Nem a mézesbödönért megy Brüsszelbe Andor

Nem fog pénzzel teli zsákokat hazaküldeni az Európai Unióból Andor László, az Európai Bizottság tagjának jelölt magyar közgazdász. Ha olyan posztot is kap Andor, amely sok pénz elosztását felügyeli, akkor is oda kell figyelnie rá, hogy önmérsékletet tanúsítson, bár a figyelmet felhívhatja a Magyarország számára fontos problémákra. A bizottság 25 helyéért nagy a tülekedés a tagállamok között. A németek a klímaváltozás elleni harcot nézték ki maguknak, Silvio Berlusconi olasz kormányfő embere pedig a médiafelügyeletre hajt.

José Manuel Barroso

Nincs könnyű dolga José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság (EB) elnökének, akinek december 7-ig 25 széket kell szétosztania az EU tagállamainak kormányai által jelölt biztosok közt. Egy olyan testületet kell összeállítania, amely képes öt éven keresztül működtetni az Európai Uniót, de eközben nem rúgja össze a port nagyon a tagállamokkal sem.

A magyar kormány Andor Lászlót, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóságának tagját jelöli biztosnak. Meg nem erősített, de több helyen megjelent információk szerint a kormány a regionális politikát ellenőrző biztosi poszton látná legszívesebben Andort, és az európai uniós ügyekkel foglalkozó Bruxinfo hírügynökség szerint erre van is esélye.

A regionális politika azért lenne nagy fogás Andor és Magyarország számára, mert az agrártámogatások után ez a legnagyobb költségvetési tétel: a 2007-2013 közti költségvetési időszakban - és a tervek szerint 2013-2020 közt is - mintegy 350 milliárd eurót (több mint 90 ezer milliárd forintot) szánnak erre. Magyarország számára ugyanakkor viszonylag kevés közvetlen hasznot hajtana, ha Andor felügyelhetné ezt a területet, hiszen a biztos nem oszt közvetlenül pénzt senkinek.

Létezhet ugyan egy informális lobbilehetőség - talán kicsit komolyabban veszik a magyar delegációkat -, de az hiú ábránd, hogy egy magyar biztos majd segít elintézni konkrét ügyeket - mondta az [origo]-nak Szalóki Flórián, az EU-s pénzeket elosztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Közlekedési Operatív Programjának vezetője, aki évek óta közvetlen munkakapcsolatban áll a bizottsággal. Példaként a lengyeleket említette, akik annak ellenére is rosszul állnak a fejlesztési pénzek megszerzésével, hogy a területet 2004 óta lengyel biztos, Danuta Hübner, majd Pawel Samecki felügyelte.

Inkább két euróval kevesebbet adhat

Az Európai Bizottságban az operatív ügyeket nem a biztosok, hanem a főigazgatóságok végzik - mondta Szalóki. A munkamegosztás a biztos és a főigazgató közt körülbelül olyan, mint egy nemzeti kormányban a miniszter és a közigazgatási államtitkár között. Szalóki szerint a biztosokra - szemben például magyar miniszterekkel - nem jellemző, hogy felülbírálnák az apparátus döntéseit. Már csak azért sem, mert a sajtó, az Európai Parlament és a számvevőszék "keresztre feszítenék őket", ha bármilyen szabálytalanság felett szemet hunynának - mondta Szalóki.

Schöpflin György, magyar néppárti európai parlamenti képviselő szerint is valószínűtlen, hogy egy magyar regionális biztossal dőlni kezdene a pénz Magyarországra. Egy biztos legfeljebb fel tud gyorsítani egyes folyamatokat, illetve bevihet egy tagállam számára fontos témát az európai politikába. Kovács László leköszönő EU-biztos szerint is fontos terület ugyan a regionális fejlesztés, de nem azért, mert Magyarország több támogatást kaphatna, ha magyar lenne a biztos. "A biztos a saját országának inkább két euróval kevesebbet, mint egy euróval többet javasolhat" - mondta Kovács.

Bajnai Gordon (jobbra) Andor Lászlót jelölte

A közlekedési pályázatokkal foglalkozó Szalóki szerint igazából az lenne a fontos, hogy a regionális fejlesztések területét egy, az unióhoz újonnan csatlakozott állam biztosa kapja, aki "jobban érzi a problémát", mint egy régi tagállam polgára. Erre utal, hogy a nettó befizető tagállamok (akik többet fizetnek be az uniós költségvetésbe, mint amennyit abból kivesznek) már korábban jelezték, szeretnék az összes európai bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy százalékában maximálni az unió költségvetését (végül kevéssel egy százalék fölött maradt a költségvetés). Szalóki szerint egy brit biztos nem biztos, hogy érdekelt lesz ennek megakadályozásában.

Berlusconi embere a médiára hajt

Andor közvetlenül jelölésének bejelentése után a Tv2-nek azt mondta, arra számít, hogy végzettségének és szakmai tapasztalatának megfelelő posztot kap a bizottságban: "Közgazdász vagyok, gazdasági kérdésekkel foglalkozom, azok társadalmi és politikai dimenzióival együtt". Az EB mai feladatmegosztása alapján - ez a következő testületben nem biztos, hogy így lesz - Andor többféle tárcát is kaphatna: az adózás és vámunió területét, a gazdasági és monetáris ügyeket, a pénzügyi programozást és költségvetést vagy a pénzügyi ellenőrzést.

A német Handelsblatt című gazdasági-politikai lap értesülései szerint Angela Merkel kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök igyekeznek nyomást gyakorolni Barrosóra, hogy a francia és a német biztos megkapja a számukra fontos tárcákat. Németország Günther Oettinger baden-württembergi kereszténydemokrata miniszterelnököt, Franciaország pedig Michel Barnier EP-képviselőt, korábbi mezőgazdasági és halászati minisztert jelölte biztosnak, aki 1999 és 2004 már betöltötte ezt a posztot.

A Handelsblatt szerint Oettingernek az energia- és klímapolitikát, míg Barnier-nek a belső piacokat nézték ki otthon. Utóbbi terület magában foglalná a pénzügyi piacok szabályozását is, amit Schöpflin szerint a britek elleneznek. Attól tartanak, hogy egy francia biztos a mainál határozottabb állami és uniós beavatkozást támogatna, szemben az eddigi ír biztossal, Charlie McCreevyvel, aki liberális szellemben szabályozta a belső piacot.

A francia és német terv a Handelsblatt szerint ellentétes Barroso elképzeléseivel is: a gazdasági válság tapasztalatai alapján tervei szerint a bizottságban külön tárca foglalkozna a pénzügyi szolgáltatásokkal, illetve a portugál politikus már szeptemberi újraválasztása előtt megígérte az Európai Zöldpártnak, hogy külön éghajlatvédelmi tárcát hoz létre. Erre a posztra a Bruxinfo hírügynökség információi szerint Connie Hedegaard dán környezetvédelmi miniszter lehet esélyes.

A versenypolitikai tárca a Handelsblatt szerint Joaquín Alminia eddigi pénzügyi biztosnak juthat. Antonio Tajani eddigi közlekedésért felelős biztos szeretné megőrizni posztját, ő állítólag a média és távközlés területe iránt érdeklődik. Ez komoly visszatetszést kelthet az EP baloldali frakcióiban: Tajanit ugyanis Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök és milliárdos médiavállalkozó bizalmasának tartják, akit a sajtószabadság korlátozásával vádol a hazai ellenzék.

Vérszemet kapott a parlament

Miután Barroso elosztotta a 25 posztot - a saját helyén kívül adott még az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a brit Catherine Ashton, aki posztjánál fogva a bizottság alelnöke is egyben - a jelölteket meghallgatják az Európai Parlament illetékes bizottságai is, majd az EP plenáris ülésén tartott bizalmi szavazáson a bizottság egészének is többséget kell kapnia.

Az EP még okozhat kellemetlen perceket Barrosónak

A parlament a tevek szerint január 11-én kezdi meg a biztosjelöltek meghallgatását, vagyis az új EB leghamarabb február elsején kezdhetne dolgozni. A jelöltek ezzel időt nyernek, hogy felkészüljenek a meghallgatásokra, amire szükségük is lesz, hiszen néhány képviselő már szeptemberben jelezte: alaposan meg fogják izzasztani őket. "Az a hír járja, hogy a szocialisták kiszemelték maguknak Rumiana Zselevát, a bolgár jelöltet" - mondta Schöpflin, aki szerint válaszul a jobboldal is kiszúrhat magának egy-két baloldali jelöltet.

A parlament 2004-ben, a most leköszönő bizottság összeállításakor komoly fejfájást okozott Barrosónak. A többség ugyanis már előre jelezte: egyes biztosokkal szembeni fenntartások miatt nem támogatják a bizottságot. A baloldali képviselőcsoportoknak mindenekelőtt a belügyi tárca élére jelölt olasz Rocco Buttiglionével volt bajuk, akinek korábbi homoszexuális- és nőellenes kijelentéseit rótták fel, a lett Ingrida Udrét pedig pártfinanszírozási ügye miatt támadták.

Buttiglione és Udre végül visszalépett, Barroso pedig más tárcát adott annak a három biztos-jelöltnek, akiket a parlamenti bizottságok nem támogattak a nekik szánt területre: Kovács László az energiaügyek helyett adó- és vámügyi biztos lett, a holland Neelie Kroes került a versenypolitika, a dán Mariann Fischer Boel pedig a mezőgazdaság területére. Az átszervezés után az EP is megszavazta a bizottságot. Schlöpflin szerint a parlament öt évvel ezelőtt vérszemet kapott, és már csak azért is beleköt majd jövőre a jelöltekbe, hogy megmutassa hatalmát a bizottságnak és a tagállamoknak.