Spórolásban erős Orbán csomagja

Huszonkilenc pontos gazdasági csomagot hirdetett keddi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. A kormány által tervezett intézkedések között több olyan van, amelyiknél nagyjából meg lehet határozni, hogy mekkora elvonást jelent a költségvetés számára vagy épp mennyi spórol vele az állam, mennyit szeretne megtakarítani a kormány. Összeszedtük, mik az akcióterv már most belátható hatásai, mennyi pénzről szól Orbán csomagja.

Orbán bejelenti az akciótervet

Egykulcsos személyi jövedelemadó, csökkenő társasági adó, bankadó - többek között ezek a tervek szerepelnek abban a gazdasági csomagban, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök hirdetett meg kedden a parlamentben. A 29 pontból álló csomagot - amelynek összes pontját ebben a cikkünkben ismerheti meg - a szigorú költségvetési politikát ígérő Orbán az első akciótervnek nevezte, amelynek főbb elemei az adózás átalakítása, a devizahitelezés megszüntetése és az állami szerveken való spórolás.

A miniszterelnök szerint a program lényege, hogy "új gazdasági rendszert" alakít ki és megteremti a "kölcsönös felelősségvállalást". Szerinte ezek a lépések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy Magyarország versenyben maradhasson a világot jelenleg jellemző zord pénzügyi és gazdasági környezetben. Mivel a Fidesznek és a KDNP-nek kétharmados többsége van a parlamentben, így nem lesz akadálya a program megvalósításának.

Bár a kormány által tervezett változtatások részletei csak akkor derülnek ki, hogy a kormány képviselői benyújtják az átalakításokhoz szükséges törvényjavaslatokat, Orbán több esetben megjelölte, hogy mekkora bevételre számít az állam az egyes változtatásokból, az [origo] pedig kiszámolta Orbán néhány olyan bejelentésének árát is, amelyek esetében a miniszterelnök nem beszélt összegekről.

Ami az államot karcsúsítja

Spórolás az állami intézményeknél: a kormány célja 120 milliárd megtakarítás
A kormány tervei szerint 15 százalékkal csökkenteni fogja az állami vagyonkezelésben részt vevő szervezeteknél dolgozók bértömegét. Az nem derült ki Orbán beszédéből, hogy ez bércsökkentést vagy elbocsátásokat jelent - a miniszterelnök által említett "bértömeg-alapú" gazdálkodás valószínűleg azt jelenti majd, hogy az egyes szervek, vállalatok vezetése dönthet arról, hogy a létszámot csökkenti vagy a fizetéseket, a lényeg, hogy az összkifizetés kevesebb legyen. Az egyelőre nem ismert, hogy milyen határidővel, milyen ütemben vezeti be a megszorítást a kormány. Az intézkedés része, hogy csökkentik az állami cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági posztjainak számát. Orbán azt mondta, a kormány célja, hogy az állami szférát érintő takarékoskodással 120 milliárd forintot spóroljon meg (az állami intézményeket érintő spórolásról itt és itt olvashat).

Pártok állami támogatásának csökkentése: 8 hónap alatt 220 milliót spórol a kincstár
Orbán bejelentette, hogy a kormány már idén 15 százalékkal csökkenti a pártok állami támogatását. Állami támogatást azok a pártok kapnak, amelyek az országgyűlési választásokon megszerzik a szavazatok legalább 1 százalékát. Idén a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik, az LMP és az MDF jogosult támogatásra. A 2010-es költségvetési törvény szerint a parlamenti pártoknak június és december között összesen 1,464 milliárd forinton kell megosztozniuk, ennek 15 százaléka több mint 220 millió forint, bár az nem egyértelmű, hogy a támogatás csökkentése mikortól érvényes (a pártok támogatásának csökkentéséről itt olvashat bővebben).

Ami a magáncégeket terheli

Bankadó: átlagosan évi 67 milliárd 3 éven át
Orbán bejelentette, hogy a kormány növelni kívánja a bankok, biztosítók, lízingcégek "költségvetési hozzájárulását". Idén az ilyen cégek a miniszterelnök szerint 13 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, ezt akarják feltornázni 200 milliárdra. Orbán nem beszélt a bankadó részleteiről, de szavaiból az derült ki, hogy a 200 milliárdot feltehetően három év alatt szedné be az állam, a részleteket pedig a pénzintézetek bevonásával dolgozná ki (a bankadóról részletesen itt olvashat).

Ami a céges és magánkasszákat gyarapítja

A társasági adó csökkentése: évente milliárdokat spórolhatnak a vállalkozások
Orbán azt mondta, a kormány a mostani 19-ről 10 százalékra csökkenti a társasági adó mértékét az 500 milliós éves bevételnél kevesebbet elérő vállalkozásoknál. Szikora János, az APEH elnöke májusban azt mondta, hogy 2007-ben 510,9 milliárd, 2008-ban 487,3 milliárd, 2009-ben pedig 385,6 milliárd forint társasági adó folyt be, de azt nem lehet tudni, hogy ennek mekkora részét fizették az 500 milliónál kisebb bevételt elérő vállalkozások. Az [origo] kedden délután megkérdezte erről az APEH-et, de egyelőre nem kaptunk választ kérdésünkre.

Öröklési illeték: évi 6-8 milliárd maradhat az örökösök zsebében
A program szerint a kormány eltörli a vér szerinti rokonok közötti öröklésnél fizetendő illetéket. Az APEH kedden azt közölte az [origo]-val, hogy az öröklési illetékből - az autók örökléséből származó összeget nem számítva - 2008-ban 8,346 milliárd forint, míg 2009-ben 5,4 milliárd forint folyt be, de azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyi származik egyenes ági rokonok - a házastársak például nem számítanak annak - közti örökösödésből (az öröklési illeték eltörléséről itt olvashat bővebben).

Kis céges adók eltörlése, családi adózás
Orbán beszélt arról, hogy a kormány eltöröl tíz olyan kis adót, amely a vállalkozásokat terheli. A miniszterelnök nem fejtette ki részletesen, hogy melyek lesznek ezek az adók. Orbán jelezte azt is, hogy az új szja-rendszernek lesznek a családok számára kedvező elemei is, de ennek részleteiről nem beszélt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint utóbbi intézkedés azt jelenti, hogy minden egyes gyerek után adókedvezmény jár majd (erről itt olvashat részleteket).

Ami bizonytalan

Egykulcsos szja
A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány két év alatt bevezeti az egykulcsos személyi jövedelemadót, és ezzel párhuzamosan eltörli az adójóváírás lehetőségét. Utalt arra is, hogy az adóátalakításnak lesznek olyan elemei, amelyek a családoknak kedveznek majd. Orbán arról nem beszélt, hogy a Bajnai-kormány által bevezetett úgynevezett szuperbruttósítást megszüntetik-e (ennek a szabálynak az a lényege, hogy a bérekből levont adó összegét a bruttó bér 1,27 százalékából számolják ki). Mivel a részletek nem világosak, nem lehet eldönteni, hogy kinek kedvez és kinek lesz kedvezőtlen az új rendszer. Az Orbán által elmondottak alapján az tűnik valószínűnek, hogy az átlagnál jobban keresők nyernek majd a változással, az átlagos és átlag alatti bért keresők viszont rosszul járnak (a lehetséges forgatókönyvekről itt olvashat).

Miért akar spórolni a kormány?

A spórolást célzó intézkedések okáról korábban beszélt a Fidesz. A párt már a kampányban is azt állította, hogy szerinte nem tükrözi a gazdaság valós helyzetét a költségvetés, ezért elképzelhető, hogy a kormány által előrejelzett 3,8 százalékos hiány magasabb lesz. A Fidesz bejelentette, hogy a helyzet tisztázására bizottságos hoz létre Varga Mihály vezetésével.

Kósa Lajos fideszes alelnök és Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő múlt héten az összeomlás szélén álló görögéhez hasonlították a magyar gazdaság helyzetét, ami után a forint árfolyama zuhanni kezdett, és számos bírálat érte a kormányt külföldi befektetők és elemzők részéről.

Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár a kialakult helyzetre reagálva szombaton kijelentette, hogy a kormány tartani akarja a 3,8 százalékos hiánycélt, a kormány pedig háromnapos ülést kezdett. Varga a kormányülés után hétfőn azt nyilatkozta, 230 milliárd forintnyi fedezet hiányzik a költségvetésből. Varga szerint az összeg abból adódik, hogy néhány helyen kevesebb bevétel, máshol több kiadás hárul az államra, mint amit a költségvetés tükröz, Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere azonban tagadta, hogy a költségvetésben 230 milliárdos bizonytalanság lenne.

Az akcióterv bejelentésekor Orbán szigorú költségvetési politikát ígért. Ez fordulat a Fidesz korábbi, a hiány növekedését lehetségesnek tartó álláspontjához képest. Bár választási győzelme után Orbán Viktor magabiztosan nyilatkozott arról, hogy Magyarországnak nem diktálhatnak külföldről, mégis a múlt heti brüsszeli látogatása tette egyértelművé, hogy nincs esély a korábban a Fidesz által hangoztatott lazább költségvetési politikára. Olvassa el, milyen erők alakították a Fidesz akciótervét.