Nem töri magát a megtisztulásért a Fidesz és az MSZP

Bár lenne még idő a kampányfinanszírozás megtisztítására a tavaszi választásokig, a két nagy parlamenti párt már letett arról, hogy idejében elfogadják a kampányra költött pénzek felhasználását a jelenleginél szigorúbban szabályozó civil javaslatot. Az MSZP és a Fidesz sem tesz azért semmit, hogy az új szabályok az idei választásokra életbe lépjenek. A Fidesz egyedül döntene, az MSZP-nek meg nem kell a "politikai cirkusz".

Átláthatatlan, hogy miből és mennyit költenek kampányra

"Nincs értelme politikai cirkuszt csinálni" - ezzel indokolta az MSZP-s Tóbiás József, hogy mért nem hív össze pártja rendkívüli parlamenti ülést a választási kampányok finanszírozásának rendbetételére. A jelenleg érvényben lévő kampányfinanszírozási törvény mindenki szerint rossz, megváltoztatására pedig több korábbi próbálkozás után éppen Tóbiás nyújtott be egy a Transparency International és a Freedom House Europe civil szervezetek által kidolgozott törvényjavaslatot.

A tét nagy: a finanszírozás kérdése arról szól, hogy sikerül-e láthatóvá tenni, melyik párt kiktől, milyen cégektől és magánszemélyektől kap pénzt választási kampányához, kiknek kötelezi el magát, és összesen mennyit költ a szavazók megnyerésére. A jelenlegi törvény szerint a pártok jelöltenként 1 millió forintot költhetnek kampányra, ezt azonban valószínűleg nem tartják be. Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő, az MSZP korábbi elnöke tavaly januárban nyíltan kijelentette, hogy a kampányfinanszírozás hazugságokra épül. "Szembe kell menni azzal a hazugsággal, ami itt van. Valamennyi párt lényegesen többet költ, mint amelyről hivatalosan beszámol" - mondta.

Az Összefogás az átláthatóbb kampányfinanszírozásért mozgalom (amely a Transparency International és a Freedom House Europe kezdeményezésére jött létre és amelynek több más szervezet és újság mellett az [origo] is támogatója) becslései alapján 2006-ban a pártok összesen 7,3 milliárd forintot, a megengedett pénz mintegy hatszorosát költötték kampányra. A civil szervezetek tavaly a pártokkal egyeztetve, azok javaslataiból összegyúrva saját törvényjavaslatot is készítettek a finanszírozás átláthatóvá tételére, ezt az átláthatóságot szolgáló törvényjavaslatot nyújtotta be decemberben változtatás nélkül az MSZP frakcióigazgatója, Tóbiás József. Akkor azt mondta, az MDF és az SZDSZ is támogatja a javaslatot. A törvény elfogadásához kétharmados parlamenti többség kell, a Fidesz azonban nem állt a kezdeményezés mellé.

A civil javaslat a jelenleginél több pénzt engedélyezne a kampányra, de azt egy nyilvános bankszámlán láthatóvá tenné a nyilvánosság számára. Ha elfogadnák, a pártok az eddigi összeg ötszörösét, jelöltenként 5 millió forintot költhetnének, a kifizetéseket pedig az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) nyilvántartott bankszámláról kellene teljesíteniük. A párt vagy jelölő szervezet csak erről a nyilvános számláról fizethetné hirdetési és kampányköltségeit, és a támogatóitól kampányra kapott pénzeket is erre a számlára kell utalnia: a pártok támogatóit szintén regisztrálni kellene az ÁSZ-nál.

A törvényjavaslathoz január 29-ig lehet módosító indítványokat benyújtani, így csak a februári két parlamenti ülésen szavazhatnak erről. Mivel Sólyom László köztársasági elnök várhatóan április 11-ére tűzi ki a választásokat, azt legkésőbb 72 nappal előtte, január 29-én fogja bejelenteni. A bejelentéssel hivatalosan is megkezdődik a kampány, erre pedig már nem vonatkozhatna a törvény.

A problémát a javaslat parlamenti vitáján decemberben jelezte Gulyás József korábbi SZDSZ-es, jelenleg független képviselő, aki azt mondta, "ha valami fordulat nem történik, akkor a javaslat ebben a tárgyalási rendben nem érhet célt a soron következő választáson". A javaslatot benyújtó Tóbiás ezt el is ismerte: "Teljesen igaz, hogy (...) a határidőkben a jelenlegi helyzethez képest van egy csúszás" - mondta akkor a parlamenti jegyzőkönyv szerint.

Tavaly még akartak rendkívülit

A későn beterjesztett javaslatot úgy lehetne idejében elfogadtatni, ha januárban rendkívüli parlamenti ülésen szavaznának róla, vagy ha Sólyom László köztársasági elnök későbbi időpontra tűzné ki a választásokat. Az előbbi megoldásra decemberben még szándék is mutatkozott: Gulyás József  a december 15-ei ülésen azt javasolta, hogy az Országgyűlés legkésőbb a 2010. január 4-ével kezdődő héten rendkívüli ülésen döntsön a törvényjavaslatról. Tóbiás József akkor még szintén azt mondta, hogy ezt "nem tartja elvetendő ötletnek", majd közölte: "Én támogatom a felvetést, magamra is veszem, megtesszük azt a lépést, hogy rendkívüli ülés összehívását kezdeményezzük januárra."

Rendkívüli ülést a Parlament házszabálya szerint a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére lehet összehívni, és a kérelmezők határozhatják meg az ülés időpontját is: az MSZP-nek tehát semmiképp nem jelenthetett gondot egy január eleji ülés nyélbe ütése. A házszabály szerint ha rendkívüli ülést kezdeményeznek, az Országgyűlés elnökének a javasolt időpontban, vagy legkésőbb az azt követő nyolc napon belül össze kell hívnia az Országgyűlést.

Az utolsó parlamenti ülés óta ennek ellenére semmi nem történt a törvény elfogadása érdekében: a Lehet Más a Politika (LMP) januárban közleményt adott ki a rendkívüli ülést sürgetve, és nyílt levélben kérte cselekvésre a két nagy párt frakcióvezetőit, Mesterházy Attilát és Navracsics Tibort, a pártok azonban nem is reagáltak. "Szerintünk a Fidesz a nagyobb hunyó, mert az utolsó pillanatban találták ki, hogy nekik saját és még szigorúbb szempontrendszerük lesz, de az MSZP ugyanúgy hibás, mert ők meg nem terjesztették be idejében a javaslatot" - mondta az [origo]-nak Hámori Hanna, az LMP sajtófőnöke.

Tóbiás a Fideszre mutogat

Az MSZP frakcióigazgatója december óta láthatóan meggondolta magát, és most már ő maga sem menne el a végsőkig azért, hogy az általa benyújtott javaslat idejében átmenjen: az [origo]-nak azt mondta, hogy csak abban az esetben tartja értelmét a rendkívüli ülésnek, "ha a pártok egyetértenek" a kérdésben, márpedig egyetértés nincs. "Nekünk szándékunkban állt, de nincs miért összehívni az országgyűlést, ha a fideszesek el se jönnének rá" - mondta. Szerinte már tavaly novemberben világossá vált, hogy a Fidesz nem áll a javaslat mögé, igaz, december 15-én még a rendkívüli ülés fontosságáról beszélt. November 30-án a Fidesz nem szavazta meg az MSZP törvényjavaslatát, és helyette egy szigorúbb, mindössze 30 napos kampányt lehetővé tevő javaslatot nyújtott be.

Tóbiás ugyanakkor azt mondta, hogy a jogszabály "egyes részeit" még február elején is el lehetne fogadni, még nincs késő. "Ha február 15-én a pártok eltérnek a házszabálytól, akkor még bármi lehet" - állította. Ha másra nem, az önkormányzati választásokra érvényes lehetne a jogszabály - vélekedett, de szerinte úgyis megbukik a dolog a fideszeseken, akik "pont a lejárt a határidőkkel fognak érvelni". Hogy mért nem előzik meg ezt az érvet egy rendkívüli üléssel, arra ismét csak azt mondta, hogy a Fidesz nem jönne el a rendkívüli ülésre.

A Fidesz tényleg nem

Nyitrai Zsolt, a Fidesz választási kampánnyal is foglalkozó operatív igazgatója kitérő választ adott az [origo]-nak, amikor azt kérdeztük, elmennének-e egy rendkívüli ülésre a kampányfinanszírozás miatt: "szerintem nem fogják összehívni a rendkívüli ülést" - mondta. A képviselő ugyanakkor egyértelművé tette, hogy pártja nem támogatja a civilek javaslatát. "Azt gondolom, hogy a kérdést az új parlamentnek kell majd szabályoznia" - közölte a képviselő. Szerinte a Fidesznek is több alkalommal volt javaslata a szabályok megváltoztatására, de azt meg az MSZP és az SZDSZ szavazta le.

Az operatív igazgató szerint a Fidesznek az a baja a jelenlegi javaslattal, hogy ők nem a kampányra fordítható összeg növelésében látják a megoldást: ők idén is egy rövid és olcsó kampányt akarnak folytatni. Nyitrai idejétmúltnak nevezte a jelenlegi szabályt, és közölte, hogy "mindenképpen új törvény kell helyette". Kérdésünkre, hogy átmeneti megoldásként se lehet-e használni a civilek által kidolgozott, az MSZP által benyújtott javaslatot, a képviselő ismét csak azt mondta, hogy majd a következő parlament megoldja a dolgot, a Fidesz pedig addig is "be fogja tartani a hatályos jogszabályokat".