Személyesen követte a médiatörvény módosítását az uniós biztos

Elfogadta a parlament a médiatörvény módosítását, amelyet az Európai Bizottság felszólítására javasolt a kormány. Neelie Kroes uniós biztos, aki korábban vizsgálta a médiatörvényt, személyesen vett részt a módosítás megszavazásán, majd üdvözölte a döntést.

A parlament 258 igen szavazattal, 65 nem ellenében, 38 tartózkodással hagyta jóvá a novemberben elfogadott médiaalkotmány és a decemberben megszavazott médiatörvény módosítását. Igennel szavaztak a kormánypárti képviselők, nemmel az MSZP és az LMP politikusai, a Jobbik tartózkodott.

Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos, aki személyesen is jelen volt a törvényjavaslat megszavazásakor, üdvözölte, hogy az Országgyűlés az Európai Bizottság javaslatait figyelembe véve elfogadta a médiatörvény módosítását.

Neelie Kroes az MTI-nek azt mondta, hogy az Európai Bizottság eredményes párbeszédet folytatott a magyar kormánnyal azután, hogy januárban megküldte neki a médiatörvénnyel kapcsolatos kifogásait tartalmazó levelét. Az uniós biztos szerint a magyar kormány tisztában van azzal, hogy Brüsszel szoros figyelemmel fogja kísérni a törvény végrehajtását.

A változtatás után a médiatörvény a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokra - vagyis televíziókra és rádiókra - korlátozza, így az a lekérhető tartalmakra nem vonatkozik. Rögzíti azt is, hogy nem az egyes médiaszolgáltatók, hanem a médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás.

A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatban a törvény azt tartalmazza, hogy a szolgáltatás megkezdésének nem feltétele a nyilvántartásba vétel, amely azonban változatlanul kötelező, a tevékenység megkezdését követő 60 napon belül.

A nyilvántartásba vételt a médiahatóság utólag visszavonja, ha a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, illetve ha a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése azonos vagy összetéveszthetőségig hasonlít egy korábban nyilvántartásba vett médiaszolgáltatás elnevezésével. A jogszabály ugyanakkor kimondja, hogy ha a kiadó vagy a médiaszolgáltató megsérti a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat, a médiahatóság egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

A törvény pontosítja a sajtótermék és a médiaszolgáltatás fogalmát: csak a kifejezetten gazdasági haszonszerzés céljából indított szolgáltatások tartoznak ebbe a körbe, így például a videoblogok és más magáncélú közlemények nem.

Változás, hogy a külföldön letelepedett, Magyarországra irányuló szolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóra ezután csak akkor vethet ki bírságot a médiahatóság, ha a szolgáltató azért telepedett le más tagállamban, hogy megkerülje a magyar médiaszabályozást. Ellenkező esetben bírság nem, más jogkövetkezmények viszont változatlanul alkalmazhatók.

Emellett a parlament hatályon kívül helyezte a személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértésére vonatkozó tilalmat. A médiaalkotmány így ezután személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport kirekesztését tiltja, nyílt vagy burkolt megsértésüket azonban nem.

A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A magyar kormány és az Európai Bizottság februárban állapodott meg a médiatörvény módosításairól, majd Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter beterjesztette a parlamentnek a módosításokat.

A médiatörvényről szóló anyagainkat itt olvashatja, a Neelie Kroest bemutató cikkünket pedig ide kattintva érheti el.