Elbukott esélyekbe kerülhet a magyar uniós elnökség körüli vihar

Uniós intézményeknél dolgozó magyarok szerint utoljára az őszödi beszédnél volt akkora érdeklődés magyarországi események iránt, mint most, a médiatörvény körüli viharban. Brüsszeli források azonban az [origo]-nak azt mondták, ez nem fogja kisiklatni a magyar uniós elnökséget, de az ország elbukhatja annak lehetőségét, hogy később élvezze a sikereket.

"Egy percig nem volt szó arról, hogy ez nem érdekli Brüsszelt, de a médiatörvény nemzetközi sajtóvisszhangja és a magyar EU-elnökség nagyon messze van egymástól" - mondta az [origo]-nak a brüsszeli, európai uniós ügyekről tudósító Bruxinfo.hu szakértője. A régóta Brüsszelben élő, névtelenséget kérő elemző szerint egyik brüsszeli fórumon sincs kimondottan negatív vélemény a magyarokról a nyugati sajtóban az elmúlt hetekben rendszeressé váló kritikák ellenére.

Magyarország számos kényes üggyel hívta fel magára a figyelmet az utóbbi hónapokban, ilyen volt a kormány próbálkozása, hogy az unió engedélyezze a hiánycélt túllépését, az IMF küldöttségének hazautazása, a jelentős részben külföldi tulajdonú vállalatokra kiszabott válságadók, a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása, az Alkotmánybíróság jogkörének csökkentetése, legújabban pedig a médiatörvény.

A decemberben elfogadott médiatörvény nemcsak a külföldi sajtó bírálatát váltotta ki, de több európai politikus is kritizálta, többen pedig azt is felvetették, hogy a magyar sajtószabadság körüli botrány nem vet jó fényt a január elsején kezdődő uniós elnökségre. Az amerikai Washington Post odáig ment, hogy azt írta, a májusban rendezendő budapesti EU-csúcstalálkozót bojkottálniuk kellene az uniós országoknak és az Egyesült Államoknak is (a találkozóra ugyanis Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is hivatalos).

A siker élvezete

Bár Orbán Viktor december 21-én az MTV Az este című műsorának adott interjújában azt nyilatkozta, hogy az EU-ban "inkább pozitív várakozás vesz minket körül, mindenki szurkol Magyarország sikeréért, Brüsszelben a miniszterelnökök társaságában is ezt éreztem", az EU eddig nem fogalmazott meg hivatalos álláspontot a magyar kormányt ért kritikákkal kapcsolatban.

"Nyílván nem segíti az elnökséget a médiatörvényre adott összehangolt negatív reakció, amely több kormány részéről is érkezett" - mondta az [origo]-nak az Európai Bizottság egyik névtelenséget kérő magyar szakértője. Szerinte az EU-elnökség 90 százalékban "aprómunkából" áll, a 250 szakmai munkacsoportban zajlik, és az ezekben dolgozó szakemberek munkáját nem a médiatörvény milyensége alapján fogják megítélni. A hátrányok szerinte inkább amiatt keletkezhetnek, mert az elnökségből adódó előnyöket a későbbiekben kevésbé élvezheti Magyarország. "Ha ugyanis egy soros elnök jól teljesít, az komoly szakmai-politikai-erkölcsi tőkét jelent a számára, de bizonyos dolgok ezt félrevihetik" - mondta.

Üdvözlő tábla az uniós elnökségről Ferihegyen

A forrás szerint jó példa erre a cseh elnökség, amelynek esetében szerinte az volt az általános vélekedés az EU-ban, hogy a szakértői csapatok jól dolgoztak, de a cseh kormányválság ezt a sikert elhomályosította. Magyarországon ugyan kormányválság nem fenyeget, de a forrás szerint meghatározó, hogy ha kínos témák uralják a közfigyelmet az elnökség alatt, az a tényleges munka sikerét akár el is homályosíthatja, utólag ugyanis arra kevésbé fognak széles körben emlékezni. A forrás azt mondta, a médiatörvény EU-s alapjogokkal való összeegyeztethetőségét vizsgáló Európai Bizottságnak (EB) az az érdeke, hogy a magyar elnökség sikeres legyen, de szerinte nem fog kesztyűs kézzel bánni Magyarországgal pusztán amiatt, mert soros elnök.

Félelmek az euró körül

Az Európai Bizottság szóvivője, Olivier Bailly szerdán azt mondta, az Európai Bizottság megkapta a magyar kormány fordítását a médiatörvényről, és elkezdték vizsgálni a 194 oldalas dokumentumot. Azt mondta, hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat, míg az EB eldönti, indít-e vizsgálatot a törvény ellen. A Bruxinfo szakértője szerint nagyon hosszú folyamat, amíg az EU hivatalosan állást foglal bármilyen ügyben. Azt mondta, az egyik út lehet az EB-n keresztül, amely nagyon elnyúlhat. A másik esetben az Európai Parlament tűzheti napirendre a kérdést, és a megszavazása esetén az EU-tagállamok vezetőiből álló Európai Tanácsot kérheti, hogy kezdeményezzen vizsgálatot. Erre jelenleg az EB-s eljárásnál is kevesebb az esély, mert a parlament még napirendre sem tűzte az ügyet.

Az EB névtelenségét kérő szakértőjéhez hasonlóan a bruxinfós forrás is azt mondta, nagyon valószínű, hogy a munkacsoportokban folyó, EU-s elnökséget előkészítő munkát nem befolyásolják a magyar kormányt ért kritikák. "Ami az EU-t elsősorban foglalkoztatja most, az a válságmenedzselés - Görögország és Írország becsődölt, most mindenki attól fél, hogy Portugália és Spanyolország is követheti őket" - mondta. "Orbánt is támogatni fogják, ez evidencia. A Tanácsnak és a Bizottságnak is az az érdeke, hogy az elnökség jól működjön" - jelentette ki.

"Legutóbb Gyurcsány őszödi beszédénél volt"

Az [origo] több, az Európai Bizottságban dolgozó magyart is megkeresett, hogy megtudja, mennyire téma a dolgozók között a magyar elnökség, illetve a kormányt ért támadások. Szinte valamennyien azt mondták, hogy a napi szakmai munkával vannak elfoglalva, emiatt nem jellemző, hogy aktuálpolitikai témákról beszéljenek kollégáikkal, volt olyan azonban, hogy egy-két külföldi kollégájuk a kormány vitatott intézkedéseiről kérdezősködött. "Mindenki most jött vissza a téli szünet után, már volt olyan kollégám, aki kérdezgetett, de ez itt nem jellemző" - mondta az [origo]-nak egy, a bizottságban dolgozó férfi. Szerinte érződik, hogy sok negatív dolog jelent meg a magyarokról a nemzetközi sajtóban, de személyes véleménye az, hogy az EU nem fog eljárást indítani, épp amiatt, hogy Magyarország tölti be az elnökséget.

"Legutóbb az őszödi beszéd és a 2006-os zavargások keltettek akkora médiavisszhangot, mint a mostani dolgok, bár azok azért sokkal komolyabbak voltak" - mondta az uniós dolgozó, de hozzátette, hogy az átlagembert nem igazán érdeklik a Magyarországgal kapcsolatos hírek. "Inkább informálódás megy a kollégák között, de nem jellemző, hogy erről beszéljünk velük" - mondta egy másik, szintén a bizottságnál dolgozó férfi. Szerinte Belgiumban nagyon tapintatosan beszélnek aktuálpolitikáról az ország érzékeny politikai helyzete miatt (a vallonok és a flamandok szembenállása miatt az országot jelenleg is ügyvivő kormány vezeti). Szerinte a magyarok inkább egymás közt beszélik meg a magyarországi történéseket, de "az eltérő politikai álláspontok ellenére mindenki nyitott és toleráns".

"A munkatársak között nem igazán szokott szóba kerülni hasonló téma, de baráti körben sokszor szóba kerültek a magyar kormány döntései" - mondta egy másik bizottsági dolgozó. Akárcsak a többi, [origo] által megkérdezett bizottsági dolgozó szerint, szerinte sem lesz különösebb következménye a kritikáknak az EU-elnökségre vonatkozóan, már csak amiatt sem, mert alig van esély arra szerintük, hogy az elnökség végéig lezáruljon egy esetleges eljárás. "Legutóbb Gyurcsány őszödi beszédjénél volt, hogy kérdezgettek a kollégák a magyar politikáról, az hasonlított valamilyen szempontból a mostani helyzethez" - mondta.

A magyar elnökség lehetőségeiről és céljairól ebben a véleménycikkben olvashat.