Az állóvizet kavarja fel a Fidesz iskolakerülős javaslata

Nem létezik országos statisztika arról, hogy mennyit lógnak az iskolából a magyar gyerekek, de szeptembertől 50 igazolatlan óránál többet gyűjtő gyerekek szüleitől megvonják a családi pótlékot. Az [origo] által megkérdezett iskolák örülnek, mert az iskolakerülőkkel eddig nem tudtak kezdeni semmit. Az viszont nem világos, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik nem plázázni mennek, hanem kényszerből dolgoznak iskola helyett.

Ezért majd büntetés jár

Szeptembertől megvonják az iskolakerülők családjától a családi pótlékot. Az erről szóló törvénymódosítást hétfőn fogadta el a parlament Kósa Lajos (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) javaslatára. Az új szabályok szerint a tanköteles korú gyerekek után a családok "iskoláztatási támogatást" kapnak, de ha a gyerek 50, vagy annál több igazolatlan órát gyűjt össze, a jegyző felfüggeszti - azaz lényegében megvonja - az összeget a családtól. A családi pótlék összege jelenleg havi 12-17 ezer forint között mozog, ekkora bevételkiesés számos családot érzékenyen érint.

Az új szabály szerint 10 igazolatlan óra után az iskolaigazgatók jeleznek a települési jegyzőnek, aki figyelmezteti a szülőket, 50 óra után pedig védelembe veszi a sokat hiányzó gyereket, eseti gondnokot jelöl ki számára, az iskoláztatási támogatást pedig egy kincstári számlára utalja. Arról nem szól a javaslat, hogy ezt a pénzt mire fordítják. Kósa Lajos, az egyik előterjesztő szerint azért, mert ennek eldöntése a kormányra tartozik, de szerinte ezt a pénzt is az iskolába járás ösztönzésére kellene fordítani.

A sokat hiányzó gyerekek szüleit most is figyelmeztetik, de lógást büntető osztályozó vizsgát csak a 250 órát mulasztó diákoknak kell letenniük. Kósa azt mondta az [origo]-nak, tisztában vannak vele, hogy a hétfőn elfogadott módosítás nem elég ahhoz, hogy a sokat mulasztók rendesen iskolába járjanak, de jelezni akarták, hogy nagyon határozottan változtatni akarnak a jelenlegi rendszeren. A javaslat indoklása szerint a cél, hogy "az állam egyértelmű üzenetet fogalmazzon meg arról, hogy az iskolakerülés, indokolatlan hiányzás tűrhetetlen magatartás".

Kósa szerint ha a módosítás hatására az eddig igazolatlan órákat halmozó gyerekek tömegesen újra elkezdenek iskolába járni, az valószínűleg konfliktusokat szül majd. A többség ugyanis "problémás gyerek", és emiatt a pedagógusok "hajlamosak viszonylag könnyen belenyugodni" a hiányzásukba. A következő tanév kezdetéig ezért még több intézkedést terveznek, hogy ezt is megoldják - mondta.

Megbecsülni sem lehet a lógósak arányát

Az [origo] megpróbált utánajárni, Magyarországon hány igazolatlan órát gyűjtenek össze a gyerekek, és hol a legrosszabb a helyzet. Az Oktatási Hivatal elnöke, Bakonyi lászló azonban azt mondta, nem létezik ezt összegző statisztika.

Az oktatási tárca statisztikai osztálya megkeresésünkre csupán a túl sok mulasztás miatt osztályozó vizsgára küldött gyerekek számáról tudott adatokat közölni. Eszerint a tavaly véget ért tanévben 2478 gyerek ment osztályozó vizsgára, a megelőző két tanévben pedig 2614, illetve 2770. Ezek a számok azonban nem mutatják az igazolatlan órákat, mert ebben a létszámban azok is szerepelnek, akik például betegség miatt nem tudtak hosszú időn át iskolába járni.

Kósa Lajos azt mondta, a javaslat készítésekor ők sem tudtak országos adatokat szerezni, de néhány önkormányzattal konzultáltak, és becslések alapján jelölték ki az 50 órás határt, amely a javaslatba került. Alsó tagozatban az 50 igazolatlan óra durván két hét hiányzást jelent, felső tagozatban, szakképző iskolákban mintegy másfelet. Ha két hétig nincs hír a gyerekről, az sok - mondta Kósa.

"Nincs értéke a tanulásnak"

Mivel az igazgatók a jegyzőknek szolgáltatnak adatokat az iskolákról, az [origo] több város jegyzőjénél is érdeklődött, de ők sem tudták megmondani, mennyi egy-egy iskolában az igazolatlan órák száma. Az [origo] által megkérdezett összesen hét iskola vezetői jó ötletnek tartják a módosítást, és bíznak benne, hogy a szülőket arra ösztönzi majd, hogy jobban odafigyeljenek a gyerekek iskolába járására. "Valalmit muszáj tenni" - fogalmazott a debreceni Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola igazgatója. Szerinte inkább a serdülőkorú diákokra jellemző, hogy bár elindulnak otthonról, de nem biztos, hogy megérkeznek az iskolába. "Nincs értéke a tanulásnak. Hiányoznak, és lemaradnak" - mondta. A szülőkkel az igazgató szerint néha eredményesen tudnak együttműködni ebben, máskor viszont ez csak látszólagos. Ezért várható, hogy az új szabály hatására - akár visszamenőleg is - beszereznek majd orvosi igazolásokat - mondta.

Iskolánként változik, hogy melyik intézmény dolgát mennyire nehezítik meg az iskolakerülők. Az Aranyosapátiban működő általános iskola igazgatója szerint náluk sok a hátrányos helyzetű kisdiák, de a szülők örülnek, ha biztos helyen tudják a gyerekeiket, óriási segítséget jelent nekik az ingyen étkezés, a diákok pedig szívesen járnak be. A komlói Kenderföldi általános iskolában viszont jelenleg öt olyan gyerek is van, aki már biztosan összegyűjtött 50 igazolatlan órát. A bőcsi általános és szakiskolában minden évben akad 10-15 olyan diák, aki rengeteget hiányzik. Pedig Bőcs falu - mondta az igazgató -, ezért napi kapcsolatban vannak a szülőkkel.

Nehogy megfázzanak

A békéscsabai Andrássy Gyula Gimnáziumban az igazgató szerint egy diákra 0,78 igazolatlan óra jut, olyan kevés az iskolakerülő. Az összesen több mint 500 igazolatlan óra felét egyetlen tanuló gyűjtötte össze. A többség szerencsére motivált, és stabil hátterű gyerek - mondta az igazgató. A város egy másik iskolájában, amely általános iskola és szakiskola egyben, már jóval nagyobb problémát jelentenek a folyamatos hiányzások. Az [origo]-nak nyilatkozó igazgatóhelyettes - aki azt kérte, ne említsük az iskola nevét - azt mondta, volt olyan diákjuk, aki tavaly már a 18-at is betöltötte, de már két éve nem látták. Tíz olyan gyerek van, aki rendszeresen hiányzik, sokszor azért, mert nem engedik el otthonról, és a tanárok nem tudják meggyőzni a szülőket.

Sok a hátrányos helyzetű gyerek, aki teljesen más "szociokulturális háttérrel" rendelkezik - mondta az igazgatóhelyettes. A gyerekek az iskolától messze vannak, és a kicsiket a szülők hidegben el se engedik iskolába, nehogy megfázzanak. "Náluk ez a mulasztás oka. A nagyoknak pedig sokszor más dolga akad: vásárra kell mennie, hogy megtanuljon kereskedni, vagy dolgoznia kell" - magyarázta. "Amikor járvány volt, akkor sem engedték iskolába őket. Ez nem a gyerekeken múlik." Több iskolában is említették, hogy a kimaradás oka gyakran az, hogy a gyerekeknek dolgozniuk kell, vagy éppen a kisebbekre kell vigyázniuk otthon. Más szülők nem tartják fontosnak, hogy odafigyeljenek a gyerekek tanulmányaira.

"Itt könnyebb eltűnni"

A budapesti Leöwey Klára Közgazdasági Szakközép- és Szakiskolában viszont kevésbé a szülők, inkább a gyerekek felelősek az iskolakerülésért. "Van, aki otthon marad számítógépezni, vagy a téren találkozik a barátaival, vagy a plázákban sétálgat. Sokat küzdünk ezzel" - mondta az igazgatónő, aki szerint sokszor a szülők sem tudnak mit tenni, mert nem tudják ellenőrizni a gyerekeiket.

Ráadásul az iskolában az utóbbi években az alsóbb évfolyamokon megnőtt a hiányzások száma. Az igazgatónő ezt azzal magyarázza, hogy a diákok több lazaságot engednek meg maguknak, hiszen 9-10. évfolyamon még nagyon távolinak tűnik az érettségi. Sokat számít az is, hogy egy nagyváros rengeteg lehetőséget ad más elfoglaltságra, mint az órára járás. "Itt könnyebb eltűnni. Ha Budapesten bóklászik a gyerek, senki nem ismeri fel."