Elszánt pesszimisták húzzák le a hangulatot

Sarkosabb és a korábbinál jóval pesszimistább véleményt fogalmaztak meg novemberben az ország állapotáról és saját anyagi helyzetükről az [origo] olvasói, miközben a Tárki reprezentatív felmérése nem mutat ilyen törést. A közvélemény-kutatás eredménye szerint stagnál vagy enyhén javul a hangulat, az [origo] olvasóinak egy jelentős része azonban nagyon pesszimista lett.

Ellentétes folyamatok tapasztalhatók a Tárki és az [origo] közösen készített novemberi felmérésében: míg a Tárki ezer ember megkérdezésével készült reprezentatív felmérése szerint a hangulat nem romlott, vagy kismértékben javult, az [origo] kérdéseire válaszoló háromezer olvasó nem reprezentatív mintája alapján egyértelműen romló hangulat érzékelhető. (A két felmérés eredményei közötti különbség oka feltételezhetően az, hogy a Tárki által mért reprezentatív átlag elfedi, ha a társadalom véleménye polarizált, míg az [origo] mérésében ez látványosabban tud megjelenni.)

A Tárki felmérése szerint novemberben a megkérdezettek 22 százaléka látta úgy, hogy saját anyagi helyzete egy év múlva "valamivel jobb" lesz, mint ma, míg egy hónappal korábban, októberben csak 20 százalék érezte így. "Valamivel rosszabb" helyzetre számít a válaszadók 18 százaléka, ami egy százalékponttal magasabb, mint egy hónappal korábban. Egy százalékponttal, 5 százalékra nőtt a nagyon pesszimisták aránya is, míg "sokkal jobb" anyagi helyzetre továbbra is csak a válaszadók 1 százaléka számít.

Mit gondol, milyen lesz az Ön anyagi helyzete egy év múlva?

Az [origo] olvasóinak körében ugyanakkor jelentősen, 26-ról 19 százalékra csökkent a "valamivel jobb" anyagi helyzetre számítók aránya. Még ennél is nagyobb mértékben nőtt a nagyon pesszimisták száma: októberben még csak a válaszadók 19 százaléka számított "sokkal rosszabb" helyzetre, novemberben viszont már 28 százaléka. "Valamivel rosszabb" anyagi helyzetre számít a válaszadók 24 százaléka, míg októberben csak 20 százalék mondta ezt.

Az ország helyzetének megítélésében is jelentős különbség van a Tárki reprezentatív felmérése és az [origo] olvasóinak válaszai közt. A Tárki felmérésében a válaszadók 31 százaléka szerint "valamivel jobb" lesz az ország gazdasági helyzete a következő egy évben (októberben 32 százalék gondolta így). Az októberi 13 százalék után novemberben 12 százalék gondolja úgy, hogy "valamivel rosszabb" lesz a helyzet, és 6 százalék nagyon pesszimista (októberben 4 százalék volt).

Mire számít, milyen lesz a következő 12 hónapban az ország gazdasági helyzete?

Az [origo] olvasóinak véleménye ezzel szemben jóval sarkosabb és pesszimistább a korábbinál: egy hónap alatt 8 százalékról 30-ra ugrott azok aránya, akik szerint "sokkal rosszabb" lesz egy év alatt az ország gazdasági helyzete. 35 százalékról 23-ra csökkent ugyan a "valamivel rosszabb" helyzetre számítók és 17-ről 23 százalékra a "valamivel jobb" helyzetet várók aránya, de összességében még mindig jelentős többségbe kerültek a pesszimisták.

A Tárki felmérése szerint novemberben is folytatódott az általános hangulatindex enyhe emelkedése. A válaszadóknak egy -5 és +5 közötti skálán kellett osztályozniuk, hogy Magyarországon általában jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok. Az átlagos érték tavasszal jelentősen (a márciusi -2,84-ről júniusra -0,54-re), azóta pedig kis mértékben javult: novemberben -0,06 volt az átlag, szemben az októberi -0,2-vel.

A hangulatindex változása a Tárki felmérése és az [origo] olvasóinak válaszai alapján

Az [origo] olvasói körében ugyanakkor jelentős törés tapasztalható: az októberi 0,5-ről novemberben -1,19-re esett vissza az átlagos érték. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a válaszadók egy jelentős része (29 százaléka) a legrosszabb, -5-ös osztályzatot adta novemberben, pedig októberben még csak 13 százalék érezte úgy, hogy nagyon rossz a helyzet. Csökkent ugyanakkor a nagyon optimisták száma is: az októberi 16 százalék helyett csak 11 százalék adott +5-ös osztályzatot.

A Tárki és az [origo] korábbi, közös felméréseiről készült cikkeinket itt olvashatja.