A Ptk-val és a gárdatörvénnyel zárja a ciklust a parlament

Részben már a választásokra való felkészülés uralja az Országgyűlés utolsó három ülésnapját: a parlamentnek új választási bizottságot kell létrehoznia és némi aprópénzzel megtámogatni a képviselőjelöltek kampányát. A kormány még áterőltetné az új Ptk-t hatályba léptető törvényeket, amelyeket a köztársasági elnök dobott vissza. Az MSZP-sek büntethetővé tennék a holokauszt-tagadást és a gárdisták masírozását.

Utolsó, mindössze háromnapos ülésszakát kezdi meg hétfőn az Országgyűlés. A képviselőknek a három nap alatt, az előzetes napirend szerint még mintegy két tucatnyi törvényjavslatot és határozattervezetet kellene elfogadniuk. Lesz azonban néhány javaslat - üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvénymódosítás -, ami egyszerűen nem fér bele az időbe, ezért a várhatóan május végén megalakuló új parlamentre marad.

Napirendre veszi viszont az Országgyűlés, és a kormány szándékai szerint változatlan formában el is fogadja azt az öt, az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatályba léptetéséről és végrehajtásárról szóló jogszabályt, amelyeket Sólyom László köztársasági elnök küldött vissza megfontolásra. Sólyom korábban magát a Ptk-t is visszaküldte a parlamentnek, de azt ismét elfogadták (a Ptk. történetének rövid összefoglalását itt olvashatja). A parlament elé került az új Ptk-hoz kapcsolódva a hagyatéki eljárási törvény és a munkaügyi szabályok módosítása is.

Választásokra készülve

Megkezdődik hétfőn az áprilisi választásokra való felkészülés is, az Országgyűlésnek új Országos Választási Bizottságot (OVB) kell választania. Nagy változás nem várható, az öt jelölt (Bordás Vilmos, Fazekas Marianna, Halmai Gábor, Szigeti Péter, Szoboszlai György) mindegyike tagja a jelenlegi OVB-nek is. Az ötfős testület március 23. után kiegészül az országos listát állító pártok delegáltjaival, és így marad hivatalban a következő (elvileg 2014-ben esedékes) választásokig.

A választásokhoz kapcsolódik az a határozati javaslat is, amely 100 millió forintban állapítja meg az országgyűlési képviselőjelöltek kampányának állami támogatására fordítható összeget. Ezt arányosan kell elosztani a jelölteket állító szervezetek és a független jelöltek közt, vagyis egy-egy jelöltre meglehetősen kis összeg, legfeljebb néhány tízezer forint jut majd.

Büntetés

Két, a büntető törvénykönyvet (Btk.) módosító javaslat is napirendre kerül hétfőn: a szocialista Csiha Judit és Szép Béla javaslata minden bizonnyal a bíróság által feloszlatott, de továbbra is működő Magyar Gárdára kíván reagálni. A jogszabály szigorítaná a feloszlatott társadalmi szervezetek tagjaira és támogatóira kiróható büntetést: a vezetőket akár három év börtönnel is sújthatnák, a tagok két évet kaphatnának, ha a "köznyugalom megzavarására alkalmas módon" vesznek részt a szervezet tevékenységében, az anyagi támogatókat és segítőket pedig akár egy év elzárás is fenyegetné.

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője és miniszterelnök-jelöltje a holokauszt tagadását tenné büntetendővé: három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetné azt, aki "nagy nyilvánosság előtt, a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel". A tervek szerint mindkét Btk-módosítást elfogadnák az utolsó, február 22-i parlamenti ülésen.

Rágalmazók és megrágalmazottak

A hétfői parlamenti ülésre marad egy sor mentelmi ügy elintézése is: Meggyes Tamás fideszes képviselőt, esztergomi polgármestert rágalmazás miatt jelentették fel, amiért egy tüntetésen és a helyi lapban is azzal vádolt meg egy embert, hogy az "összefüggésbe hozható" az ellene állítólag tervezett merénylettel, ő rendelte meg házának és kocsijának felgyújtásét, illetve el akarta lopatni a rendőrségről egy korábbi nyomozás iratait.

Szabó Zoltán, Ujhelyi István és Molnár Csaba MSZP-s képviselőket viszont épp Meggyes Tamás jelentette fel rágalmazásért. Szintén rágalmazás miatt jelentette fel Dávid Ibolyát, az MDF elnökét a Class FM rádiót működtető Advenio Zrt., amiért Dávid egy közleményben pártrádiónak minősítette a csatornát. Hasonló ügyekben a parlament hagyományosan nem szokta kiadni a képviselők mentelmi jogát.