"Az én gyerekem nem hülyébb" - kavarog a vita a buktatás körül

A gyerek kicsúfolásától és a család megbélyegzésétől tartva akadályozzák meg a szülők legtöbbször az alsó tagozatos gyerekük megbuktatását az iskolák szerint. Ezt a vétójogot ugyanakkor most várhatóan elveszítik, a Fidesz tervei szerint ugyanis visszaáll az a rend, hogy a tanárok döntenek az évismétlésről. A statisztikák alapján alsóban ma sem ritka a buktatás, ami azt mutatja, hogy a szülők nagy részét mégis meg tudják győzni a tanárok.

Idén 3124-en járják újra az első osztályt

A gyerek ütemére szabjuk az oktatást, a szülők pedig nem élik meg kudarcként, ha évet kell ismételni - beszélt saját tapasztalatairól az [origo]-nak a pécsi Kerek Világ Általános Iskola igazgatója. Bergmann Éva szerint azt kell tudatosítani, hogy nem a gyerekek képességeivel van baj, egyszerűen csak vannak olyanok, akiknek gyors a tempó, később viszont utol tudják érni a társaikat.

A Kerek Világ iskolában értelmi és mozgássérült gyerekeket nevelnek, az ország átlagos általános iskoláiban azonban nincsenek egyszerű helyzetben a pedagógusok, ha meg akarják értetni a szülőkkel, hogy alsós gyermeküknek évismétlésre van szüksége. A 2003 óta érvényes szabályok szerint ugyanis alsó tagozatosokat nem osztályoznak, csak szövegesen értékelnek, a buktatást pedig a szülők megvétózhatják. A változást 2003-ban a Magyar Bálint vezette oktatási tárca azzal indokolta, hogy a gyerekeket nem szabad buktatással megbélyegezni már a tanulmányaik legelején.

Ezt a szabályt akarja megváltoztatni a Fidesz-kormány, amelynek leendő oktatási államtitkára, a KDNP-s Hoffmann Rózsa pénteken benyújtotta a közoktatási törvény módosítását. A javaslat szerint a szülő már nem szólhatna bele az évismétlés kérdésébe, az másodiktól újra teljesen az iskola döntése lenne. Az elsősök esetében csak annyi korlátozást fogalmaz meg a javaslat, hogy az iskolák a kisdiákokat csak akkor kötelezhetik évismétlésre, ha a gyerek "a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni".

Hoffmann azzal indokolta javaslatát, hogy "az intézkedés kétségbe vonja a pedagógus szakmai hitelét, nehezíti az iskolai munkát, a lemaradó tanuló valós integrációját a megfelelő iskolai szintre", ráadásul "általános szakmai ellenkezést váltott ki".

Ötödikben több lett a bukott diák

Az [origo] által megkérdezett általános iskolai igazgatók valóban nem pártolták a szülői beleegyezés előírását, pontosabban azt a szabályt, hogy csak a szülő kérheti az évismétlést. "Ez szakmai kérdés, nem hiszem, hogy a szülőnek kell eldöntenie, miközben egyre több a felismert diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia" - mondta Bergmann Éva, aki szerint alsóban nem bukásnak kellene ezt nevezni, hanem például hosszabb felzárkóztatásnak.

A szülők sokszor teljes mértékben elzárkóznak attól, hogy a gyereknek évismétlésre lenne szüksége, a debreceni Bocskai István Általános Iskolában emiatt az utóbbi években csökkent is az évismétlések száma az alsóban. Csák László igazgató szerint évente egy-két ilyen eset fordul elő évfolyamonként az iskolában, és van egy olyan elsős az idén is, aki az év végén még nem tud olvasni, csak a betűket rakosgatja össze, de a szülei nem engedik megismételni az osztályt. "Pedig ezek a problémák később úgyis jelentkeznek, ötödikben lecsapódnak" - mondta, hozzátéve, hogy az ötödikesek között - amikor már lehet buktatni - megnő a bukások száma. "Időzített bombán ül" a szülő a probléma elodázásával - vélte az igazgató.

A szülők szerinte sokszor úgy védekeznek, hogy "az ő gyerekük nem hülyébb", és félnek, hogy ki fogják csúfolni a társai, pedig "semmi gond vele". Attól is tartanak szerinte, hogy mit szólnak majd a rokonok, ismerősök. A véleményükhöz még azok a szülők is ragaszkodnak, akik maguk nem figyelnek eléggé oda a gyerekeikre - mondta.

Az ehhez hasonló csatákat fölöslegesen iktatták be az oktatási rendszerbe Bertókné Daróczi Marianna szerint is, aki a budapesti III. kerületi Medgyessy utcai általános iskolát vezeti. Pedig évente az az egy-két gyerek, akinek évismétlésébe nem megy bele a szülő, csak tovább növeli a hátrányát a többiekkel szemben, mert a tanórán nincs mindig mód fejleszteni a képességeiket. Nyolc-kilenc éves kor után már sok készséget nem lehet fejleszteni, a labdaérzék például tízéves kor után már nem fejlődik - magyarázta. Az igazgató szerint a jelenlegi jogszabály azért is fájó, mert a pedagógusi szakmai tapasztalatot kérdőjelezi meg.

A statisztika szerint meggyőzhetők a szülők

Az oktatási tárca - azaz a közoktatási statisztika - adataiból a megkérdezett iskolák tapasztalataival ellentétben az derül ki, hogy a szülők többségét mégis meg lehet győzni az évismétlés szükségességéről. Az évismétlések aránya évről évre csökkent ugyan, de nem kiugróan.

Míg a 2001-2002-es tanévben az elsősök 4,2 százalékát megbuktatták, a 2008-2009-es tanévben már csak 3,2 százalékuk jutott erre a sorsra. Csökkent a második, harmadik és negyedik osztályosok körében is a bukási arány az évek során, a másodikosok esetében például 1,9-ről 1,2 százalékra. A harmadikosoknak 2001-2002-ben 1,4 százaléka bukott, az arány folyamatosan csökkent 2008-2009-re 0,9 százalékra. A negyedikeseknél másfélről egy százalékra csökkent az arány - igaz, 2008-2009-ben újra 1,7 százalékuk ismételt évet.

Feltehetően ezekra a statisztikákra utalt Réthelyi Miklós, az új Orbán-kormány oktatásért felelős minisztere is, aki a múlt csütörtöki parlamenti meghallgatásán azt mondta, az adatok szerint a szülői vétó bevezetésével alig lett kevesebb a bukás. "Így erre valószínűleg nincs szükség" - fogalmazott.

Kérdezik, hogy ez hányas

Az óbudai Medgyessy utcai iskola igazgatója az osztályozást helyettesítő kötelező szöveges értékeléssel sem ért egyet, az ugyanis szerinte hatalmas terhet jelent a pedagógusoknak. Huszonöt-harminc fős osztályoknál nem lehet elég részletes, személyre szabott értékelést adni, a gyerekek gyakran "panelszövegeket" kapnak - jelentette ki. Vagyis az osztályozási rendszer hibái a jelenlegi rendszerben is megjelennek, "miközben azért csak odajön a szülő, hogy megkérdezze, ez most hányasnak felelne meg" - mondta.

A Fidesz módosító javaslata a szöveges értékelést is részben eltörölné. Az elsősök esetében félévkor és év végén, a másodikosoknál csak félévkor írna elő szöveges minősítést, attól kezdve azonban már a régi rendszer szernt osztályozná a gyerekek teljesítményét. Igaz, az iskolák egyedileg dönthetnének úgy, hogy szövegesen is értékelik a diákokat.

Az indoklás szerint a szöveges értékelés "idegen az általános hazai pedagógiai gyakorlattól", a sablonszerű értékelés önértékelési zavarokat okozott a gyerekeknél, a szülőket elégtelenül tájékoztatta, miközben "komoly társadalmi és szakmai ellenállásba ütközött".