta érvényes szabályok szerint egy országgyűlési választáson a pártok jelöltenként egymillió forintot költhetnek, vagyis összesen 386 milliót fordíthatnak kampányra (az európai parlamenti és az önkormányzati kampányra nincs ilyen szabály). Ez az összeghatár minden független kutatás szerint betarthatatlan, vagyis a pártok a sokszorosát költik el egy-egy kampányban. A Transparency és a Freedom House ötszörösére emelné a plafont, vagyis egy párt 1,9 milliárdot költhetne egy parlamenti kampányban.

"Jó tárgyalási alap" - mondta az [origo]-nak az ötmilliós költési plafonra Tóbiás József szocialista képviselő, aki 2007-ben Puch László korábbi pártpénztárnokkal együtt saját törvényjavaslatot nyújtott be a párt- és kampányfinanszírozásról. Ebben még képviselőnként 10 milliós összeghatár szerepelt, de Tóbiás szerint egy rövidebb, szabályozott kampány esetén az ötmillió is elég lehet.

"Ha egyszer megnyitjuk a költési határt, nem állunk meg soha" - mondta Nyitrai Zsolt, a Fidesz operatív igazgatója, aki Répássy Róberttel együtt 2007-ben szintén benyújtotta saját törvényjavaslatát a kampányfinanszírozás szabályairól. A képviselő szerint abba biztosan nem mennek bele, hogy megemeljék a pártok állami támogatását, ők inkább megtiltanák az országos tévé- és rádiócsatornákon sugárzott politikai hirdetéseket. Ezzel Nyitrai szerint olyan sokat lehetne spórolni, hogy megmaradhatna a jelenlegi, jelöltenként egymillió forintos keret.

Kitől?

A civil javaslat szerint a kampányszámlára támogatók is befizethetnének, a magánszemélyek legfeljebb kétmillió, a cégek legfeljebb ötmillió forintot. Tóbiás József azt mondta, vitába szállna azzal, hogy cégek is támogathassák a kampányt, szerinte azt csak magánszemélyeknek kellene megengedni. Úgy véli, a pártok társadalmi beágyazottságának, illetve a politika kontrolljának csak használna, ha anyagilag is függnének szimpatizánsaiktól.

Mivel a Fidesz egyáltalán nem növelné meg a kampánykeretet, ezért Nyitrai nem is válaszolt érdemben arra, elfogadhatónak tartanák-e, hogy adományokkal töltsék fel a kampánykasszát. Vitába szállt azonban a két szervezet egy másik javaslatával, amely szerint az elszámoltatási rendszert kiterjesztenék a pártok kampányait segítő egyesületekre, alapítványokra is. Nyitrai szerint ez egyrészt korlátozná a civil szervezetek jogát, hogy részt vegyenek a politikában, másrészt hivatalosan is a pártokhoz sorolná őket, ami komoly aggályokat vet fel.

Az Egyesült Államokban bevett szokás, hogy úgynevezett politikai akcióbizottságok gyűjtenek pénzt és korteskednek egy-egy jelölt mellett. Ez a pénz nem jelenik meg a jelöltek kiadásai közt, bár egyértelmű, hogy ki mellett szállnak harcba. Nálunk eddig egy hasonló kezdeményezés volt: 2005-ben és 2006-ban az Adózók Érdekvédelmi Szövetsége nevű szervezet juttatta el majdnem minden postaládába a Magyar Vizsla című lapot, amelyen ugyan nem szerepelt a Fidesz logója, de hangvétele illeszkedett az ellenzéki párt kampányába.

Hogyan?

Bár a Fidesz megtiltaná a kereskedelmi tévékben sugárzott politikai reklámokat, Nyitrai szerint nem szűnne meg teljesen a kampány: közterületi plakátokkal, lakossági fórumokkal, a választók direkt megkeresésével, úgynevezett ajtótól-ajtóig kampánnyal, illetve a helyi kábeltévéken sugárzott hirdetésekkel lehetne pótolni a drága spotokat. Emellett a közszolgálati tévében rendezett vitaműsorokkal lehetne tájékoztatni a választókat.

A Fidesz saját, 2007-es törvénytervezetében azt is javasolta, hogy egyértelműen rögzítsék: csak a médián keresztül lehet kampánycsend-sértést elkövetni. Nyitrai szerint ehhez ma is tartják magukat, nem látják értelmét annak, hogy megtiltsák, hogy valaki a választás napján is győzködjön másokat, hogy menjenek el szavazni. Szükségesnek tartják ugyanakkor egy, a politikai direktmarketingről szóló törvény megalkotását, hogy részletesen szabályozzák az ilyen mozgósító kampányokat.

Tóbiás József szerint a reklámtilalom sértené az esélyegyenlőség elvét, hiszen a kisebb pártok nem tudnának annyi aktivistát mozgósítani, mint a nagyok, nekik szükségük van a média-megjelenésre. A frakcióigazgató szerint ugyanakkor bizonyos tévéken akkor is politikai reklámot sugároznak, amikor látszólag valamilyen hír- vagy vitaműsor megy. A szocialisták abba belemennének, hogy a kampányköltségek legfeljebb 30 százalékát lehessen médiafelület vásárlására fordítani, de a teljes tilalmat nem támogatják. 

MSZP-plakát az EP-kampányban

Régi történet

Az új pártfinanszírozási törvény első verzióját 2006-ban terjesztette a parlament elé az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. 2007-ben, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKKI) kezdeményezésére folytatott tárgyalások során kialakult egy kompromisszum: a pártok egyetértettek a kampányszámla bevezetésével, a kormányoldal elfogadta a Fidesz javaslatát, amely megtiltaná a kormány propaganda-tevékenységét a kampányidőszakban, a kis pártok kérésére pedig - igaz, a jelenlegi összeg tízszeresében - maximálták volna az elkölthető pénz mennyiségét (erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat).

A kompromisszum mögül a Fidesz hátrált ki, amikor Orbán Viktor pártelnök bejelentette, szerinte egyáltalán nincs szükség médiareklámokra. Ez után az MSZP-s Puch László (korábbi pártpénztárnok) és Tóbiás József, illetve a fideszes Répássy Róbert és Nyitrai Zsolt benyújtott egy-egy saját törvényjavaslatot. A fideszes tervezetet az alkotmányügyi bizottság nem vette tárgysorozatba. A szocialista javaslat túljutott az általános és a részletes vitán, elkészült hozzá egy módosító csomag is, de arról máig nem szavaztak a képviselők.

A hazai politikai rendszer egyik alapproblémáját jelentő pártfinanszírozás rendbetételét azóta többször felvetette Gyurcsány Ferenc korábbi, majd Bajnai Gordon jelenlegi miniszterelnök is, de a pártok közti egyetértés hiányában nem történt előrelépés. A pártok jelenleg attól is ódzkodnak, hogy pénzügyeikről nyilatkozzanak: az európai parlamenti választások kampányában elköltött összeget például csak a parlamenten kívüli kis pártok voltak hajlandók elárulni, a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ csak annyit közölt: körülbelül százmilliót (erről részletesen itt olvashat).