Elkezdődött "a veszekedési szakasz" a kiürült Devecserben

Október elején pusztított a vörösiszap Kolontáron és Devecseren, mára azonban véget ért az iszapömlést követő sürgés-forgás, a katasztrófavédők, önkéntesek nagy része elment, a vörösiszappal borított házak és a helyiek maradtak csak. A környékre telepedő csendben egyre nő a feszültség: a devecseriek elégedetlenek az elöntött ingatlanukért ajánlott pénzzel, sokan pedig bizonytalanok, hogy egyáltalán élhető-e a környék. A devecseri polgármester szerint normális, hogy "elkezdődött a veszekedési szakasz", a kárenyhítés csak jövő nyárra fejeződik be.

A kolontári gátszakadás óta másfél hónap telt el, katasztrófavédők és önkéntesek százai dolgoztak Devecseren és Kolontáron, de az elöntött területeket még mindig vörös sár borítja, mint október elején. Több épületet lebontottak, és sok helyen kicserélték a földet, de a házak még mindig derék-, helyenként fejmagasságig vörösek, és az utakra is levakarhatatlanul rárakódott az iszap. Még az Ajka felé vezető főutak mentén is vörös a föld - idáig hordták a kamionok az iszapot.

Az elöntött devecseri és kolontári utcák üresek, csak egy-két házban maradtak lakók, ritkán bukkannak fel emberek. Egy férfi cuppog a sárban, visszajött, hogy körbejárja a házát. "Három hétig próbáltam kivakarni a sárból. Addigra jöttem rá, hogy nincs mit csinálni. Fölösleges" - mondja. A szomszéd utcába érkezik egy mikrobusz, ételosztók szállnak ki belőle, ekkor bújik elő néhány idősebb lakó. "Tegnap nem kaptam semmit, nyolcvannyolc éves vagyok. Én nem tudok kijönni, mondtam, hogy adják be az ablakon, mégsem kaptam" - panaszkodik szemrehányóan az ablakon kihajoló asszony, amíg megkapja a főzeléket.

"Ennek a pincéje teli van" - mutat a házára az ételosztó. Az egyik ott lakó szerint vagy százötven éves a ház, már a nagyapja is itt élt. A falai 80 centi vasagok, de innen is menni kell.

"Vicc az egész"

A megkérdezettek szerint egyre feszültebb a hangulat Devecseren. Ez azóta van így - mondják egy ételosztó önkéntes -, "mióta nem állnak szóba velünk". Szerinte az első három héten érezték, hogy lesz segítség, egymás kezéből vették ki a lapátot az emberek. A kármentés azonban hetekkel ezelőtt véget ért, elmentek a nagyobb brigádok, megfogyatkoztak az önkéntesek is. "De nekünk meg itt kell maradni, és a mezők még mindig úsznak. Vicc az egész." "Itt vége" - teszi hozzá fásult hangon a férfi, aki szerint másnaptól már ebédet sem hordanak majd, az önkormányzat ugyanis lemondta a megrendelést.

Ez az utolsó nap, hogy ebédet osztottak Devecseren. Kattintson a fotókra képgalériánkért!

A feszültség fő oka, hogy néhány hete az állam által megbízott ingatlanbecslők járják a házakat, és megmondják, menniyt tud felajánlani az állam, ha valaki másik, használt ingatlant vásárolna a tönkrement helyett (a másik lehetőség a felépítendő lakóparkba költözés). Azok a devecseriek, akik másik házba költöznének, a legtöbbször keveslik a felajánlott pénzt, vagy nem értik, mások házáért miért ajánlottak többet. Egy idős asszony szerint feleannyit ajánlottak a házáért, mint amennyit ér. Nem akarja megmondani, hogy mennyi pénzt mondtak a kárfelmérők, de abban biztos, hogy annyiból nem tud megvásárolni a környéken egyetlen házat sem. "Azt mondták, akkor is elbontják. Fogalmam sincs, hová megyünk" - mondja rosszkedvűen. Többen azt mondják, új értékbecslést kértek, szerintük azonban a kormány nem ígért teljes kármentesítést, csupán kárenyhítést.

Harci kedv helyett rosszkedv

A feszült hangulat ellenére az ételhordó önkéntes az egyetlen, aki kérdésünkre azt mondja, elmenne tüntetni azért, hogy jobban figyeljenek a károsultakra. A többi megkérdezett inkább rosszkedvűen legyint, van, aki pedig azt mondja, elhamarkodottnak tartja az ötletet, hiszen még csak másfél hónap telt el a katasztrófa óta. Egy fiatal kolontári fiú is arról beszél, a családja inkább kivárja, mi történik, hiszen "bele kell törődni" abba, ami történt. A családnak ötszobás, 220 négyzetméteres háza volt - szerdán dózerolják el. A fiú csak azért tért vissza, hogy elvigyen pár apróságot - néhány alkatrészt, egy darab ereszcsatornát.

A devecseriek egy csoportja még a múlt hét elején jelentette be, hogy tüntetni akar, egyrészt teljes kártalanítást, másrészt hiteles egészségügyi tájékoztatást követelnek. Végül a kormánnyal való tárgyalás miatt szerdán egyelőre lefújták a demonstrációt.

Tudni akarják, mi van az iszapban

A tüntetést egy helyi lakos, Csenki Géza szervezte, akinek két ingatlanát öntötte el az iszap. Azt mondja, az volt a lényeg, hogy "figyeljen már oda a kormány, nem elég csak beszélni a segítségről". Nem értik például, hogy miért csak néhány tízmilliót osztottak szét eddig a három elöntött falu között, amikor a Magyar Kármentő Alapban már jóval több, mint egymilliárd forint gyűlt össze. "Azt várjuk el, hogy mindenkinek legyen fedél a feje fölött, mire leesik a hó."

Azt is szeretnék, hogy pontosan derüljön ki, hogy "mi van az iszapban". "Hat hete minden fórumon ez a sláger, mindenki mást mond, és nem tudjuk, hogy mire támaszkodjunk. Hogy el tudjuk dönteni felelősen, hogy maradjunk, vagy menjünk."

Csenki Géza szerint nem hangulatkeltésről van szó

Csenki azt mondja, nagyon rosszul esett nekik, amikor Nagy Anna kormányszóvivő csütörtökön azt mondta a tüntetés tervéről, hogy Devecseren hangulatkeltés folyik. "Egy hónapra jöjjön el közénk, aztán meglátjuk, milyen hangulata lesz" - mondja. Csenki szerint azért halasztották el a tüntetést, mert úgy érezték, hogy a tiltakozásuk hatására mégis elindult valami. Kapott például ígéretet arra, hogy a jövő héttől a megsemmisült ingóságokért kifizetik a kártérítést, és azt is ígérték a kárrendezők, hogy ha valaki kiválaszt egy használt lakást, akkor két héten belül megkapja a korábbi háza után járó összeget.

"Veszekedős szakasz"

Toldi Tamás devecseri polgármester a tüntetést rossz módszernek tartja, de elismeri, hogy tapaintható az idegesség a kisvárosban. Ennek szerinte az az oka, hogy három hete vége a mentesítési munkálatoknak, azóta "síri csend van, vége a nyüzsgésnek". Lassan megy az idő, sok a lelki és fizikai sérült. A kormány "helytáll", de tény, hogy időnként lassan mozog, egyes főosztályokon nem értik az itteniek problémáit.

Ezt csak tetézi a két hete tartó ingatlan-felértékelési folyamat, az ingatlanbecslők szerinte néha "nagyon mellétrafálnak", és a többség csalódik az összeg hallatán. A Kármentő Alapot a melléképületekért, ingóságokért adott kárpótlásra használják majd, Toldi szerint a három polgármester - Somlóvásárhely, Devecser és Kolontár - polgármestere döntötték el, hogy egyelőre még nem nyúlnak az összeghez. Az újjáépítés várhatóan csak jövő júniusra fejeződik be - mondja.

Toldi szerint ami történik, várható volt. A hasonló katasztrófák után, a mentés végeztével mindig elkezdődik a "veszekedési szakasz". Állítólag ezt a Máltai Szeretetszolgálat munkatársaitól hallotta.

A kastélykertben és Somlóvásárhelyen dolgoznak

Csütörtökön lezárták a Devecserre vezető 8-as út egy részét, azon keresztül szállítják a tizes kazetta mellett kialakított deponálóba az iszapot. Az elszállítás két helyről történik - mondja Muharay Árpád kárelhárítási parancsnok a devecseri Fenyőfa panziónál kialakított katasztrófavédő-főhadiszálláson. A somlóvásárhelyi belső földekről negyven teherautóval, és a devecseri kastálykertből, ahonnan még egy hétig folyamatosan szállítják majd el a szennyező anyagot. A 8-as utat emiatt folyamatosan takaírtani kell - azért zárták le december elejéig, hogy ne történjen baleset. Közben a gáton betonzsaluzás folyik a parancsnok szerint.

Muharay azt mondja, a károsult lakókkal egyenként beszélget el a jogi munkacsoportjuk, Devecseren eddig 179 tulajdonossal beszéltek. Közülük 29-en új lakásokba költöznének, 29-en használt ingatlanokat vásárolnának, 55-en egyedi elbírálást, 48-an pedig gondolkodási időt kértek. Kolontáron a "kárértékek pótfelmérése" zajlik.

A kormány kárenyhítést fog biztosítani, a károkat igazolni kell, vagy nyilatkozni róluk. A kárérték megállapítása, és a megállapodás után az állam megveszi a károsultaknak a kiválasztott használt ingatlant. Az elöntött házakat csak akkor bontják le, ha már sikerült megegyezni a lakókkal. Muharay szerint mindez kiderül a november 4-én megjelent kormányhatározatokból, a károsultak ezek alapján választhatnak a lehetőségek közül.