Janus Pannonius lehet az új oktatási rendszer vesztese

A természettudományos tárgyak oktatása teljesen megváltozhat, a magyar és a matek rovására pedig a készségfejlesztő tantárgyak kaphatnak nagyobb hangsúlyt az új alaptantervben. Önálló tantárgy lehet a családi életre nevelés, előtérbe kerülhetnek keleti és most kevésbé népszerű latin nyelvek. A hittan kötelezővé tétele nem valószínű, az emelt szintű érettségi viszont várhatóan felértékelődik majd. Az [origo] összegyűjtötte az új kormány közoktatási terveit.

Réthelyi Miklós és Hoffmann Rózsa

"Nem biztos, hogy Janus Pannoniusról olyan mély ismereteket kell szerezni, ahogy eddig" - szemléltette az [origo]-nak egy példával Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár, hogy milyen irányban változhat a tananyagban a most készülő nemzeti alaptanterv (NAT) szerint. Gloviczki azt mondta, a természettudományos oktatás elemi újragondolására van szükség, és a többi hagyományos tantárgy (például a magyar vagy a matematika) is veszíthet a súlyából.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár júniusban jelentette be, hogy jövő ősszel léphet életbe az új közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó új nemzeti alaptanterv. Hoffmann szerint azért van szükség új jogszabályokra, mert az 1993-ban született törvényt száznál többször módosították, és a mostani formájában alkalmatlan arra, hogy egyértelműen szabályozza az oktatási rendszert. Az új nemzeti alaptanterv kidolgozását azzal indokolta, hogy a közoktatás jelenlegi tartalmi szabályozatlanságát elfogadhatatlannak tartja.

Nagyon lassú változás

"A természettudományos tantárgyaknál drámaian rossz a helyzet, tartalmilag tökéletesen életszerűtlen az oktatásuk" - jelentette ki Gloviczki. A fizika, kémia és biológia oktatásának megújítása miatt párbeszédet szerveznek különböző szakmai szervezetekkel, és a megújult tematikát akár a következő tanévtől bevezethetik a helyettes államtitkár szerint. "De ez is csak a nagyon lassú változás kezdete lehet" - mondta Gloviczki arra hivatkozva, hogy a tanárok átképzése és a tankönyvállomány megújítása is sok időt vehet igénybe.

A tanagyagban fajsúlyosabb helyet kaphatnak a készségtárgyak, mint a zene, a testnevelés, az ének-zene vagy a rajz. Gloviczki szerint több olyan témán gondolkodnak, amik akár önálló tantárgyként, akár valamelyik meglévő tantárgy részeként jelenhetnek meg a NAT-ban: ilyen lehet a KRESZ-ismeretek, az állampolgársági és társadalmi ismeretek (amelyek formailag eddig is benne voltak a NAT-ban) vagy a családi életre nevelés. Gloviczki hangsúlyozta, hogy a hittanoktatás kötelezővé tétele nem szerepel a terveik között.

Januárra készülhet el az új NAT

Kedden a Figyelőnet azt írta, hogy birtokába került egy közoktatási terveket tartalmazó 43 oldalas és a felsőoktatási terveket tartalmazó 9 oldalas anyag. A lap szerint a dokumentumokból többek között az derül ki, hogy az egyetemi felvételihez alapkövetelmény lesz a nyelvvizsga, és minden évfolyamon a jelenleginél öt órával többet kéne tölteniük az iskolában a diákoknak (az anyagról bővebben itt olvashat). Gloviczki kezdetleges munkaanyagnak nevezte az általa kicsempészettnek minősített dokumentumokat. Azt mondta, a Figyelőnet által ismertetett csak egy azok közül a szakértői vélemények közül, amelyeket szakmai szervezetektől kért ki a minisztérium.

A készségtárgyakra helyezné a hangsúlyt a kormány

Az új nemzeti alaptantervet és az új közoktatási törvényt egy nyolcvan szakértőből álló csapat dolgozza ki. Gloviczki szerint előreláthatóan szeptember végére készül el egy munkaanyag a tervekről, amelyet egyre tágulóbb körökben fognak ismertetni és a reakciók ismeretében módosítani. Azt mondta, január-február környékén kell a kormány asztalára tenni a törvényt, hogy a következő tanévtől életbe léphessen. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár korábban többször nyilatkozott az új NAT-ban megjelenő minimális követelményről. Gloviczki szerint Magyarországon jelenleg semmilyen minimális követelményt nem szab meg az oktatásban a NAT, emiatt az iskoláknak kell saját alaptantervet készíteniük. Gloviczki szerint a központilag meghatározott minimális követelménynek az a feladata, hogy tehermentesítse az iskolákat, de Gloviczki szerint "ez nem mérce lesz a gyerekekkel szemben". Szerinte az alapkövetelmények között olyan alapismereteket sorolnak majd fel, amelyekről mindenképpen szót kell ejteni a tanórákon, mint például Petőfi Sándor vagy az elektromosság.

"Marketingfogás az óvodai nyelvtanulás"

Az idegennyelv-oktatással oktatásban is várhatóak változások, Hoffmann Rózsa augusztus 26-án egy tatabányai tanévnyitón azt mondta, hogy "itt élünk Kelet-Európa közepén egy nyelvi sokszínűségben, ebből kiszakadni egyoldalú angol orientációval vétek és bűn". Hoffmann azt állította, ha azt igénylik, jövő évtől is kötelező lenne angolt tanítani, de a tanárok "ne ijedjenek meg ettől", mert addigra megváltozik a törvény. Gloviczki szerint Hoffmann arra utalt, hogy - a magától értetődően fontos angol mellett - szorgalmazni kell olyan idegen nyelvek oktatását, amelyek fontosságát nem annyira érzékeli a társadalom. Ilyenek szerinte a a franciá, a spanyol, az orosz vagy a keleti nyelvek. A francia és a spanyol nyelv esetében megvan az ehhez szükséges erőforrás, de azt mondta, a többi nyelv ezen a téren "valóban hátrányt szenved". Azt állította, Hoffmann kijelentése inkább kommunikációs felhívás volt, hogy ne mindenki angolt és németet tanuljon.

A helyettes államtitkár azt is mondta, hogy szakmailag nem támogatják, hogy óvodában és alsó tagozatban idegen nyelvet tanuljanak a diákok. "Marketingfogásnak tartjuk az óvodában való nyelvtanítást, az alsó tagozatig bezárólag sokkal fontosabb lenne a magyar nyelvi kompetenciák elsajátítása" - mondta. Michl József, az oktatási bizottság KDNP-s tagja azt mondta, nem az idegen nyelvek oktatása a legfontosabb az alsó tagozatban, és alsóban semmi keresnivalója a számítógépnek. Szerinte az alsó tagozatban az írást, az olvasást és a számolást kellene nagyon jól megtanulnia a diákoknak, mert a magyar gyerekek jó részének nincs megfelelő szókincse, és problémái vannak a szövegértéssel, ami a későbbi tanulmányaikban súlyosan hátráltatja őket.

Új értékrend az oktatásban

Hoffmann Rózsa egy 2002-es tanulmányában azt írta, hogy "a reménysugarat az egyházi és a felekezeti iskolák adják. Ezekben többnyire megvan az evangélium tanításában gyökerező, a közös hivatkozási alapot jelentő egységes értékrend". Az elmúlt hónapokban többször is kijelentette, hogy új értékrendet akarnak az egész oktatási rendszerben. Gloviczki szerint Hoffmann nem feltétlenül keresztény értékrendre utalt, azt mondta, bármilyen érték képviselését bátorítják, ha azt hitelesen és bölcsen tudják képviselni. "Természetesen bármilyen értékről lehet beszélni, nem értékszelekcióról van szó" - mondta. Szerinte társadalmi fogalomzavar, hogy az ember értéksemlegessége azt jelenti, nem szabad értékek mellett állást foglalni. Azt mondta, az értékrendek hangsúlyozását nem konkrét lépésekkel, hanem a tanárok bátorításával érnék el.

A testnevelés órák száma is növekedhet

Michl József szerint fontos a keresztény, emberi alapértékek szerinti nevelés az iskolákban, különösen a tapasztalható súlyos erkölcsi romlás miatt.  Azt mondta, az eddigieknél mindenképpen nagyobb hangsúlyt kell erre helyezni, emiatt a pedagógusoknak biztatást és segítséget kell kapniuk a nevelői munkához. Az etikaóra bevezetését is jó ötletnek tartaná, de szerinte ehhez most még kevés a jól felkészült etikatanár.

Kétséges a tervek megvalósítása

A felsőoktatásban és a felvételizésben sem tervez gyökeres változtatásokat az oktatási tárca Gloviczki Zoltán szerint. "A közhiedelemmel ellentétben semmi nem kötelezi az országot, hogy térjen át a bolognai képzésre" - mondta. Ennek ellenére csak bizonyos szakágakat terveznek más rendszerben működtetni. Gloviczki szerint a pedagógusképzés az, ami egyértelműen nem működik és meg kell változtatni. Szerinte osztatlanná kell tenni, és szakmai presztízse növelésével elitképzéssé kellene változtatni. Példaként az ösztöndíjakat említette, amivel vonzóbbá tehetné a szakmát.

"Nagy a valószínűsége, hogy a közoktatási törvény módosítása nem fog drámai változásokat tartalmazni" - mondta Gloviczki, aki szerint a felvételi rendszer annyiban változhat, hogy a felsőoktatási intézménybe való felvételihez kötelező lenne az emelt szintű érettségi. A kétszintű érettségi rendszerén nem változtatnának, mert Gloviczki szerint az több szempontból is nagy előrelépés volt. "Egységes lett a felvételi rendszer az országban, objektívabb, mint az egyetem saját felvételije és a közoktatásból indul ki, nem pedig az egyetemek szabják meg" - mondta. Az emelt szintű érettségi szerepének megváltoztatását indokolhatja, hogy a 2004-ben bevezetett kétszintű érettségi nem működik, az elmúlt években egyre kevesebben vállalják a nehezített vizsgát (az emelt szintű érettségiről ebben a cikkünkben olvashat részletesen).

Gloviczki azt mondta, hogy az Európai Unió támogatja az általuk elképzelt tartalmi fejlesztéseket. "A rossz gazdasági helyzet azonban ebbe is beleszólhat, ebben az esetben ezeknek a terveknek egy része nem fog megvalósulni" - mondta, de hozzátette, hogy sok elképzelésük nem jár anyagi ráfordítással.