Alkotmánybírósághoz fordulnak az ellenzéki pártok a médiatörvény miatt

Az MSZP, a Jobbik és az LMP is az Alkotmánybírósághoz fordul a kedden elfogadott médiatörvény miatt. Az MSZP és a Jobbik utólagos normakontrollt kér a jogszabályról, és az LMP szerint is sérti az alkotmányt a törvénycsomag.

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Schmitt Pál köztársasági elnök által kedden aláírt médiacsomag ügyében az MSZP és az LMP. Az MSZP utólagos normakontrollt kér a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályról. Mandur László, az MSZP országgyűlési képviselője több alkotmánybírósági állásfoglalásra hivatkozva támadják meg a törvényt a testületnél, mert az veszélyezteti a sajtó szabadságát.

"A Jobbik is az Alkotmánybírósághoz fordul a médiacsomag ügyében" - közölte Novák Előd, a párt alelnöke. Azt mondta, elvárták volna, hogy az államfő előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. Az országgyűlési képviselő hozzátette, hogy Schmitt Pál "pártcélokat szolgál".

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy szerintük a csomag sérti többi között az alkotmány 61., a sajtó- és véleményszabadságról szó paragrafusát, de más, az alkotmányt sértő pontokat is találtak a csomagban.

A médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabály, amely szerint új struktúrában működnek majd a közmédiumok, kedden jelent meg a Magyar Közlönyben, miután Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a törvénycsomagot. Az Országgyűlés július 22-én fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását.

A törvény értelmében jelenlegi formájában megszűnik a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amelynek Szalai Annamária lesz az elnöke. A hatóság autonóm államigazgatási szerv, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában.