Schmitt aláírta az Ab jogkörének szűkítését

Vágólapra másolva!
Aláírta Schmitt Pál köztársasági elnök a 98 százalékos különadóval összefüggő törvényeket, így az Alkotmánybíróságról jogkörének szűkítéséről szóló alkotmánymódosítást is.
Vágólapra másolva!

Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a 98 százalékos különadóval összefüggő törvényeket, így az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény, valamint az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosítását. A jogszabályok a Magyar Közlöny pénteki számában jelentek meg.

Az Országgyűlés kedden fogadta el az alkotmány és az alkotmánybírósági törvény módosítását, amelyek szerint az Alkotmánybíróság ezután csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket. A parlament kedden döntött a 98 százalékos különadó új szabályairól is.

Lázár október végén jelentette be, hogy módosítani kívánja az alkotmányt és az Ab-ról szóló törvényt, hogy a testület ne dönthessen olyan kérdésekben, amelyekben nem lehet népszavazást tartani (ilyenek a költségvetést érintő jogszabályok és az adótörvények). A javaslatot Lázár az után vetette fel, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az egyes végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadóról szóló jogszabályt.

Az ellenzéki és kormánypárti kritikák után Lázár finomította az elképzelését. A parlament alkotmányügyi bizottsága által benyújtott - Lázár alkotmánymódosító javaslatát módosító - indítvány szerint az Ab csak akkor semmisítheti meg a költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló jogszabályokat, ha azok sértik az élethez, emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelmét, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz, illetve a magyar állampolgársághoz fűződő jogokat. Ezt a módosító indítványt a múlt szerdán a parlament kormánypárti többsége elfogadta.

A kedden benyújtott és elfogadott zárószavazás előtti módosító indítvánnyal Lázár tovább szigorította az Ab eljárását: az alkotmányban mondta ki, hogy a testület nem is tárgyalhat a költségvetési és adótörvényekről, hacsak a beadványt benyújtó eleve nem a korábban felsorolt alapjogok sérelmére hivatkozik. Ez jelentősen csökkenti annak valószínűségét, hogy az Ab alkotmányellenesnek nyilvánít egy adótörvényt, de az akkor is hatályban marad, mert a testületnek nincs joga megsemmisíteni.