Módosították a Kossuth- és Széchenyi-díjak odaítélési rendjét

A kormány ezentúl nem veszi igénybe annak a tíz albizottságnak a munkáját, amelyek eddig segítették a Kossuth- és Széchenyi-, valamint a művészeti díjakra személyi javaslatot tévő bizottságot. Ez a Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosításból derül ki.

A kormány módosította a Kossuth- és Széchenyi-, valamint a művészeti díjak odaítélési rendjét. Az eddig érvényben lévő rendelkezés alapján a kormányfő által vezetett Kossuth-díj és Széchenyi-díj Bizottság munkáját az egyes szakterületek elismert képviselőiből álló albizottságok segítették. Ezt ezentúl nem veszi igénybe a kormány.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet-módosítás alapján a bizottságba bekerül a közigazgatási és igazságügyi miniszter, kikerül ugyanakkor onnan a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke, valamint a tíz albizottság elnöke. Újdonság, hogy a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság a tagjai sorából előkészítő, jelölő bizottságot alakíthat, illetve a véleményalkotásra külső szakértőt is felkérhet.

Változás az is, hogy a Kossuth- és Széchenyi-díjjal, valamint az Állami Díjjal korábban kitüntetettek, az akadémikusok, egyetemi tanárok, a tudományos, a műszaki, a gazdasági, a művészeti és a kulturális élet képviselői közül ezentúl nem három, hanem csupán egyéves időtartamra kérnek fel személyeket. Számukat most tíz főben maximálták.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter a művészeti díjakra vonatkozó javaslatokat megtevő Művészeti Díj Bizottságba is bekerült, a testületbe az eddigi albizottsági elnökök helyett ezentúl "az egyes művészeti ágakat képviselő" négy tagot kér fel a miniszterelnök általános helyettese, aki a bizottságot vezeti.

A folyamatban lévő, még el nem bírált javaslatoknál már az új rendszert kell alkalmazni.